Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Vérszegény nyuszik marcangolta nemzettest
Pásztor István október 23-i ünnepi beszédének ellenségképei
Pressburger Csaba
El kell ismerni, nehéz helyzetben volt a VMSZ elnöke, mert csak olyan ellenségképek kínálkoztak számára, amelyektől még a szépemlékű Napló Kör is retteghetőbb, avagy gyűlölhetőbb volt. Pressburger Csaba (Autonómia):
Nem mindig egyszerű fölfejteni Pásztor István március 15-i, augusztus 20-i és október 23-i ünnepi beszédeinek mondanivalóját. Néha többszöri nekifutásra se teljesen világos, „mit is akart mondani a költő”, ahhoz olykor túlságosan merészek a szónok (avagy szövegírója) képzettársításai. Az asszociációs hálóba pedig könnyen belegabalyodik, aki megpróbálja „szétszálazni” az összefüggéseket.
Ezúttal azonban viszonylag könnyen követhető gondolatfutamok mentén bontakozott ki, hogy mit tekint jelen pillanatban a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke 1956 máig ható tanulságainak, történelmi párhuzamainak és kiket lát az aktuális ellenségeknek. Mert párhuzamok, tanulságok és ellenségek mindig akadnak ezekben a beszédekben, legfeljebb homályban maradnak, ködbe vésznek, helyet hagyva az izgalmas találgatásoknak.
Nos, az idei nyolcflekkes (melyet a párt honlapján el is olvashatunk) nem hagyta kétségek között vergődni a nagyérdeműt, tálcán kínálta egyszerű képleteit, egyes vonatkozásokat pedig kifejezetten sulykolt, hogy a gyengébb felfogásúak is megértsék.
A világ alkotóelemei eszerint nagyjából két halmazba sorolhatók:
– az egyik halmazban vannak a szélsőségesek, a parancsokat osztogatók, az ordítás és állatiság védelmezői, a cinikusok, a szavak (szabadságával és) terrorjával (vissza)élők, a rossz beidegződésekkel rendelkezők, a fenyegetőzők, a kiskorúsítók, a kioktatók, a nemzetárulók, nemzetmegosztók, a hazaárulók és az 1956-os hazaáruló ideológia követői, a bomlasztók, a vajdasági magyar közösség nemzeti összetartozásba vetett hitének és erejének megtörésén ügyködők, továbbá négy többé-kevésbé behatárolható entitás: (a saját nemzeteitől elidegenült politikát erőltető) Európa (fideszül: Brüsszel), a kapitány (Szanyi Tibor szocialista politikus), a Jobbik és a Magyar Mozgalom
– a másik halmazban pedig a bátrak, a lelkierő birtokosai, a dolgokat a nevükön nevezők, józan, egyszerű válaszokat adók, a kitartók, valamint a nemzeti méltóság, önállóság, szabadság letéteményesei kaptak helyet, konkrétan megnevezve: ők a magyar emberek, a magyar nemzet és a vajdasági magyarság.
Ez tehát az a kétosztatú világkép, amit a Pásztor-beszéd sugall: a sötétség és a fény erői feszülnek itt egymásnak. Természetesen a gonoszak sokkal többen vannak, látszólag erősebbek is, övék a világi hatalom, ám ez az állapot változóban van, egyre többen vannak Európa-szerte, akik a magyar kormány politikáját követve mernek a széllel szemben fütyülni (ez nem átköltés: a „széllel szembeni fütyülés” megfogalmazás benne van a Pásztor-beszédben is).
A szónoklat sok tekintetben leutánozza a magyarországi kormánypárt retorikáját: leegyszerűsít, szidja a dekadens Európát, migránsozik, ellenségképeket villant fel, az emberek félelmeire és e félelmekből táplálkozó haragjára, sőt, gyűlöletére próbál rájátszani – ám mindvégig nagyon vérszegény marad ez a kísérlet.
Az a helyzet ugyanis, hogy a VMSZ nem tud hitelesnek látszó veszélyforrásokat, ellenségképeket felvillantani, illetve nem teheti ezt meg, mert azzal önellentmondásba kerülne.
Lássuk a nevükön nevezett veszélyforrásokat/ellenségképeket:
1. Európa – rendkívül érdekes, hogy ez a földrajzi megnevezés egyszer sem szerepel Európai Unióként vagy Brüsszelként, ahogy azt a fideszes retorika megkövetelné, csupán így: Európa. Azaz van egy, többnyire pejoratív értelemben használt, többször visszatérő jelzős szerkezet: „a huszonegyedik századi Európa” – ami pontosítani kívánja az Európa-fogalmat, ugyanakkor elkendőzi, hogy valójában arról az Európai Unióról beszél, amely a VMSZ hivatalos politikája szerint a legkívánatosabb valami. Ez tehát a VMSZ-re kényszerített tudathasadásos állapot – egyfelől igazodni az EU-vezetést szidó fideszes retorikához, másfelől megfelelni Szerbia EU-integrációs politikájának. A Pásztor-beszédben ezt a feszültséget a semmitmondó „Európa” kifejezés hivatott csillapítani, kioltva egyúttal belőle a gyűlölhetőséget is.
2. Kapitány – hát ez aztán az összes főellenség közül a legvérszegényebb! Meggyőződésem, hogy Szanyi Tibor európai parlamenti szocialista képviselő neve még így, teljes formájában leírva és funkcióival kiegészítve se túl sok vajdasági magyarnak mond valamit, hát még ha csak a becenevével utalnak rá; hát még ha csak az a félmondatos utalás egy aktuálisan fölkapott Facebook-bejegyzésre utal is. A Pásztor-beszédből tehát annyi derül ki, hogy valami „kapitány” nyilatkozatában ellenforradalomnak nevezte 1956-ot. Nohát, ez se fog senkit arra sarkallni, hogy üstöllést fölutazzon Brüsszelbe, és gyűlölettől megittasulva leköpje a kapitányt a Rue Wiertz 60. előtt.
3. Jobbik – objektíve igen nehéz olyasmit fölhozni – a múltja és az informális csatornákon hozzá köthető ultrákon kívül – a megcukisodott Jobbik ellen, amiben szélsőségesebbnek tetszene a Fidesznél. A Fidesz és a Jobbik közötti politikai rivalizálás tulajdonképpen az azonos szavazótáborért folyó küzdelemről szól, nem ideológiai szembenállás szüli az ellentéteiket. Igazán megható, hogy a VMSZ a Jobbikkal riogat, miközben épp egy olyan párttal van itthon koalícióban, amelynek vezetője és nem egy meghatározó embere szintén fölöttébb érdekes múlttal és informális csatornákon hozzájuk köthető ultrákkal rendelkezik.
4. Magyar Mozgalom – gondolom, legkevésbé a VMSZ elnökének kell magyarázni, miért nevetséges a Magyar Mozgalmat előrángatni a naftalinból, és mintegy ellenségként mutogatni rá. Ha legalább tett volna valamit az MM, amivel erre rászolgált volna, de hát szó sincs részéről szisztematikus ellenzéki aktivitásról, markáns politikai vonalvezetésről, netalán aknamunkáról. Nem igazán hiteles, ha a keresztény-konzervatív-nemzeti értékeket súlyos pallosukkal védelmező hős vitézek gyilkos nyuszikról szőnek rémmeséket.
El kell ismerni, nehéz helyzetben volt a VMSZ elnöke, mert csak olyan ellenségképek kínálkoztak számára, amelyektől még a szépemlékű Napló Kör is retteghetőbb, avagy gyűlölhetőbb volt.
Sorosozni meg hát ugye nem lett volna túl célszerű, mert túlságosan is sokat köszönhetett a kilencvenes években a vajdasági magyarság Soros alapítványának ahhoz, hogy az egész Soros-terv maszlagot ugyanolyan könnyen bevegye, mint a magyarországi Fidesz-propaganda megvezetett közönsége. A migránsokra talán jobban is rá lehetett volna gyúrni, bár mióta nem jönnek tömegestül és kvótákkal sem kell bajlódnia az EU-n kívül eső Szerbiának, ez se lett volna igazán nyerő.
Így járt hát a VMSZ elnöke: fölvázolt egy gyönyörű kontrasztos világot, csak épp az ellenségképeket nem tudta elég hitelesen fölfesteni. Sebaj, majd legközelebb. Hátha március 15-ig fölbukkan valami rémesen fenyegető gonosz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >