Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Putyin mint kockázat
A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző szerint Putyin olyan, mint a végén Sztálin: attól fél, hogy ellene fordul a saját elitje. Erről talán még nincs szó, viszont a jelek szerint az elnök már nem jelenti a politikai stabilitás biztosítékát. Szeleste Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico/Democracy Perception Index
A legfrissebb felmérés szerint Magyarországon csupán az emberek 36 %-a gondolja úgy, hogy demokratikus a rendszer, a többség szerint több jogállamra volna szükség. Ily módon a magyarok épp, hogy csak megelőzik Nigériát és Indonéziát a részlegesen szabad államok sorában. Az adatokat a Demokrácia Észlelési Index tartalmazza, amelyet most hoztak nyilvánosságra, 53 országban végzett közvélemény kutatás, 124 ezer ember megkérdezése alapján.
Ez a világ legnagyobb éves tanulmánya a demokrácia állapotáról. Azt vizsgálta, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a jogállamot, illetve hogy ehhez képest mennyire látják úgy, hogy országuk megfelel a demokratikus normáknak. Nos, a magyarok esetében 42 %-os az eltérés azok javára, akik nagy hiányosságokat tapasztalnak a napi gyakorlat során. 62 % vallotta azt, hogy a kormány csupán egy kisebbség érdekeit szolgálja. 57 % sürget több demokráciát. Viszont 2 %-os a többség, amikor az a kérdés, hogy az USA segíti-e a jogállamot a nemzetközi színtéren. Mellesleg nálunk 39 % fél attól, hogy valamely külföldi hatalom beleavatkozik a választásokba.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktornak nem kell túlzottan tartania attól, hogy a Fidesz uralta törvényhozás ma megtagadja a kérés teljesítését és nem járul hozzá a rendkívüli helyzet eltörléséhez, ugyanakkor a civil szféra arra figyelmeztet, hogy szó sincs itt semmiféle nagyvonalú lépésről, valójában szemfényvesztés zajlik. Célja, hogy egyrészt megleckéztesse mindazokat, akik azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy az önkényuralmat alakít ki, másrészt pedig Orbán igazából úgy megy, hogy jön. Három szervezet a napokban hívta fel a figyelmet, hogy még ha rá is bólint az Országgyűlés az előterjesztésre, továbbra is a kormány határozza meg, mikor ér véget a szükségállapot. De bármikor elrendelheti az egészségügyi vészhelyzetet, és annak fenntartásához már nem lesz szükség a képviselők beleegyezésére. Tehát jöhet újra a rendeleti kormányzás, ám nem lesz mögötte semmiféle demokratikus garancia.
Orbán, aki módszeresen számolja fel a demokráciát, azt állítja, hogy a jogállami elvek vezérlik, amikor lemond a különleges felhatalmazásról, amely mellesleg nagy felszisszenést váltott ki a Bizottságban, hiszen a különleges jogkör gyakorlását időben nem korlátozta semmi. A miniszterelnök adunak használja a mostani gesztust és azt hangoztatja, hogy országát évek óta teljesen alaptalanul bírálják. Ám megint csak konfrontáció rajzolódik ki az EU-val, mivel a készülő nemzeti konzultáció tartalmazza, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni az országot az alaptörvény módosítására, mert azon van, hogy a kormány vegyen át migránsokat. Jourová alelnök erre úgy reagált, hogy ez a lehetőség fel sem vetődött, vagyis álhír az egész felhajtás.
New York Times/Washington Post/AP
A jelentés a sajtószabadságra mért csapásként értékeli, hogy a Fülöp-szigeteken első fokon börtönbüntetésre ítéltek két újságírót, mert a bíróság úgy ítélte meg, hogy rágalmaztak egy üzletembert. A szigetország hatóságai szerint ez esetben köztörvényes ügyről van szó, és egyáltalán nincs veszélyben a sajtószabadság, ám civil szervezetek arra jutottak az eset elemzése kapcsán, hogy az beleillik a világtendenciába, tehát hogy egyre nagyobb a nyomás a független médiára, illetve a demokrata intézményekre
Ennek igazolására a hírügynökség idézi a Freedom House legutóbbi felmérését, amely kiemeli, hogy Magyarországon Orbán Viktor immár a látszatra sem ügyel, amikor a fékekről és ellensúlyokról esik szó. Emberei átvették a sajtó javarészének ellenőrzését, és a koronavírusra hivatkozva olyan törvény született, amelynek alapján öt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rémhírterjesztés címén. Azaz demokratikusan megválasztott vezetők igyekeznek elfojtani a kritikus hangokat, és ez azzal függ össze, hogy a világban hanyatlik maga a demokrácia.
A Riporterek Határok Nélkül úgy értékelte a manilai döntést, hogy az ottani kormány újabb lépést tette az újságírók megfélemlítésére. De tekintélyelvű rezsimek másutt is rájátszanak a megosztásra, a médiával szembeni bizalmatlanság fokozására, valamint a dezinformációra. Továbbá törvényeket hoznak a sajtó ellen. Emellett anyagi oldalról is próbálják bekeríteni az önálló tömegtájékoztatást.
A sajtómunkások védelmére alakult bizottság helyettes igazgatója úgy értékelte a fejleményt, hogy látszólag demokratikus országok kihasználják a nem kellő pontossággal megfogalmazott jogszabályokat, és bűncselekménynek kiáltanak ki teljesen hétköznapi tudósításokat. Így egyre több újságíró kerül a rács mögé, mind több a korlát a sajtószabadság útjában.
Reuters
A lengyel köztévé nem egészen két héttel a választás előtt újra vastagon beszállt Duda elnök mellett a kampányba, amikor az egykor elvett zsidó vagyonok visszaadásának igen kényes kérdése kapcsán azt állította: Duda fő ellenfele, a varsói polgármester ez ügyben (is) elsősorban külföldi érdekeket szolgál. Európában annak idején Lengyelországban élt a legnagyobb zsidó közösség, ám a nácik szinte teljesen kiirtották. A túlélők és a leszármazottak a rendszerváltás óta szeretnének kárpótlást, ám a kormánypárt szerint az ország maga is a hitleri Németország áldozata volt. És így Berlin az illetékes.
A televízió esti fő híradója azt állította, hogy ha győz, akkor a középjobbot képviselő Trzaskowski közpénzekből kártalanítaná a kérelmezőket, tekintet nélkül a nemzeti érdekekre. Ennek érdekében bejátszotta, hogy a politikus még öt éve azt mondta: meg kell próbálni tárgyalások útján rendezni az igényeket. Az is elhangzott, hogy a kihívó szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel. Trzaskowski pártja teljes képtelenségnek minősítette a vádakat, a jelölt pedig azt közölte, hogy ha megveri a hivatalban lévő elnököt, akkor megreformálja a köztelevíziót.
Der Standard
Bár az orosz elnök autokrata hatalmának csúcsán van, mégis előre menekül – írja szokásos heti kommentárjában Paul Lendvai. Merthogy 2036-ig, vagyis 84 éves koráig irányítani akarja az országot, és ha nem szól közbe a koronavírus, akkor a lakosság már rég megszavazta volna az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Utána bevágott még az olajár válság, valamint a fokozódó munkanélküliség, így az exportbevételek az idén legalább 60 %-kal zuhannak. A Számvevőszék elnöke 8 millió állástalannal számol. Egyáltalán nem mellesleg az utóbbi öt évben évente 2,5 %-kal csökkentek a reálbérek. Az államfő népszerűsége minden eddigit alulmúl.
Bár még naponta csaknem 9 ezer új megbetegedést jegyeznek fel, a nagy nyomás határára az államfő úgy határozott, hogy 8 nap múlva nagy győzelmi parádé lesz, a jövő hónap első napján pedig megtartják a népszavazást az alkotmányreformról. Igaz, a sajátos referendum kimenetele semmire sem kötelezi a hatalmat, mellesleg részvételi küszöb sincs, ám megfigyelők szerint a Kreml a közalkalmazottak mozgósításával el akarja érni, hogy legalább 50 % leadja a voksát. Az ellenzék attól fél, hogy a vírus miatt elrendelt korlátozások nagystílű csalásra adnak alkalmat.
A közvélemény kutatások azt igazolják, hogy fokozódik az elégedetlenség, és egyre többen készek tiltakozni. Egy elemző szerint Putyin olyan, mint a végén Sztálin: attól fél, hogy ellene fordul a saját elitje. Erről talán még nincs szó, viszont a jelek szerint az elnök már nem jelenti a politikai stabilitás biztosítékát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >