2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Történelmi bűntett”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

„Ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a nemzeti kisebbségek fiataljait a jogi kar e magatartásával elüldözi a jogi pályáról”. Amíg a délvidéki/vajdasági magyar közösséget a jelenlegi (VMSZ-es) politikusok képviselik, jobbra nem is számíthatunk! Bozóki Antal:

Az a gond az elcseszésekkel, hogy sose lehet tudni, mekkorák lesznek végül.

Terr Pratchett

Június 22.

„Történelmi bűntett”

Boris Bajić, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza főtitkárhelyettese – bizonyára felsőbb utasításra – „helyreigazítási kérelmet” intézett a Magyar Szó napilaphoz, a Szabad Magyar Szóhoz, a DélHír és a Vajdaság Ma hírportálok szerkesztőségéhez. Ezek mind közölték a helyreigazítást.

A helyreigazítás lényege, vagyis amit Bajić sérelmez, hogy a magyar nyelvű sajtóban az a hír jelent meg, miszerint a tartományi képviselőház június 19-én „november 25-ét  Vajdaság Napjának nyilvánította”.

A főtitkárhelyettes szerint „a tartományi jelentőségű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelöléséről szóló tartományi képviselőházi határozat azonos rangú tartományi jelentőségű dátumokként november 25-ét, május 15-ét és december 10-ét, valamint augusztus 20-át, augusztus 10-ét, október 16-át, december 1-jét és január 17-ét határozza meg”.

– A Vajdaság Napja szó ugyan valóban nem szerepel a végleges szövegben (amely még mindig nem található meg a képviselőházi honlapon – B. A.), azonban a Délvidéket végigturnézó haladó párti közviták során, illetve az előterjesztés korábbi szövegében is még a Vajdaság Napja kifejezés szerepelt. Sőt, maga Igor Mirović a vajdasági kormány elnöke is folyamatosan a Vajdaság Napja kifejezést használta, amikor bejelentették, hogy 2018 hivatalos emlékév lesz. Az ünnepi szervező bizottság elnöke is maga Mirović. Így a köznyelvben 1918. november 25. Vajdaság Napja néven vált ismertté – írja a DélHír portál Boris Bajić levelét kommentálva.

A DélHír (helyesen) valótlannak nevezi, hogy „azonos szintűek lennének a megnevezett dátumok”:

– A képviselőházi határozat első szakasza ünneppé teszi 1918. november 25-ét, a Délvidék elcsatolásának napját. Emellett 1848. május 15-ét, amely napon a szerb csapatok elhatározták, hogy szembeszállnak a magyar szabadságharccal, és amely eredményeként számos délvidéki faluban koncolták fel a magyarságot” – írja a portál.

A határozatba – teljesen szükségtelenül és bizonyára figyelemelterelés miatt – beemelték még 1948. december 15-ét is, mint az Emberi Jogok Nemzetközi Napját, amit egyébként is világszerte ünnepelnek. 

A második szakasza arról rendelkezik, hogy ezen „tartományi jelentőségű dátumok alkalmából díjakat és más elismeréseket adományoznak” azoknak, akiket a haladópárti hatalom és koalíciós partnerei (köztük a VMSZ) méltónak tartanak erre.

Szó se nincsen tehát valamiféle „azonos rangú tartományi jelentőségű dátumokról”, ahogyan azt Boris Bajić értelmezi, amelyek a határozat 3. szakaszában vannak felsorolva, és amelyeket a nemzeti kisebbségek/nemzeti közösségek „saját ünnepeiként” említ. Annál is inkább, mivel e dátumok esetében már nem rendelkeznek díjátadókról és nincsenek kitüntetések sem, mint például május 15. és november 25. esetében, így egyenrangú ünnepekről sem lehet beszélni.

Az ominózus képviselőházi határozat – november 25-e és május 15-e mellett – még egy, a magyarokra megalázó dátumot is meghatározott. Ez pedig december 1-je, amit a határozat a román nemzeti kisebbség/közösség ünnepeként határoz meg, amely nap megegyezik Románia nemzeti ünnepével, azaz Erdély Romániához csatolása napjával, melyet Gyulafehérváron 1918-ban mondtak ki.

A délvidéki/vajdasági magyar közösség nemzeti ünnepeit (március 15, augusztus 20. és október 23.), emléknapjait (október 6. és november 1.) és 18 jeles napját a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) még 2005. szeptember 23-án, az 5/2005 számú határozattal elfogadta, a Köztársasági Kisebbségügyi Tanács pedig jóvá is hagyta. Ezért a képviselőházi határozatra csak a haladóknak volt szüksége, amit a VMSZ-es képviselők támogattak. Megalázva ezzel a választókat és a közösséget.   

 – Szégyelljétek magatokat, amiért nem a döntéseitekben, hanem ismét a szavak szintjén, félremagyarázásokkal, „sajtófenyegetőzésekkel” és mismásolással próbáljátok elfedni azt a történelmi büntettet, amelyet a délvidéki magyarság ellen elkövettetek – írja DélHír a „„helyreigazítási kérelmet” kommentálva.

Június 27.

A nemzeti kisebbségeket „elüldözik a jogi pályáról”

Az újvidéki Jogtudományi Karon formálisan lehetőség volt magyar nyelven felvételizni, „ám a szerb nyelvvizsga miatt senki nem él a lehetőséggel”. 

A VaMaDiSz megnyerte a bírósági pert, ami arra kötelezte az újvidéki Jogtudományi Kart, hogy legyen fölvételi magyar és más kisebbségi nyelven. A felsőoktatási intézmény azonban egy másik akadályt gördített a kisebbségi végzős diákok elé: szerb nyelvből írásbeli vizsgát követel tőlük, B2-es szintű nyelvtudást!

A Magyar Szó „nem hivatalos információja” szerint „senki nem jelentkezett, hogy magyarul vagy más kisebbségi nyelven szeretne felvételizni az újvidéki Jogtudományi Karra”. Aki oda akart iratkozni, annak szerbül kellett vizsgázni.

Az értesülés szerint, „a Jogtudományi Kar honlapján mintegy tíz magyar nevű felvételizőről olvashattunk, és közülük biztos akad olyan is, aki magyar. Ez vélhetőleg majd akkor derül ki, amikor az Európa Kollégiumban augusztusban jelentkezik elsőéves magyar joghallgató is.” Az MNT szerb nyelvi felkészítőjén volt ugyan „két magyar diák, akik jogi tanulmányokból készültek fel, de ők már akkor jelezték, hogy nem az újvidéki állami jogi karra, hanem Szabadkán az egyik magánegyetem jogi karára fognak iratkozni”. Mások pedig – a nyelvvizsga miatt is – magyarországi jogi karok felé vették az irányt.

Az események sorozatából egyértelműen arra a megállapításra lehet jutni – ami egyébként már korábban látható volt – hogy a Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár képtelen volt érvényt szerezni a Tartományi Képviselőház 2015. április 8-ai határozatának a felvételi vizsgák nemzetiségi kisebbségi/közösségi nyelveken való megszervezéséről.

Ennek a hátrányos megkülönböztetésnek a megszüntetése érdekében a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) újabb pert indított a Jogtudományi Kar ellen, ami újabb időhúzást jelent ennek a problémának megoldásában. Mire ez a per is befejeződik – ha így folytatódik az elköltözés –, nem lesz már magyar diák, akit érdekelne az anyanyelven való felvételizés a Jogtudományi Karon.

Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke (is) „úgy vélekedik, ha az ügy hamarosan nem oldódik meg, akkor ennek az lesz hosszútávon a következménye, hogy a nemzeti kisebbségek fiataljait a jogi kar e magatartásával elüldözi a jogi pályáról”.

Amíg a délvidéki/vajdasági magyar közösséget a jelenlegi (VMSZ-es) politikusok képviselik, jobbra nem is számíthatunk!

 

 

2018. július 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább