2024. április 24. Szerda
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Áram lesz, a többi nem biztos

J. Garai Béla
J. Garai Béla

Nem akármilyen politikusról van szó, mint az említett gyűlésen elhangzott méltatásban kiemelték: „amióta ő irányítja az energetikai tárcát, nem volt nap Szerbiában, hogy ne lett volna áram”. Nem tudom, hogy mondjuk a német villanygazdasági miniszter elmondhatja-e ugyanezt magáról, mindenesetre a hazai áramfogyasztók biztosan büszkék tárcavezetőnkre. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

IGAZ, HOGY A. VUČIĆ SUGALLATÁRA LEFÚJTÁK a rendkívüli parlamenti választásokat, és csak Belgrádban kerül sor helyhatósági megmérettetésre március elején, ám azért a kampány „áldásairól” nekünk, többieknek sem kell lemondanunk. (...)

A lázas előkészületekből és az egyre forrósodó hangulatból ítélve aligha reménykedhetünk nyugodt és békés erőpróbában. Ana Brnabić miniszterelnök is arra figyelmezteti a közvéleményt, hogy piszkos, sárdobálástól sem mentes kampánynak nézünk elébe Belgrádban, amit úgy kell érteni, hogy az ellenzék képes lesz galád módon minden eszközt bevetni, hogy kétségbe vonja a fővárosi elöljáróság és általában a haladó kormányzat világra szóló eredményeit. Például képesek lesznek még abból is ügyet csinálni, hogy miként kerülhetett 83 ezer euróba a fővárosiak karácsonyfája, amikor a New York-iak ennek negyedéért állítottak maguknak karácsonyi fenyőt.

Hja, ez van, ha egy polgármester smucig, és nem a lakosság érdekeit tartja szem előtt, mint a haladóké.

Ivica Dačić külügyminiszter és a kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a szocialisták vezetője ugyancsak arra hívta fel pártkáderei figyelmét, hogy nem akármilyen választásokra készülünk. Azért nem, mert - mint a párt fővárosi bizottságának ülésén hangoztatta - a tét nemcsak Belgrád, hanem az egész ország jövője. Lazsálásnak tehát nincs helye, azonnal neki kell fogni a küzdelemnek. Amolyan diszkrét intelemként is felfogható volt ez, hogy ha itt veszítenek, akkor országos szinten is könnyen kicsúszik kezükből a hatalom és az ezzel járó összes kiváltság, a zsíros állásoktól kezdve, a szolgálati Audin át egészen a szélesebb pereputty elhelyezkedéséig.

Ki tudja milyen meggondolásból, a szocik ezúttal nem haladópárti partnereikkel együtt lépnek fel, hanem külön listán. Talán azért, mert nagyon bíznak polgármester-jelöltjük, Aleksandar Antić energetikai miniszter kiváló képességeiben. Hisz nem akármilyen politikusról van szó, mint az említett gyűlésen elhangzott méltatásban kiemelték: „amióta ő irányítja az energetikai tárcát, nem volt nap Szerbiában, hogy ne lett volna áram”. Nem tudom, hogy mondjuk a német villanygazdasági miniszter elmondhatja-e ugyanezt magáról, mindenesetre a hazai áramfogyasztók biztosan büszkék tárcavezetőnkre. És reménykedhetnek, hogy ha marad a haladó-szocialista vezetés, akkor a jövőben is lesz áram minden nap. Legfeljebb egyebekben fogunk szűkölködni.

Egyéb bombasztikus kijelentések is elhangzottak az említett gyűlésen, a Palma becenévre hallgató Dragan Marković jagodinai polgármester például Dačić iránti rajongásában odáig ment, hogy „szerb Titónak” kiáltotta ki, amiért „bölcs döntéseivel szavatolja Szerbia biztonságát”, akárcsak Jugoszlávia biztonságát szavatolta volt a néhai vezér.

Csak meg ne sértődjenek a koalíciós partnerek, hogy nem az ő vezetőjüket hasonlította az „örökös elnökhöz”.

KÖZBEN SE VÉGE, SE HOSSZA AZ ELEMZÉSEKNEK, hogy Vučić miért állt el a belgrádival egy időben tartandó rendkívüli országos parlamenti választásoktól? Hiszen köztudomású, hogy közeli munkatársainak nagy többsége nyíltan követelte a rendkívüli voksolást. Ki arra hivatkozott, hogy a szkupstinában „elviselhetetlen” a légkör, a zabolátlan ellenzék akadályozza a jól nevelt haladópárti honatyáknak a haza felemelkedése érdekében kifejtett áldásos tevékenységét, míg mások azért tartották volna fontosnak az összevont megmérettetést, hogy akkor egészen 2022-ig zavartalanul, a jövőjük miatti idegeskedés nélkül vezethetnék az országot.

Maga Vučić azzal ment el a sorsdöntő pártelnökségi tanácskozásra, hogy bár ő személy szerint nem híve az előre hozott parlamenti választásoknak, nem tartja kizártnak, hogy munkatársai „leszavazzák”. Azt a látszatot keltve, hogy náluk a pártban amolyan demokratikus centralizmus uralkodik, mint az egykori JKSZ-ben, amikor a döntéseket kvázi a legdemokratikusabban hozzák meg, amit aztán kötelező mindenkinek végrehajtani.

Amiből csak annyi volt igaz, hogy fönt meghozták a döntést, a tagság meg köteles volt azt zokszó nélkül, „demokratikusan” végrehajtani.

Nem történt másképp a haladóknál sem. Hiába írták a lapok, hogy a SNS-káderek többsége az előrehozott parlamenti választások mellett van, csodák csodájára életbe lépett a demokratikus centralizmus, és a legkonokabb választáspártiak is, nyomós érveiket feledve, beálltak az elnök mögé. Újfent megerősítve ezzel, hogy ebben az országba mindenről csak egy ember dönt. Megszavazták tehát Vučić javaslatát, hogy csak Belgrádban legyen voksolás. Az ötszáz küldöttből mindösszesen ketten vették a bátorságot, hogy nemmel szavazzanak. És ami a dicséretes párthűség legbeszédesebb bizonyítéka: utólag valamennyien az ő érveit hangoztatják szóról szóra, mint hűséges papagájok. Mármint azt, hogy döntésükben nem a párt érdekeit tartották szem előtt (ami a rendkívüli országos voksolás lett volna, nagy eséllyel győzelmükre), hanem az országét!

Vagyis vágódjunk hanyatt a meghatottságtól, hogy ilyen önzetlen vezetése van az országnak, amely saját biztos győzelme helyett a bizonytalant választja, csakis a mi érdekünkben. Ki az a hálátlan, a legkisebb figyelmet sem érdemlő polgár, aki ne rájuk szavazna?

A legtöbb elemző szerint azonban Vučić ódzkodása az újabb rendkívüli választásoktól inkább a nyugati partnerek intelmével magyarázható. Figyelmeztették, hogy az országos választásokkal járó ramazúri jó egy évvel visszavetné a Koszovóról való egyezkedést, s így az uniós csatlakozási tárgyalásokat is. Emellett még jobban felkorbácsolná a szenvedélyeket a nemzeti jobboldalon, ahol már úgyis nagy a mozgolódás, a hazaárulás emlegetése. Gondoljunk csak Amfilohije montenegrói-tengermelléki érsek minapi kijelentésére, amelyben azzal vádolta Aleksandar Vučićot, hogy Szerbia és Koszovó elárulására készül. Az árulás az lenne, ha aláírná a Koszovóval való megállapodást, és ez közel sem csak a szélsőséges politikai nézeteiről ismert főpap véleménye.

Ha már el is álltak a rendkívüli voksolás ötletétől, azért a haladók semmit sem bíznak a véletlenre. Belgrádi listájuk elnevezésében így utalnak a nagyfőnökre, akinek említésétől sikerüket remélik: „Aleksandar Vučić – azért, mert szeretjük Belgrádot”.

Az ellenzéki demokraták főpolgármester-jelöltje, Dragan Šutanovac pedig ennek megfelelően ezt az elnevezést javasolja listájuknak: „Lista Aleksandar Vučić ellen”. Szerinte ugyanis a belgrádi választásokon is az ő személyes hatalma a tét. Vagy sikerül megingatni, vagy marad minden a régiben.

 

2018. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább