2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (43.)

Vreme

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (43.)

Szeretem ezt a hetilapot, amely 1990. október 29-én jelent meg az akkori Jugoszlávia már rogyadozó színterén, mint egy lehetséges alternatíva, amely pislákoló reményt keltve még megpróbálta elhitetni velünk, hogy az őrület talán még elkerülhető. Az első számtól a mai, ünnepi és nem mindennapi 1000. számig szinte mindegyiket kivétel nélkül átnyálaztam, mint valami lelki kenyeret. Ha valamiért késett már, mint a bolhás kutya, magam is vakaróztam és csak akkor múlt el a szellemi viszketés, ha megkaptam az a heti fejadagot.

Persze a Napló mellett. Még rikkancs és marketing feladatokat is felvállaltam abban az időben, hogy ezzel is, ha szerényen, de hozzájáruljak a lap megjelenéséhez. Mint a II. világháború utáni első szerb nyelven megjelenő magánlap, szabadelvű, akár a miénk, valahol elkötelezetté tett.

Ott is, mint nálunk, összejött egy olyan bátor csapat, amely képes volt szellemileg és szakmailag is szembeszállni a rendszerhű és azt kiszolgáló sajtóval, sőt magával a rendszerrel. Tették ezt hétről hétre megszállottan, kisebb nagyobb hibákkal, de soha fel nem adva az alapeszmét. Kitartásuk a szörnyű időket is túlélve, ahol a lap megszűnése szinte állandó veszélyt jelentett, elvezetett ehhez az ezredik számhoz.

1991. szeptember 21-e óta, az emigrációban követem a lap sorsát. Stojan Cerović hetente frappánsan megírt belpolitikai esszéi mindig iránytűként szolgáltak, és számomra hirtelen halála több volt, mint sokk. Sokáig nem is tudtam a lapot úgy kézbe venni, hogy óriási szellemiségének hiányát ne komoly űrként éljem meg. Személyesen is szerettem volna ezt a rendkívüli embert megismerni, melyre módom mutatkozott, de valahogy lekéstem, amit azóta sem bocsátottam meg magamnak.

Most, hogy az ezredik szám külön kiadványát tanulmányoztam, sokkal többet megtudtam a lapról, szerkesztőiről, íróiról, háttértámogatóiról és üldözőiről, mint eddig. Valahogy összeállt a kép. Helyére kerültek a hiányzó kockák.

Egy nagyon fontos tévedésre fel is hívtam a regnáló főszerkesztő-tulajdonos figyelmét, amelynek helyreigazítását várom, és elvárom. Ez szó szerint így hangzik:

Vreme je prvi privatni list na prostoru bivše Jugoslavije.”

Mivel az első szám 1990. október 29-én jelent meg, a Napló meg 1990. május 9-én, mint az első magánlap az ország, az akkori még nagy Jugoszlávia területén, arra kértem Žarkovićot, tegyen egy jelzőt a javított mondat elejére. Ha ezt nem teszi meg, akkor valótlanságot állít, ami a Vreme hírnevének csak árt. Akármennyire is szeretem. Tegye oda a: „na srpskom jeziku…” és tőlem már lehetnek elsők, az idők végtelenségéig, csak maradjanak olyan jók a következő ezer számon keresztül is, mint eddig.

(A szerkesztő megjegyzése: a Napló tulajdonosait 1990 őszén meghívták a Vreme indulása alkalmából rendezett buliba – mintegy tapasztalatcsere céljából. Akkor ezzel egyértelműen elismerték a Napló elsőbbségét.)

A rikkancs ismét jelenti (44.)

2010. március 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mire készülhet az újonnan megválasztott Putyin?

Putyinnak megvannak az eszközei, hogy mindenki életét megváltoztassa Európában, ha nem az egész világon – írja >

Tovább

A háború csak akkor ér véget, ha Putyin megbukik

Erre mutat rá Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai szakírója. A tűzszünet felbátorítaná a zsarnokot, hogy újabb >

Tovább

Orbán Viktor kész „elfoglalni” Brüsszelt, hogy „megváltoztassa” az Európai Uniót

A magyar miniszterelnök azt mondta március 15-én, hogy az Unió megváltoztatására kész elfoglalni Brüsszelt. Abban bízik, >

Tovább

Az ember, aki szembefordul Orbán Vktorral

A Liberation budapesti tudósítója úgy mutatja be Magyar Pétert, hogy ő az, aki szembefordult a tekintélyuralmi >

Tovább

A pápa azt akarja, hogy Ukrajna adja meg magát, ám ezzel zöld jelzést adna Oroszországnak

Méghozzá ahhoz, hogy az végtelen háborúskodásba kezdjen – hívja fel a figyelmet heti kommentárjában a Guardianben >

Tovább

Netanjahu radioaktívvá teszi Izraelt

Teljesen paradox, hogy Izrael súlyos veszélyben van, mivel olyan ellenségek fenyegetik, mint a Hamász, a Heszbollah, >

Tovább

Orbán a béke emberének nevezte Trumpot. Alighanem egykor Chamberlain is így volt Hitlerrel. Csak éppen rá kellett jönnie, hogy semmit sem ér a békevágya, ha a másik fél azt nem osztja

Az egyik neves amerikai külpolitikai elemző szerint alighanem igaza volt Orbán Viktornak, amikor azt közölte a >

Tovább

Az Európai Parlament összeakaszkodik von der Leyennel

Nagyon úgy néz ki, hogy Strasbourg beperli a Bizottságot, amiért az 3 hónapja felszabadított 10 milliárd >

Tovább

Trump leállítja az Ukrajnának nyújtandó segélyt, ha megválasztják

Joe Biden hivatala úgy foglalt állást a pénteki Trump-Orbán-találkozóra visszatérve, hogy a magyar vezető ellenzi a >

Tovább

Orbán szakít a Nyugattal

A befolyásos osztrák bulvárlap a Neue Kronen Zeitung úgy értékeli, hogy floridai útjával Orbán bizonyította: szakít >

Tovább

A gázai borzalmak eltakarják, hogy a Közel-Kelet megváltozott

Fareed Zakaria a Washington Postban arra figyelmeztet, hogy a gázai borzalmak közepette könnyen meg lehet feledkezni >

Tovább

Orbán és a “békeelnök"

Jelenleg Orbán főleg a béke barátjaként emeli pajzsra Trumpot. Vannak persze közös vonásaik, ideértve, hogy miként >

Tovább