Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?
Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást tartottak Újvidéken
Bozóki Antal
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti kisebbségi jogok megcsúfolását is jelentené –, ha ebben olyan személyek is helyet kapnának, kutatóként tetszelegnének, akik a miloševići rendszert Hágában képviselték, tagadták, hogy Srebrenicában népirtás történt, a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői, vagy éppen ennek a pártnak a szekerét tolták/tolják! Bozóki Antal:
A Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) szervezésében november végén, Értékteremtő kisebbségkutatás a Kárpát-medencében címmel, „nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást” tartottak az újvidéki Európa Kollégiumban. A szerbiai szakembereken kívül, a tanácskozásra kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és magyarországi kutatók is érkeztek.
Az értekezlet „ismeretterjesztő jellege mellett kapcsolatteremtő feladata is volt, a vendégek számára lehetővé tette, hogy megismerkedjenek a Kárpát-medencei kisebbségkutatás vezető egyéniségeivel, illetve a vajdasági magyar tudományosság szórványban dolgozó képviselőivel. Az előadásaikat követően a részvevők kerekasztalhoz ültek, beszélgetésük témája pedig a kisebbségkutatás jelene és jövője volt”.
A megbeszélésre a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával került sor. A szerbiai meghívottak listáját bizonyára is a két szervezet vezetői egyeztették – talán valamilyen személyes kritérium(ok) alapján. Vagy a részvevők a politikai megfelelőség szerint kaptak meghívást? A nyilvánosság az eseményről csak a sajtóból értesülhetett.
Vajdaságban a magyar a nemzeti közösség helyzetével kapcsolatos tudományos kutatások szinte alig léteznek. Pontosabban ezzel mindössze néhányan és többnyire alkalomszerűen foglalkoznak.
Szervezetként a VMAT– a legjobb ismereteim szerint – eddig igencsak kerülte a nemzeti kisebbségi témákat. Tagjai azonban „korábban már többször is részt vettek a különböző, kisebbségkutatási helyzet- és igényfelmérésben”. A részletek viszont, hogy ez pontosan mit jelent, nem ismeretesek.
Hasonló a helyzet az újvidéki Vajdasági Magyar Tudományos Társasággal is (VMTT), amelynek a munkájában – mint ahogyan már korábban írtam – „hiányzik a vajdasági magyar közösség időszerű helyzetével kapcsolatos témák jelenléte és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalás”. Honlapján a legutóbbi bejegyzés a 2018. évi, „Éghajlatváltozás és biztonság” címmel tartott tudományos tanácskozásra vonatkozik.
A szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) honlapján – az Aktualitások rovatban – a tevékenységéről csak 2014-ig számol be. Ebből arra lehetne következtetni, hogy már nem működik.
Tudományos társaságunk van, tehát, három is. Ezeknek a közösség helyzetével és problémáival is kellene foglalkozniuk, csak éppen erre ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor. Így lehetséges az, hogy a közösség állapotáról, egyéni és kollektív jogaink érvényesüléséről nincsenek tudományos helyzetelemzések/helyzetfelmérések, csak politikai/politikusi értékelések.
A Forum Könyvkiadó Intézetnek a Magyar Nemzeti Tanács november 29-én, Szabadkán tartott 10. ülésére készített 2019. évi munkatervéből és programjából („első módosítás”, 3-4 oldal) látszik, hogy ebben az évben nem csak hogy egyetlen kisebbségjogi kiadványt, de szélesebb értelemben vett társadalom-tudományi kiadványt sem jelentetett meg!
Az egyéni kutatások és publikációk egyébként sem helyettesíthetik az intézményes folyamatos kisebbségkutatást, az alapos monitoringot (megfigyelést, állapotfelmérést). Ezért, évek óta – Szerbiában és külföldön is – elmondom: Nagy hiány, hogy Vajdaságban, ahol a lakosság egyharmada a nemzeti kisebbségekhez tartozik, nem folyik intézményes kisebbségkutatás. (Korábban, Újvidéken, a Železnička/Vasút u. 6 sz. alatt, létezett a Tartományi Közigazgatási Intézet – Pokrajinski zavod za javnu upravu, amely kisebbségügyi felméréseket is végzett, de a kilencvenes évek elején felszámolásra került.)
A problémát csak növeli, hogy Vajdaságban nincsenek magyar civil szervezetek sem, amelyek ezzel a kutatási területtel foglalkoznának. Az aktuális (fekete-vörös-véemeszes) hatalomnak pedig nem is érdeke, hogy ilyen szervezetek és felmérések legyenek. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy igaz-e az állítás, miszerint „Szerbia nem csak az európai elvásásoknak megfelelő jogokat biztosít a magyar nemzeti közösségnek, hanem annál jóval többet is.”
A Magyar Tudományos Akadémiának (2000. november 3-ától) van Kisebbségkutató Intézete.
A tanácskozáson elhangzott, hogy Erdélyben (2007 óta) működik kisebbségkutató intézet, amelynek „alapcélkitűzése és működési területe a romániai kisebbségek és más etnikai közösségek etnikai identitás-megőrzésének, -fejlesztésének, -kifejeződésének, valamint ezek szociológia, történelmi, kulturális, nyelvészeti, vallásos és más jellegű aspektusainak kutatása, tanulmányozása”.
A Felvidéken a Kárpátaljai Magyar Akadémia Tanács megalakulásával (2015. október 30.) kezdődtek el az ilyen jellegű kutatások.
– A kisebbségi kutatásra nagy szükség van Vajdaságban. A jövő évi költségvetésből, különféle kutatásokra, a vajdasági kormány több mint 110 millió dinárt szán. Ez az összeg főként projektumok pénzelésére szolgál – mondta Zoran Milošević, tartományi felsőoktatási és tudományügyi titkár a tanácskozáson.
Vajdaságban a kisebbségkutatás projektum alapján való pénzelése nem elég, mivel nem biztosítja sem a kutatás stabilitását, sem annak a folytonosságát. Szükség van, tehát, egy önálló, vagy a VMAT keretében működő (a Magyar Nemzeti Tanácstól is) független és stabil finanszírozású Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet mielőbbi létrehozására, amely tudományos módszerekkel és folyamatosan figyelemmel kísérné a magyar közösség egyéni és kollektív jogainak megvalósulását, csakúgy mint helyzetének alakulását. „Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy tárgyilagos képet kapjuk arról, hol is tartunk a jogvédelem területén. Rendkívül fontos lenne, hogy a kutatóintézet létrehozása tudományos, ne pedig pártalapon történjen” – írtam a 2017. évi (Árnyék)jelentésben.
Az illetékesek is most talán végre felfogták, hogy Vajdaságba is szükség lenne „az intézményesített kisebbségkutatásra”. Kérdés azonban – mivel az utóbbi három évtizedben az ilyen kutatásokra nem éppen tartottak igényt –, hogy lesznek-e majd kutatók?
Az újvidéki tanácskozáson ugyanis „fény derült arra a tényre is, hogy a vajdasági magyar tudósok többsége 70 év fölötti. Tehát, a fiatal kutatók itthon tartása komoly feladatnak számít. A remény viszont még él a hazai tudós társadalomban, hogy vannak olyanok, akik szívügyüknek tekintik az itthoni kisebbségek helyzetét és sorsát – hangzott el a tanácskozásról készült tv-riportban.
Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti kisebbségi jogok megcsúfolását is jelentené –, ha ebben olyan személyek is helyet kapnának, kutatóként tetszelegnének, akik a miloševići rendszert Hágában képviselték, tagadták, hogy Srebrenicában népirtás történt, a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői, vagy éppen ennek a pártnak a szekerét tolták/tolják!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >