2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Elment az orosz

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Elment az orosz
Tadić & Medvegyev

Nemcsak az egyszerű emberekben váltott ki érzelmeket az orosz elnök belgrádi látogatása. Úgy látszik, a politikusok is egyfajta meghitt pillanatként élték meg a vele való találkozást, sőt egyesekben zavart keltett jelenléte. Még szerencse hogy a látogatást nem tervezték hosszabbra. Mert akkor már egyeseknek kínossá válhatott volna az illemkódex betartása. Így ebben a tíz-egynéhány órában mindenkinek sikerült önfegyelmet gyakorolnia.

Meglepetten tapasztalhatta a helyszíni TV-közvetítés nézője, hogy a parlamentben a radikális képviselők nem viselték azt a pólót, amelyre vezetőjük, Vojislav Šešelj arcképét nyomtatták. Pedig ez a szokásos uniformisuk. A liberális demokraták pedig azt állítják, szó sem volt köreikben arról, hogy Medvegyevet Anna Politkovszkaja ellenzéki liberális újságírónak, a máig föltáratlan gyilkosság áldozatának képével köszöntik. Oroszországban és nem csak ott sokan a hatalmat gyanúsítják Politkovszkaja likvidálásával. Medvegyevet megkímélték ettől a kellemetlenségtől. Mert ahogy egyik liberális képviselő fogalmazott: „Szerbiának ez a része – gondolt nyilván önnmagára és szimpatizánsaikra – illemtudó a parlamentben és az utcán is”. És nem visel pólót, mert tiszteli a külföldi államfőt. Valami hasonló érvet hozott fel az a radikális képviselő hölgy is, akiről az itteni embernek csak az új sajtótörvény miatt idézni nem ajánlatos – parlamenti botrányos szavai jutnak eszébe.

Szóval az orosz elnök látogatásának idején egy egészen rendes, normális, illemtudó és illemtartó társaságra hasonlított a nemzetgyűlés. Azután elment a vendég, mi pedig ismét otthon érezhettük magunkat. Feszültségoldóként a Szerb Haladás Párt vezetője a képviselőház csütörtöki ülésén a legkomolyabb hangnemben, frakcióvezetői hivatásának magaslatáról számon kérte a nemzetgyűlés elnökétől, miért nem csókolta meg Dmitrij Medvegyevet is azt követően, hogy aláírták a parlamenti együttműködési megállapodást. Merthogy a házelnök – megindultságában és az aláírás utáni izgalmában – csókot váltott Tadić elnökkel. Nikolić pártvezető ezt egyenesen úgy magyarázta, hogy a parlament elnöke nem tudott uralkodni érzelmein, amit csak az tehet meg, aki nem érti, mi a politika, mit jelent Szerbia, illetve nem tudja, hol a helye. Megszoktuk az ilyesmit Nikolićtól, meglepő volt viszont, hogy a házelnök válaszolt rá. Mindegy, hogy mit.

Egy napra rá az is kiderült, hogy az illemtudás és az önfegyelem egyelőre csak az orosz elnököt illeti meg. Hétfőre jelentették be Abdullah Gühl török államfő belgrádi látogatását, és a ceremóniamesterek esetében is előirányozták a parlamenthez való fordulást. A házelnök már össze is hívta a rendkívüli ülést délután 4 órára, amelyet 5-kor – akárcsak az orosz elnök esetében – fogadás követett volna a vörösmárványos előcsarnokban. Aztán péntek délután szép csendben lemondták a nemzetgyűlés ülését. A török elnök programjának módosulására hivatkoztak. Az, akinek volt alkalma belenézni egy-két itteni újság internetes kiadásába, az olvasók kommentárjaiba, láthatta, hogy az emberek bizony – enyhén szólva – nem helyeslik azt az ötletet, hogy a szerb képviselőházban szót kapjon a török állam vezetője. Egyesek Koszovó elismerését róják fel neki, mások azt, hogy török.

Nekem az jutott eszembe, hogy a boszniai háború idején és azt követően is sokan csak „törökökként” emlegették az akkor magukat muzulmánnak, ma bosnyáknak valló ottani embereket, az akkor a szerbek és a horvátok mellett harmadik boszniai hadban álló felet. Meg az is felötlött, hogy Boszniában ismét rég tapasztalt feszültséget váltott ki az ottani szerbeknek a tervezett reformok miatti tiltakozása. Meg az is, hogy a boszniai szerbek miniszterelnöke elhagyta a Szarajevó melletti katonai támaszponton nemzetközi közvetítéssel folyó tárgyalásokat, hogy Belgrádban élőben hallgassa végig az orosz elnök díszbeszédét, amelyet a város felszabadulás napi rendezvényen tartott. Meg az is, hogy ugyanez az ember azt emlegeti, népszavazás lesz az esetleges kiválásról, ha a nemzetközi közösség megpróbálja rájuk erőszakolni a bosznia-hercegovina-i alkotmány módosítását. Sőt még az is, hogy Tadić elnök a minap nyitotta meg Paleban a Szerbia nevet viselő általános iskolát.

2009. október 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin visszahozza a szovjet típusú ideológiát, hogy eladja a népnek a háborút

Megtiltotta a nem heteroszexuális kapcsolatok nyilvános bemutatását, célja ezzel is az, hogy elfedje a valóságot. Miközben >

Tovább

Meloni védekező hadállásban

A főnökasszony nem tudja leplezni ellenszenvét a nemszeretem médiával szemben, amely nem éri be az első >

Tovább

Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt

Ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán >

Tovább

Trumpot nem a második elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet

A Guardian kommentátora, Simon Tisdall ítéli ezt így meg. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, >

Tovább

A kert és az őserdő

Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – >

Tovább

Mire szavazott félidőben Amerika?

A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra >

Tovább

Joe Biden Ukrajna-politikája mesteri és megérdemli a támogatást

Most meg kell őriznie ezt a kiegyensúlyozott megközelítést. El kell hárítania az ukrán államfő heveskedését, mert >

Tovább

A republikánusoknak lőttek

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában >

Tovább

A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia

Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a >

Tovább

Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége

Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin >

Tovább

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az >

Tovább

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a >

Tovább