2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

2010

Öreg Dezső
Öreg Dezső
2010
2010 (Balakov fotója)

Mérsékelten bizakodóak Szerbia vezetői a 2010-ik esztendővel kapcsolatban. Bizonyára úgy vélik, egy komoly országnak, amely arra számít, hogy uniós tagjelölt lesz, így kell viselkednie. Nem vagyunk mi olyanok, hogy határtalan derűlátásunkat világgá kürtöljük. Csak óvatosan bizakodunk. Mondjuk abban, hogy Horvátország nem tudja ránk bizonyítani az agresszió tényét. Hogy Slobodan Milošević vezérlése alatt leromboltuk Vukovárt, Baranyát és fél Szlavóniát, meg a horvát tengerpartot. Ez utóbbit csak szakaszonként.

Mindenesetre az év utolsó napján ellenpert indítottunk azzal a váddal, hogy Horvátország népirtást hajtott végre az ottani szerbek felett. Mindennek ellenére a horvát kormányfő és a szerb elnök optimista. Mérsékelten. Az előbbi azt mondta: az ellenper nem befolyásolhatja Belgrád és Zágráb viszonyát. Legalábbis Horvátország politikájában nem. Az utóbbi meg úgy nyilatkozott: békésen, a bíróságon kívül kell rendezni a háborús ügyeket. Akkor mi miért pörösködünk? – kérdezem én naivan. Hát ugye, ugyanazért, amiért Koszovó esetében. Horvátországban és Szerbiában is túl erős az a jobboldal, amelyik szavazni fog a következő választáson. És olyanokra fog voksolni, akik ugyanazokra haragszanak, mint ők. Ilyen vak és süket ez a demokrácia. Tehát pörösködünk. Régi balkáni szokás. Pörösködünk az adófizetők pénzén – hogy azok örüljenek. Pedig annak kellene igazán örülniük, hogy egyáltalán túlélték ezt az évet is. Mármint a mögöttünk levőt. Mert nem volt ez olyan egyszerű dolog. Hiszen egy olyan Szerbiában kellett túlélni a válság évet, amelyben tovább rabolnak a monopolhelyzetükkel visszaélő oligarchák, amelyben a szerevezett bűnözés és a korrupció elleni harc továbbra is csak a politikai haszon reményében hangoztatott frázis, amelyben a politikusok populista nemzeti demagógiával élesztgetik egyesek lelkében a pislákoló tüzet. Amelyben a pártkönyvecske sokkal többet ér, mint a tapasztalat, a szakértelem és a tudás. Amelyben a külpolitikai avanturizmus is lélekemelő és nemzettudat-formáló tényező.

Tehát ebben a Szerbiában éltük túl 2009-et. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk az év végét, amely olyan eredményeket hozott, amelyek – remélem – hosszútávon befolyásolják életünket. Természetesen elsősorban a vízummentességre gondolok. Mert gyermekeink már magabiztosan utazhatnak Európába. Mert nem kell szemlesütve napokig sorban állni a külföldi konzulátusok előtt. Talán az európai levegő beáramlása frissíti majd az áporodott levegőt a fejekben. Nagyon elkelne. Aztán a kereskedelmi szerződés zárlatának a feloldása is áldásos lehet az itteni embereknek. Talán enyhíti az eddigi monopolhelyzet okozta kiszolgáltatottságot. A tagjelöltségi kérelem benyújtása csak 20 évet késett, és így is egy kicsit korainak tűnik. Politika-szaga van. De milyen legyen? Itt Szerbiában mindennek politika-szaga van. Amin szerencsére egy kissé enyhít az államfő tevékenysége. Nem szokásom politikusokat dicsérni, mert meggyőződésem, hogy a sajtónak nem ez a feladata. A hibákra kell figyelni. Mert azok szeretnek megbújni, rejtőzködni. De így, év végi, év eleji összegzéskor csak ki kell mondani: Boris Tadić a körülményekhez mérten jól vezeti az országot. Leszámítva az elkerülhetetlen populizmust, illetve az abból eredő botlásokat.

Ja, igen, majd elfelejtettem az igazságügyben történteket. A bírák cseréjét az év utolsó napjaiban. Ha ez kedvezően befolyásolja az igazságszolgáltatást – azt ígérik, igen – akkor akár bizakodóbban is tekinthetünk az előttünk álló esztendőre. Mérsékelten.

2010. január 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább