2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Szarajevói győzelem

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Szarajevói győzelem
Amikor a diplomácia csődöt mond (JAHarrell fotója)

„Színjátékra hasonlított az egész” – kommentálta a nagy pompával bejelentett múlt heti szarajevói Nyugat-Balkán értekezletet a boszniai szerbek miniszterelnöke. Azt az értekezletet, amely belgrádi tolmácsolás szerint az igazi lett volna. A kranjit kellett volna helyettesítenie, amelyet tavasszal Szlovénia szervezett, most pedig az uniós elnöklő Spanyolország. Akkor Kranjban nem jelent meg a szerb elnök, mert ott volt a koszovói. Most Szarajevóban ott volt a belgrádi külügyminiszter meg a koszovói is, de nem tisztségükben, hanem csak nevükkel.

A diplomáciai játék után – erre mondta Dodik, hogy minden színházra emlékeztette – Szerbia győzelemként könyvelte el azt, hogy ki, ki mellett kapott helyet az asztalnál, hogy ki, ki után szólalhatott föl. Arról nem írtak az újságok, hogy kinek volt elegánsabb az öltönye, szebb a nyakkendője. Azzal viszont tisztában vannak Belgrádban is – nem nehéz a dolguk, mondták nekik – hogy a Koszovói és Szerbia közötti viszállyal majd csak azután foglalkoznak a nagyok, miután a Hágai Nemzetközi Bíróság állást foglal a Belgrád által indított perben. Abban ugyanis már szinte senki sem kételkedik, hogy sok-sok kérdést meg kell még beszélnie a két érintettnek. Arról azonban már merőben másképpen vélekednek, hogy milyen tárgyalási pozícióból indulhat Pristina, illetve Belgrád. Az előbbi szerint két független állam képviselői ütköztetik majd véleményüket, az utóbbi viszont továbbra is azt vallja, hogy jogtalanul elszakadt országrész delegációjával ülhet tárgyalóasztalhoz. Az amerikai nagykövet a szarajevói értekezlet után ismét nyomatékosította: Washington számára ez már nem kérdés, Koszovó független, jöhetnek a tárgyalások. Az sem mellékes, hogy ugyanezt vallja az Európai Unió legbefolyásosabb és a legtöbb kevésbé befolyásos országa. Mint ahogy az sem mellőzhető, hogy a szerdai szarajevói értekezletről távol maradt a francia, a német és a holland külügyminiszter. Nemcsak Koszovó jövőbeni státusát illetően, hanem inkább amiatt, ami miatt fontos is lehetett volna ez a szarajevói találkozó a térségnek az Európai Unióhoz való közeledése szempontjából. Ez lett volna ugyanis az igazi fajsúlyos kérdés, ez érdekelte volna igazán Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Macedóniát, Albániát és Koszovót, no meg hát Szerbiát. Horvátországot már egy kicsit kevésbé, de az előbbiek számára ez létkérdés. Mert ha a horvát csatlakozás után a többieknek még tízegynéhány évet kell várniuk, akkor bizony sok minden történhet a délkelet-európai végeken. Visszájára fordulhat a mostani európai irányultság, elfogyhat a türelem, meginoghat a bizalom. Európában, de az Európa-barát politikusokban, pártokban is. Hasonlóan, mint ahogyan a németek sem úgy tekintenek már Görögországra, mint az eurót rengető ottani válság előtt.

Csakhogy Belgrádnak, Podgoricának, Pristinának, Tiranának és Szarajevónak sokkal nagyobb szüksége lenne az Unióra és az uniós pénzekre, mint fordítva. Még akkor is, ha Szarajevóból azt üzenték a jelenlevők, hogy az Unió félreérthetetlenül a nyugat-balkáni országok európai perspektíváját támogatja. De maga a spanyol külügyminiszter tette hozzá: majd ha az érintettek teljesítik a követelményeket. Hiába volt ott az Unió külügyminisztere, az új bővítési biztos, sőt a brit meg a bővítést hagyományosan támogató olasz, szlovén, magyar, cseh, spanyol és szlovák külügyminiszter, a nagy pompával meghirdetett és szervezett meg tervezett szarajevói találkozó mégiscsak egy színházi előadásra hasonlított, amelyből hiányoztak a főszereplők. A többiek szinte hibátlanul játszották a rájuk szabott szerepeket.

2010. június 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább