Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Diktatúra. Ennyire egyszerű”
1956-ban egyszer már elköszönt Magyarországtól Kasza László újságíró, a Szabad Európa Rádió egykori igazgatóhelyettese, most 80 évesen pedig úgy döntött: végleg távozik.
- "Ami itt van, az már nem az én hazám" – írja az Élet és Irodalomban megjelent Isten veled, Magyarország! című publicisztikájában. Akkor mi?
- Diktatúra. Ennyire egyszerű.
- Sokak szerint Magyarországon nincs diktatúra, vannak pártok, pár hónap és választást tartunk.
- Modern, XXI. századi diktatúra van, ami persze különbözik a múlt századiaktól. Kádár János diktatúrája is más volt, mint Rákosi Mátyásé. Tömeges kivégzéseket, bebörtönzéseket, deportálásokat Kádár a hatalma elején csinált. Viszont utána sem volt többpártrendszer, jogállamiság, sajtószabadság. A mai magyar rezsimből is hiányoznak ezek az ismérvek. Akkor is, ha vannak a Fidesz mellett jelentéktelen pártok, van még néhány szabadon működő média, de a sajtó kilencven százaléka a kormánypropagandát mondja, sugározza. Ez Orbán Viktor diktatúrája.
- A "diktátornak" és a "diktatúrájának" nagy támogatottsága van Magyarországon. Orbán Viktor valaha volt liberális és demokrata is. Ön azt írja már akkor is ismerte.
- A rendszerváltás előtt, a Szabad Európa Rádió munkatársaként rengeteg műsort készítettem az akkori magyarországi ellenzékről, amelynek része volt az Orbán vezette Fidesz is. A miniszterelnökkel 1989-ben Londonban találkoztam először, ő akkor Soros-ösztöndíjjal Oxfordban tanult. Volt szerepem ebben a támogatásban, hiszen amikor Soros György Münchenben járt, említettem neki, hogy Orbán szerepet fog vállalni a rendszerváltás utáni magyar politikában. Londonban udvarias volt és arra kért, továbbra is támogassuk a demokratikus ellenzéket, köztük a Fideszt. Nem ellenkeztem, sőt a párt hivatalos megalakulása után pár perccel például telefoninterjút készítettem két megválasztott vezetőségi taggal, Szelényi Zsuzsannával és Fodor Gáborral.
- Mikor romlott meg az idilli viszony?
- 1992-ben Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere azt mondta, hogy amikor a kereszténydemokrata oldalról valamilyen vallásos vagy az egyházzal kapcsolatos megnyilvánulás hangzik el, akkor a Fidesz képviselői "csuhások, térdre, imához!" felhívást intéznek hozzájuk. A parlamentben megkérdeztem Orbántól, hogy ez mégis mire jó. "A választóink ezt akarják hallani" – válaszolta röviden.
- A választóik most mást akarnak hallani, így mást mond, közben pedig bármit megtehet.
- Nincs kifogásuk az ellen, hogy a lakosság negyede a létminimum alatt él. Az utcán karácsonykor is hosszú sorok álltak egy tál meleg ételért. Hajléktalanok fekszenek az aluljárókban. Az egészségügy már évek óta padlón van, rengeteg magyar orvos és nővér dolgozik például Németországban. Minden nap újabb korrupciós esetekre derül fény, és egyre csak az Orbán-közeli emberek hihetetlen gazdagodásáról hallani. És mindezt hangos szó nélkül tűri a népünk. Mindig is tűrte. Nekünk mindig vezér kellett, kell. Legyen az osztrák császár, Horthy Miklós, Kádár János vagy Orbán Viktor. Mindig kell valaki, aki megmondja, hogy merre van az előre. Aki megígéri, hogy megvéd bennünket akkor is, ha nincs kitől. Majd kreál ellenséget. Most éppen Brüsszel az, meg Soros.
- Mi a legnagyobb "bűne" Orbánnak?
- Úgy "védte a keresztény Európát", hogy kerítést épített a menekültek elé, és megtagadta befogadásukat. Ezzel a politikával tovább mélyítette a bennünket a Nyugattól elválasztó szakadékot, amelyet ő ásott meg nyolc év alatt. A rendszerváltás utáni kormányok érdeme volt, hogy a negyvenéves szovjet elnyomás után – népszavazás jó eredményével alátámasztva – ismét jelentkezhettünk a demokratikus Nyugatnál, és az befogadott bennünket. Orbán nemcsak vonakodik, hogy viszonozza a szolidaritásukat, hanem nyolc éve folyamatosan támadja, ellenségének tekinti az EU-t és azokat, akik olyan intézményeket hoztak létre, amelyek demokratizálni próbálják a kelet-európai országok kommunista rendszerek idején zárttá tett társadalmát. Például Soros Györgyöt.
- Mikor döntötte el, hogy 80 évesen újra itt hagyja az országot?
- 1956-ban egyszer már elköszöntem Magyarországtól. Igaz, akkor menekültem. Most önszántamból megyek. Tiltakozásul az ellen a rendszer ellen, amely ma itt uralmon van. Amikor először mentem, tizenkilenc évesen, a nagy bizonytalanságba indultam. Fogalmam sem volt, mit hoz a jövő. Most, nyolcvanévesen tudom, hogy család, unokák, biztos egzisztencia vár. Mégis ez a szomorúbb, sokkal szomorúbb búcsú. Nem egy országtól – a magyar hazámtól búcsúzom. Sokat jártam vidékre a barátaimhoz. Egyetlen csatornát lehet nézni, egyetlen rádiót lehet hallgatni, és a helyi lapot lehet olvasni, amely a kormány propagandáját harsogja. Ez fáj. Huszonöt éve ebben a lakásban élek, a héten jön a költöztető autó és teljesen felszámolom az itteni életemet.
- Most már haza sem jön?
- Magyarnak születtem, ez az, ami örökre megmarad bennem. A magyarságomat, a hazaszeretetemet olyan alakok, mint Kádár vagy Orbán nem tudja elvenni.
- Az idei választásokat azért követi majd?
- Igen, és már előre is el vagyok keseredve.
- Akkor nem tud mondani semmi biztatót az itthon maradóknak?
- Semmit. Az úgynevezett ellenzéki pártok egymással vannak elfoglalva. Többet harcolnak egymással, mint Orbán Viktorral. Egyáltalán nem bízom abban, hogy Orbán elveszítheti a választást. Sőt, a kérdés igazából az, hogy lesz-e megint kétharmada. Szerintem az is meglesz. A jóslás veszélyes, főleg, ha a jövőre vonatkozik, de a viccet félretéve félek, hogy ez lesz a vége.
- Ön régebb óta ismeri a miniszterelnököt, mint az átlag magyar választó. Mit gondol, meddig maradhat még hatalmon?
- Orbánt még nyolc év múlva is megválaszthatják. A miniszterelnök és Deutsch Tamás a 90-es választások előtt az én magánautómmal járt napokig választási körútra, mert a Fidesznek akkor még nem volt semmije. Én is elkísértem Orbánt Egerbe, Pécsre és több más városba. Beszédeiről, a gyűlésekről riportot készítettem, véleményét több interjúban rögzítettem, tehát a lehetőségeimhez mérten valóban támogattam. Ezt már sokszor meggyóntam, komoly bűn volt.
Névjegy
Kasza László 1937-ben született Somogysámsonban. Osztályidegen származása miatt „csak” Pannonhalmára vették fel, ahol 1955-ben érettségizett. 1956. november végén Németországba emigrált. Münchenben közgazdaságtant és újságírást tanult. 1963-ban került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol előbb gyakornokként, majd szerkesztőként, végül mint igazgatóhelyettes dolgozott.
Többek között a „Holnap hullámhosszán”, a „Gondolatforgató” és a „Kommentár nélkül” című műsorokat szerkesztette. 1994-ben hazatért Magyarországra, négy évig az MTV politikai műsorainak főszerkesztője volt. 1995-2005 között EU-megbízással média-tanácsadóként Albániában, Macedóniában, Jugoszláviában dolgozott. A Magyar Köztársasági Éremrend Tiszti Keresztjének és a Nagy Imre-emlékérem kitüntetettje.
(Népszava)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >