Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Putyint a vádlottak padjára!
Gordon Brown elengedhetetlennek nevezte, hogy a háború után a vádlottak padjára ültessék Putyint és brancsát, ám ehhez szerinte már most meg kell kezdeni az előkészületeket. A volt brit kormányfő és pénzügyminiszter azzal érvel, hogy a harcok leállítását is elősegítheti, ha az USA és Nagy-Britannia közreműködik egy különleges bíróság felállításában, mégpedig azzal a céllal, hogy ott vonják felelősségre az orosz diktátort a háborús bűnökért. Ily módon ugyanis oda lehet a politikus hazai népszerűsége, egyben pedig egyértelmű üzenetet lenne a többi agresszornak... Amilyen gyorsan csak lehet, ki kell tűzni a tárgyalást az invázió miatt. Ez jelzés volna a vétkeseknek, hogy nem tudnak sehová sem elbújni. Ehhez szükség esetén az EU-nak és az Európa Tanácsnak kell lépnie. A vádemelés akár már jövőre, a gyanúsítottak távollétében is megtörténhet. Ily módon Putyin és cinkosai többé nem utazhatnának külföldre, ez pedig az jelentené, hogy megritkulna a politikus körül a bólogató jánosok hada, otthagynák a tanácsadók. Legfőbb ideje cselekedni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post/Bloomberg
A korábbi teszetoszaság (böszmeség) után az Unió radikális lépésre szánta el magát, amikor milliárdokat tart vissza, hogy ily módon állítsa meg a jogállam lebontását Magyarországon és Lengyelországban. Ám ezzel együtt bizonytalan, hogy a két kormány hajlandó-e beállni a sorba.
Mindkettő küszködik a megélhetési válsággal, valamint az inflációval, amelyet csak súlyosbít a háború. Orbán már a választási kampányban lenullázta az államkasszát. És mivel most elakadtak az európai pénzek, rendkívüli adókkal igyekszik enyhíteni a hiányt. Ami a támogatások folyósításához szabott feltételeket illeti, a kormány már egy sor törvényt nyomott át a korrupció ellen. Emellett azt ígéri, hogy Brüsszel kívánságának megfelelően márciusra eleget tesz az igazságszolgáltatás függetlenségét célzó követeléseknek is.
Ugyanakkor a miniszterelnök bagatellizálja az EU kifogásait a demokrácia kapcsán, ám ily módon saját teszi bizonytalanná, hogy mennyire hajlandó alapvető változtatásra.
Bloomberg
A magyar miniszterelnök félretolta az Országgyűlést és rendeleti úton felülvizsgálta a jövő évi költségvetést, megnövelve a hiányt. De hát nagy nyomás nehezedik rá, mivel egyre többe kerülnek az importált energiahordozók, valamint a rezsitámogatások, arról nem beszélve, hogy az EU gyakorlatilag befagyasztotta 28 milliárd euró folyósítását a korrupciós és jogállami aggályok miatt.
A hatalom válaszul különadókkal igyekszik betömködni a pénzügyi lyukakat. Egyébiránt a Fidesz arra készül, hogy a jövő hónapban beterjeszti az előirányzatot jóváhagyásra a Parlamentnek, igaz, akkorra már hatályba lép a tervezet. Az elfogadás viszont nemigen kétséges a kétharmad birtokában.
Daily Telegraph
Egyre többször hangzik el a felszólítás, hogy az EU korlátozza az orosz hasadóanyagok kereskedelmét is, mivel félő, hogy annak bevétele szintén elősegíti a háború folytatását. Csak éppen nehéz bármit is tenni, mivel Moszkva uralja a piacot, és Magyarország, valamint Bulgária erősen függ az orosz uránutánpótlástól, ezért erre a területre mindeddig nem sikerült kiterjeszteni a szankciókat.
A Roszatom azt állítja, hogy a forgalom 17 %-át ellenőrzi a világban. Már most 200 milliárd dollár értékű megrendelés van a zsebében és jövőre 15 %-os bővüléssel számol. Azaz Európa ugyan válik le az orosz szénhidrogénekről, de világ továbbra is kénytelen nagymértékben támaszkodni a feldolgozott orosz urániumra. Ugyanakkor félő, hogy ha most sikerül is valahogy visszaszorítani az oroszokat, azok pozíciói visszaállnak az uránpiacon a harcok elülte után.
Project Syndicate
Gordon Brown elengedhetetlennek nevezte, hogy a háború után a vádlottak padjára ültessék Putyint és brancsát, ám ehhez szerinte már most meg kell kezdeni az előkészületeket. A volt brit kormányfő és pénzügyminiszter azzal érvel, hogy a harcok leállítását is elősegítheti, ha az USA és Nagy-Britannia közreműködik egy különleges bíróság felállításában, mégpedig azzal a céllal, hogy ott vonják felelősségre az orosz diktátort a háborús bűnökért. Ily módon ugyanis oda lehet a politikus hazai népszerűsége, egyben pedig egyértelmű üzenetet lenne a többi agresszornak.
Legelőször is azonban a Nyugatnak újabb fegyvereket kell küldenie Zelenszkijnek. Viszont a különleges törvényszék életre hívására nem alkalmas az ENSZ, mert ott a BT-ben Moszkvának vétójoga van. A hollandok azonban már jelezték, hogy ők helyet adnának a különleges ügyész hivatalának, valamint az új ítélőszéknek is.
A jogi eljárást leegyszerűsítheti, hogy az ukrán jog bünteti az agressziót, vagyis az testületnek az ukrán törvények alapján kellene eljárnia. Nemzetközi civil szervezetek már javában gyűjtik a bizonyítékokat. A Nemzetközi Büntető Bíróság azért nem lenne megfelelő fórum, mert ott valószínűleg túl sokáig elhúzódna az előkészítés és nem volna egyszerű kimondani, hogy összefüggés van a Kreml és a háborús bűntettek között. Ráadásul sem Oroszország, sem Ukrajna nem ismeri el a joghatóságát.
Viszont amilyen gyorsan csak lehet, ki kell tűzni a tárgyalást az invázió miatt. Ez jelzés volna a vétkeseknek, hogy nem tudnak sehová sem elbújni. Ehhez szükség esetén az EU-nak és az Európa Tanácsnak kell lépnie. A vádemelés akár már jövőre, a gyanúsítottak távollétében is megtörténhet. Ily módon Putyin és cinkosai többé nem utazhatnának külföldre, ez pedig az jelentené, hogy megritkulna a politikus körül a bólogató jánosok hada, otthagynák a tanácsadók. Legfőbb ideje cselekedni.
Neue Zürcher Zeitung
Ha Európa elgondolkodik azon, mekkora szenvedéseket élt át a búcsúzó évben, ugyanakkor figyelembe veszi azt is, hogy megmutatkozott a közös értékek ereje, akkor jobb jöhet számára 2023-ban. Ehhez azonban igazítania kell az iránytűn.
Az ukránok egy nagyhatalmi mániában szenvedő despota áldozatai lettek, aki azt gondolja, hogy korrupt rendszerét már csupán puszta erőszakkal és revansista álomvilággal tudja fenntartani. Ezért az ukrán lakosság egyharmada kénytelen volt elhagyni otthonát, közülük 8 millióan külföldre menekültek. De az átlag orosz sorsa sem irigylésre méltó. Nem csupán a gazdasági nehézségek miatt, hanem mert ismét grasszál a félelem és a önkény.
Európa többi részén más dimenzióban jelentkeznek a megpróbáltatások – a magas árak és a fenyegető energiaszűke miatt. Ezek a bajok ugyanakkor részben a laza pénzpolitikából és abból a téves felfogásból erednek, hogy állami eszközökkel minden fájdalmat orvosolni lehet és kell.
A tekintélyuralmi rendszerek általában jobbágynak tekintik a polgárt, akinek az a feladata, hogy szolgálja az ún. magasabb célt és készségesen meghaljon az államért. Ám az ún. magasabb cél csak egy kis elit korrupt hatalmi igényeit álcázza, az urak nemigen törődnek a néppel. Az ukránok ugyanakkor a liberális modellért küzdenek, azt meg kell védeni az autokraták és zsarnokok támadásaitól.
Putyin csak akkor adja be a derekát, ha katonailag rákényszerül. A Nyugatnak azonban egyben meg kell győzniük az oroszokat, hogy ami most van náluk, az nem állam, viszont egy szabadelvű, demokratikus Oroszországnak helye van Európában. A nyugati modellt azonban attól is meg kell óvni, hogy belülről ássák alá. Csak akkor működik, ha irányítói nem szabadul(hat)nak el.
És az EU kizárólag akkor képes megmaradni, ha kiáll a saját értékei mellett. Ám emellett Brüsszelnek teret kell hagynia a nemzeti kezdeményezéseknek. Olyan feladatokra kell összpontosítania, amelyek közös kihívást jelentenek, ideértve, hogy megóvja az együttes elveket. Mint a jogállam, a közvetlen demokrácia, és a korrupcióval szembeni kérlelhetetlenség.
Süddeutsche Zeitung
Brüsszelben erős a félelem, hogy mit hoz holnaptól a svéd uniós elnökség, mivel a stockholmi belpolitikai erőviszonyok miatt az egykor derék neonácik által alapított Svéddemokraták beleszólhatnak olyan fontos kérdésekbe, mint a migráció. A háború, az energianehézségek, az infláció és a közelmúltban kipattant strasbourgi vesztegetési ügy miatt egyébként sem könnyű átvenni a szervezet soros irányítását. Ám hogy fél éven át hangadók lehetnek a jobboldali populisták, az sokakat aggállyal tölt el.
A svéd koalíciós program sok pontban egyébként is úgy hangzik, mintha a Svéddemokraták egyedül írták volna. Ugyan már nem követelik országuk kilépést az EU-ból, viszont a pártvezér jelezte, hogy amennyire csak lehet, igyekeznek visszaszorítani a szervezet beleszólását olyan ügyekbe, amelyek a nemzeti szuverenitást érintik.
A menedékjog reformja azért különösen kényes kérdés, mert Magyarországon és Lengyelországon kívül már más államok sem akarnak több menekültek befogadni. Ilyen Ausztria, de a hollandok és a belgák is csak mérsékelt szolidaritást tanúsítanak. A búcsúzó cseh elnökség ugyan előterjesztett egy kompromisszumos javaslatot, ám nem kizárt, hogy a bevándorlásellenes Svéddemokraták miatt nem lesz belőle semmi.
Der Standard
Joschka Fischer szerint Hszi elnök és az ő Covid-politikája jelenti a legnagyobb kockázatot Kína számára. A volt német zöld alkancellár és külügyminiszter az elemzésben rámutat: az ország most fizeti meg az árát, hogy korábban kényszerintézkedésekkel próbálta meg visszaszorítani a járványt. A demokráciáknak ez sokkal jobban sikerült, mert ott ütközhettek a nézetek.
Mindenesetre korábban úgy tűnt, hogy csak idő kérdése, az ázsiai ország mikor előzi meg az USÁ-t a világgazdaság élén. A párt uralmát erősítette az óriási biztonsági apparátus, a kiterjedt megfigyelő rendszer, valamint az elnyomás is. Ám beütött a ragály, a gazdaság leállt.
Az elején még úgy tűnt, hogy sikeres lesz az autoriter nulla Covid stratégiája, csak éppen ezzel Peking nem vette figyelembe, hogy főként a nagyvárosokban már más a helyzet, mint a 60-as, 70-es években. Az emberek nagy többsége nem fogadja el egész lakónegyedek, gyárak, kikötők lezárását. Azon kívül a kereskedelmi szálak miatt a világ a szállítási láncok megszakadásával szembesült, a kínai export jelentősen visszaesett.
Hszi igazolni akarta a fertőzés visszaszorításával is, hogy rendszere különb, mint a hanyatló nyugaté. Ezért nacionalista felsőbbrendűségtől vezérelve lemondott a nyugati oltóanyagokról. Csakhogy emiatt a lakosság jelentős része ma is védtelen a járvánnyal szemben.
Következő cikk: „Létezésemet ezen túl egyedül csak a polgárháború létezése bizonyítja”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >