2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Martonos, mi lesz veled?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Vagyis, Pásztor szavai szerint olyan munkát vállalnak el a délvidéki magyarok nyugaton, ami itthon esetleg „büdös lett volna nekik”, és emiatt (Pásztor szavai szerint) „hetykén” elutasítják azokat. Magyarán, a VMSZ elnöke az okokat nem abban látja, hogy a délvidéki magyarok tömegei a létminimum alatti mélyszegénységben élnek. Bozóki Antal:

Április 16.

Martonos, mi lesz veled?

Az ezerfős Martonos lakosságából mintegy 300-ra tehető már a koszovói roma betelepülők száma, ami a helyiek szerint aggodalomra ad okot, mivel nem hajlandóak asszimilálódni, illetve úgy viselkedni, ahogy az elvárható. A helyiek már több ízben is nemtetszésüknek adtak hangot, mert azon felül, hogy úgy érzik, nem egyforma szabályok vonatkoznak rájuk és a betelepülőkre, sokszor nemcsak bosszúsággal, hanem félelemmel is tölti el őket a jelenlétük, ugyanis több inzultus elszenvedői is voltak a helyiek – írja a Magyar Szó.

– A helybeliek veszélyeztetve érzik magukat, és szeretnék, hogy a mindennapjaik a pár évvel ezelőtti kerékvágásba lendüljenek vissza, mert napjainkban a magán- és köztulajdonukat is féltik és gyermekeik, valamint saját jövőjükre is borúlátóan tekintenek. A bosszúság mindennapos Martonoson, a helybeliek azt szeretnék elérni, hogy a betelepülők, ha már nem hajlandóak beilleszkedni, álljanak tovább – olvasható az idézett írásban.

Szerbiában összesen 53 önkormányzat kapott pályázaton állami támogatást a Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból érkezett menekültek lakhatásának megoldására irányuló regionális program keretében, és az elnyert pénzből összesen 899 ingatlant vásárolhatnak az önkormányzatok.

A projekt az EBESZ és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a támogatását is élvezi, anyagilag pedig Szerbia és az EU mellett az USA, Németország, Olaszország, Norvégia, Svájc, Dánia, Törökország, Luxemburg, Ciprus, Románia, Csehország, Szlovákia és Magyarország (!) támogatja.

Történik mindez az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben:

„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”

„A folyamatos betelepítések (nem csak, hogy ellenkeznek a nemzetközi joggal, de – B. A.) egyre több esetben kezdik érzékeltetni negatív hatásukat, több helyen például a romló közbiztonság formájában”, mint a konkrét esetben Martonoson (is). 

– 2016. november 3-án a (magyarkanizsai – B. A.) hatalmi koalíció megszavazta az említett személyek betelepítésre vonatkozó 2019-ig érvényes programot. Az ülésen a jelenlevőknek Dejan Pejak, a Magyar Mozgalom képviselője azt javasolta, hogy a helyiek fogjanak össze, és az ellenzéki képviselőkön keresztül a következő községi képviselő testületi ülésre adjanak be egy javaslatot, hogy az elfogadott programot helyezzék hatályon kívül. A helyeik nem értik, miért kell Martonosra telepíteni őket, úgy, hogy meg se kérdezték a helyieket, akiknek az élete kezd pokollá válni, félnek, rettegnek…

Mit tesz most a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Magyarkanizsán, ahol a hatalmi koalíciót 17 képviselővel a VMSZ (12 képviselője) és a Szerb Haladó Párt (SNS) (5 képviselője) alkotja? Martonos, mi lesz veled?

Április 18.

Lesz-e Kálóciéknak lakása?

A Szerb Katonaság lakást ígért Kálóci Róbert pilóta őrnagy családjának, aki április 11-én Antalfalvánál – „tisztázatlan körülmények között” – lezuhant egy Supergaleb G-4 típusú repülőgéppel, hogy lecsillapítsa a nyilvánosság heves reagálását Milan Radošević, a szerencsétlenül járt pilóta barátjának nyílt levelére. Radošević levelében felszólította Aleksandar Vulin honvédelmi minisztert, hogy „a kanadai nagynénje útján” biztosítson fedelet a szerencsétlenül járt családja számára. Kálóci felesége és a fia, „aki még iskolába jár, nehéz anyagi körülmények között él, továbbra is albérlők, mint az előző évek során” – írja a belgrádi Danas. 

Milan Radošević Aleksandar Vulinnak, elmagyarázta, hogy Kálóci Róbertnek nem volt nagynénje sem más hozzátartozója külföldön, hogy pénzt küldjön neki lakásvásárlásra, nem szerb nemzetiségű volt, de hűebben és tisztességesebben szolgált, mint sok szerb, katonapilótai fizetéséből nem tudta eltartani a családját és pénzt különíteni el ingatlan vásárlásra, annak ellenére, hogy 25 évig volt a hadsereg pilótája, valamint a családi neve miatt, ami nem „ić“-re végződött, nem tudott előrelépni a szolgálatban – olvasható az írásban.

„Értékelve az Ön személyét és állami pozícióját, tudván, hogy katonailag alkalmatlan személy, hogy a katonai szakmában teljesen tudatlan ember, ezennel és ilyen módon, a személyes felelősségemre javasolom: Jelentse a felesége nagynénjének, hogy Kálóci Róbert, a Szerb Katonaság őrnagya, az 1993-tól 2018. áprilisáig végzett becsületes és tisztességes munkájából, objektív okokból kifolyólag, nem építhetett, vásárolhatott és kaphatott lakást, amelybe  a családtagjai éltek volna, amíg ő Szerbiáért áldozta életét, továbbá, hogy az elhunyt Kálóci Róbert családjának (a feleségének és a fiának), az Ön feleségének nagynénje, humánus és nagylelkű gesztusával, ugyanolyan módon és feltételekkel, mint Önnek Aleksandar Vulin úr, küldjön (szabad akarata szerinti) meghatározott pénzösszeget, ami kizárólag lakásvásárlásra lenne költve az elhunyt Kálóci Róbert családja részére” – írta nyílt levelében Radošević.

Radošević azt is megírta, hogy mint az elhunyt Kálóci barátja, magára vállalja, hogy „a család összes költségeit személyes eszközeiből fizeti, amíg Kálóci felesége és fia valamely vállalatban, intézményben stb. állandó munkahelyhez nem jut Szerbiai területén, vagy amíg nem hagyják el a Szerb Köztársaság területét”.

A levél óta eltelt közel egy hónap alatt nem találtam információt arról, hogy történt-e előrelépés Kálóciék lakásproblémájának a megoldásában.

Szomorú az is, hogy a délvidéki magyar sajtó ezzel egyáltalán nem foglalkozott. Egyetlen magyar újságíró nem akadt, aki az illetékesekre rákérdezett volna!

Április 18.

A szegénységben jobban sérülnek az emberi jogok!

A relatív szegénység tekintetében Szerbia áll az első helyen Európában. A lakosság negyedének a havi bevétele mindössze 15 400 dinár – mondta Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára.

Hozzátette, hogy a szegénységet még mindig a tizenöt évvel ezelőtt kidolgozott módszerrel mérik, nem pedig a relatív szegénység európai koncepciója alapján, hanem az abszolút szegénység által meghatározott fogyasztói kosár szerint, amelybe mindössze a túléléshez szükséges minimális élelmiszerek költségeit számolják bele. Ennek alapján azok az egyének vagy háztartások számítanak szegénynek, amelyeknek a jövedelme nem éri el a létminimum összegét – emelte ki a belgrádi professzor.

Danilo Vuković, a belgrádi jogi kar docense rámutatott arra, hogy a gazdaságnak alárendelt szociálpolitika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gazdasági növekedés ugyanis mindeddig nem javított a szegények helyzetén. Vuković a problémát abban látja, hogy a szociálpolitika ma sem foglalkozik a szegénységet kiváltó okokkal, sem pedig azoknak a megszüntetésével.

Válasz ez mindazoknak a hamis politikusoknak, igazgatóknak, szociológusoknak stb. akik szerint „divatból” vándorolnak külföldre.

Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója szerint „a délvidéki magyarságnak szinte már „divathóbortjává” vált, hogy elvándorolnak szülőföldjükről.

Pásztor István, a VMSZ elnöke arról beszélt arról, hogy a délvidéki magyaroknak „büdös a munka” és ezért mennek külföldre.

– Ha az igazi véleményemet kellene kimondanom, nem nagy sikert aratnék azokkal a mondatokkal. Tény az, hogy jórészt a megélhetés miatt vándorolnak ki az emberek, de bizony azt is látni kell, hogy ott olyan munkát vállalnak el, amelyeket itthon hetykén visszautasítanak.

Vagyis, Pásztor szavai szerint olyan munkát vállalnak el a délvidéki magyarok nyugaton, ami itthon esetleg „büdös lett volna nekik”, és emiatt (Pásztor szavai szerint) „hetykén” elutasítják azokat. Magyarán, a VMSZ elnöke az okokat nem abban látja, hogy a délvidéki magyarok tömegei a létminimum alatti mélyszegénységben élnek.

Egy ország gazdasági állapota/helyzete egyúttal az emberi (és nemzeti kisebbségi) jogok érvényesítésének a fokmérője is. Az egyre jobban eluralkodó szegénységben, nyomorban jobban/ sérülnek az alapvető emberi jogok is, mint amilyen például a munkára való jog és az erre épülő többi (oktatási, nyelvi, művelődési stb.) jog is. Ha nincs pénz, a jogok sem érvényesülnek. Persze akadnak olyanok is, akik a saját (kedvező) pozíciójuk miatt nem látják ezt.

Április 21.

Zenta: A legtöbben szerb nyelvű tárgyalást kérnek

– A Zentai Alapfokú Bíróság ügyfelei mindkét nyelven, magyarul és szerbül is kérhetik peres ügyeik megvitatását, többségük mégis a szerb nyelvet választja – hangzott el a bíróság tevékenységének háromhavi összegzésekor.

Nebojša Samardžić, a bíróság titkára szerint az idézéseket mindkét nyelven elküldik az érintetteknek, az első tárgyaláson pedig az ügyfelek eldönthetik, hogy milyen nyelven szeretnék az eljárás lefolytatását, majd a bíró ez alapján megállapítja a tárgyalás hivatalos nyelvét. Ha az ügyfelek a szerb nyelv mellett döntenek, a jegyzőkönyvet is ezen a nyelven vezetik, azzal, hogy amennyiben az eljárásban magyar felek is megjelennek – a zentai bírák közül egy kivétellel mindenki ezen a nyelven is le tudja vezetni az eljárást –, az összes szerb nyelvű beadványt magyarra is lefordítják, s a döntéseket ezen a nyelven is közzéteszik.

Ennek ellenére legtöbben a tárgyalás szerb nyelven történő lefolytatását választják – jegyezte meg a bíróság titkára –, mivel ha az első tárgyaláson az eljárás nyelveként a magyart választják, akkor a bíró kénytelen elnapolni a tárgyalást, hogy megfelelő bírósági tolmácsot alkalmazhassanak. Ez pedig tovább növeli az eljárás költségeit a védőügyvédek díja miatt.

2017-ben mindössze 66 bűnvádi, 41 polgári és 8 bírósági igazgatási ügyben alkalmaztak magyar nyelvű fordítót, míg 2018 első három hónapjában 26 bűnvádi, 12 polgári és 1 bírósági igazgatási ügyben kérték tolmács segítségét. Ennek ellenére a magyar nemzeti kisebbségnek nem csorbulnak a nyelvhasználati jogai, tekintettel arra, hogy a nyolc bíró közül hetet felkészítettek a magyar nyelvű eljárások levezetésére – nyilatkozta Nebojša Samardžić – írja a Magyar Szó munkatársa.

A cikkíró azonban nem vette a fáradságot, az után kutasson, hogy a 80 százalékban magyar lakosú Zentán miért kérik a tárgyalások szerb nyelven való (le)folytatását? Különösen azért is, mivel „a nyolc bíró közül hetet felkészítettek a magyar nyelvű eljárások levezetésére”. Mi a valódi oka ennek? A tudósító beszámol ugyan arról, hogy hány ügyben alkalmaztak magyar nyelvű bírósági fordítót, de adós maradt az adattal, hogy ez valójában az ügyek hány százaléka.

Nebojša Samardžić bírósági titkár nyilatkozatában nem fedi a valóságot, hogy amennyiben „az első tárgyaláson az eljárás nyelveként a magyart választják, akkor a bíró kénytelen elnapolni a tárgyalást, hogy megfelelő bírósági tolmácsot alkalmazhassanak. Ez pedig tovább növeli az eljárás költségeit a védőügyvédek díja miatt”.

A védőügyvédek díjának semmi köze ahhoz, milyen nyelven folyik az eljárás! A fordítás költségeit ugyanis minden esetben a bíróságnak kell viselnie. Egyébként, ha bíróságnak lenne saját fordítója, a költségek kisebbek lennének, és nem kellene elnapolni a tárgyalás(oka)t sem.

A gyakorlatban éppen a (megtévesztő) nyilatkozatok miatt döntenek az érintettek a szerb nyelvű eljárás mellett. Olyan esetnek is tanúja voltam, amikor bíró (tisztességtelenül) – a bírósági költségvetés helyet – az ügyfélre/ügyfelekre próbálta hárítani a fordítási költségeket. Ilyenkor az ügyvédnek mindig reagálnia kell/közbe kell lépnie!

Ha nem élünk a jogainkkal, akkor ne csodálkoznunk azon, hogy azok egyre szűkülnek!

 

 

2018. május 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább