Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is
Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs tirannizmusával szembesülnek, hanem az új osztállyal. Az értelmiség jelentős része vagy különbékét köt a hatalommal, vagy „belülről rombol”, vagy kivonul a közéletből. Az utóbbi esetben marad az íróasztal, semmi tisztség, semmi stallum, semmi hivatal. Végel László:
2020. október 5., hétfő
Október 5! Egy nap, amelyre fájó szívvel emlékezem és egyre kevésbé vagyok biztos benne, hogy mi történt valójában. Megbukott Milošević vagy lezárult egy korszak? Nem zárom ki az utóbbit, de abban már nem vagyok biztos, hogy új kezdődött. Helyette mind a mai napig tartó permanens átmeneti korszakban élek. Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is. A befejezetlen történetet pedig lehetetlen a felejtés bugyraiba taszítani. Húsz év után a Vreme különszámot szentelt a néhai remény napjának, amelyből a kiábrándulás napja lett, olvasom ki a Vremeben és a más újságokban megjelent kommentárokból is. Jovo Bakić nem győzi felsorolni a „nagy nap” sarkalatos balfogásait. Naivok voltunk akkor, amikor elhittük, hogy a privatizáció, a szabadpiac, a parlamentáris demokrácia megoldja a gondjainkat, állítja. Én is nehéz szívvel emlékszem azokra a napokra. Đelić hozta a nyugati neoliberális recepteket, amelyek Szerbiában végzetesen eltorzultak. A neoliberális kapitalizmus kedvezett a középréteg egy részének, amely 2008-ig egyre jobban érezte magát, de a munkavállalók, a szegényebb rétegek helyzete nem javult és Bakić szerint a jövőben rosszabb lesz. A hatalomra jutó Egyesült Szerb Ellenzék keretén belül baloldali párt nem volt – a mai ellenzéki tömörülésben sincs. Megszabadultunk Miloševićtől, de helyette a maffiával szövetkező tekintélyelvű oligarchia ölébe hullott a hatalom, fejtegeti Bakić. Egyedüli reménye, hogy a legfiatalabb nemzedék kész tiltakozni a kapitalizmus minden formája ellen, legyen az neoliberális vagy fasiszta. Húsz év után bevallom, hogy én is ünnepeltem a Szabadság téren, de a naplójegyzeteim tanúsága szerint lejegyeztem: újra győzött a nacionalizmus. Szeretném osztani Bakić reményét, hogy a húsz évi kerülőút után jönnek új nemzedékek, amelyek nem felejtenek, és nem ismétlik meg felmenőik hibáit. Nem lesz könnyű dolguk, hiszen szembe kell nézniük a „dicsőséges október 5-e” kudarcaival, továbbá azzal is, hogy manapság sokkal bonyolultabb helyzetbe kerültünk. Akkoriban Szerbia európai ellenpont volt, ma legalább részlegesen igazodott a kelet-közép-európai etnopopulista trendekhez. A kilencvenes évek durva nacionalizmusa a demokratikus nacionalizmus diskurzusára váltott. A nemzetállami eszme felerősödött, legtöbbször kerüli a brutalitást, még a kisebbségi politikai elitek nagy részével is békét kötött. Szerbiát nem fenyegeti a gazdasági embargó, érkeznek a külföldi befektetők, s a szerbiai adófizetők pénzéből támogatott külföldi tőke érdeke a jelenlegi kormányzat konszolidálása. Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs tirannizmusával szembesülnek, hanem az új osztállyal. Az értelmiség jelentős része vagy különbékét köt a hatalommal, vagy „belülről rombol”, vagy kivonul a közéletből. Az utóbbi esetben marad az íróasztal, semmi tisztség, semmi stallum, semmi hivatal.
Következő cikk: Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >