Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában.
„Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit látjuk. Moszkva a teljes eszközkészletet használja a politikai vita befolyásolásától a kritikus infrastruktúra elleni kíbertámadásokig és a szabotázsig” – mondta el Thomas Haldenwang, aki nemrég mondott le a német belföldi hírszerzési ügynökség élén betöltött tisztségéről.
A Politico rendkívül hosszú cikkében számos konkrét példát sorolt fel a fentiekre, valamint további hasonló jellegű akciókra. Rámutatott: az orosz akciók egészen a közvetlen erőszakig terjednek, és egyre nehezebb szemet hunyni efelett. Ilyenekre is sok példát hozott fel a portál.
Néhány kormány, különösen az északi és a balti államok, megpróbáltak riadót fújni, de az EU és a NATO kollektív reagálása mindeddig figyelemre méltó mértékben béna volt.
Európa passzivitásának egyik oka az lehet, hogy a nyugati fővárosokban attól tartanak, hogy belevonódnak egy konfliktusba, amire nincsenek felkészülve. Emellett nem akarnak nyíltan szembeszállni Oroszországgal annál is jobban, mint már teszik, mert tartanak az eszkalálódástól, attól, hogy tovább romlik a helyzet – idézte a portál Daniel Bymant, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete nem hagyományos hadviselésre és terrorizmusra szakosodott kutatóját.
A hibrid hadviselés orosz formáját egy osztrák biztonsági szakértő szerint Valerij Geraszimov tábornok dolgozta ki, aki jelenleg az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Gerhard Mangott szerint „soha nem csupán dezinformációról és propagandáról van szó, hanem az eszközök széles skálájáról a szabotázstól a beszivárgáson a pártok finanszírozásán át, egészen a NATO-tagállamok légterének megsértéséig”.
Az orosz destabilizáló kampányt azonban a jelek szerint még a legveszélyesebb esetekben is úgy kalibrálják, hogy ne váltsa ki a NATO kollektív reagálását. Úgy tűnik, hogy a Kreml lassan
fokozza a nyomást, és igyekszik kipuhatolni, hogy meddig mehet el.
A NATO egy vezető tisztségviselője a júliusi NATO-csúcson újságíróknak elmondta: megvitatták az orosz hibrid hadviselésre esetleg adandó kollektív reagálás lehetőségét, mert ha nem is minősíthetők ezek az akciók hagyományos értelemben háborús cselekményeknek, a NATO-szerződésben van passzus, amelyre lehet hivatkozni. Az illető akkor úgy vélekedett: ezt a lehetőséget nem lehet kizárni a jövőre nézve. A portál szerint azonban most nincs készség a szövetségben a konfrontációra.
Szakértők emellett rámutatnak, hogy problémás a hibrid hadviselés meghatározása is, emellett a konszenzus szempontjából gondot jelent az olyan államok NATO-tagsága, mint Magyarország és Törökország.
Mindezek ellenére az európai kormányok egyre inkább hajlanak arra, hogy Oroszországnak tulajdonítsák a cikkben említett szabotázsakciókat.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint ez az ellenállás első lépése. Azt javasoljam hogy minden ilyen történést a nyilvánosság elé kell tárni,és meg kell mutatni, hogy az elkövetőket az orosz titkosszolgálat bérelte fel.
Az EU és a NATO tagállamai az egyértelmű fellépéstől ugyan vonakodnak, de számos országban tesznek lépéseket az orosz hibrid hadviselés akcióinak megakadályozására. Emellett az európai országok szankciókkal is küzdenek.
Mindezek ellenére a NATO és az EU nem ért el sikereket Moszkva elrettentésében. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciók hatása egyelőre korlátozott. Byman kutató szerint Európának sokkal egységesebben és erőteljesebben kellene reagálnia, növelni kellene az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, és így kellene megmutatnia, hogy az orosz törekvések a szándékkal ellentétes eredményt hoznak.
Egy másik idézett kutató hangsúlyozta: növelni kell a katonai kiadásokat, és fejleszteni kell a belső biztonságot, a rendőrséget, a hazai hírszerzést és a szövetséges kormányokkal meg kell osztani az információkat. „Ha elszalasztjuk ezt az alkalmat, Oroszország egyre keményebben fogja folytatni. Elég emlékeznünk, hogy valójában a Szovjetunió hidegháborús szabotázs-doktrínáját utánozza”.
Következő cikk: „Vučić Szerbiát a tragédiába tolja”:
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >