2024. április 24. Szerda
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Konstantinović és a barbár otthonosság

Végel László
Végel László
Konstantinović és a barbár otthonosság

A Vidék filozófiája, nem a „kommunizmus fekete krónikája”, hanem a kelet-közép-európai és balkáni „keletiség fekete krónikája”, amelyben az antikommunizmus ugyanolyan ördögi lehet, mint a kommunizmus, a vadul burjánzó kapitalizmus pedig semmivel sem ígér kedvezőbb kilátásokat, mint a profetikus antikapitalizmus. Ahol még a szabadság is zsarnokságról álmodik. Végel László:

Részlet a Másik világ című esszéből, amelyet 2003-ban a szarajevói Konstantinović-tanácskozáson olvastam fel, abból az alkalomból, hogy Radomir Konstantinovićot megválasztották a boszniai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává.  Az egyik legjelentősebb szerb értelmiségit a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia méltatlannak tartotta a tagságra. Az esszé a Krug 99 kiadásában jelent meg Szarajevóban. Magyarul mindeddig nem látott napvilágot.

Miért állítjuk azt, hogy Konstantinović démonjai még mindig előttünk állnak? A Vidék filozófiája nem a totalitarizmusról szól, hanem arról, amely létrehozza: a kognitív totalitarizmusról, amelyhez az orosz szuronyok csak eszközül szolgáltak, a bolsevik ideológia csak asszisztált hozzá. Annak az ördögi erőnek ad hangot, amely az elnyomásnak testet és formát adott, mert belénk költözött immár több évszázad óta. A közép-kelet-európai Faustoknak nem kell tehát szerződést kötniük a Luciferrel, elég csak kiegyezniük önmagukkal, mert a Mefisztó bennük él, mondhatnánk úgy is, hogy a másik én-jüket képviseli. Miközben Konstantinović regényei ezzel a Mefisztóval vívódó én-t ábrázolják, addig a Vidék filozófiája az egyes emberbe beköltöző kollektív Mefisztót elemzi. Némileg leegyszerűsítve úgy látjuk, hogy a Vidék filozófiája valójában e régió szörnyű keleti arcát ábrázolja, amely pár évszázada viaskodik a nyugati arccal. Ez az a populizmus, kollektivizmus, nacionalizmus, népiesség, amely nem képes lépést tartani a modernizáció kihívásaival, s ha szembe találja magát vele, akkor eltorzul és veszélyes demagógiává válik. A Vidék filozófiája, nem a „kommunizmus fekete krónikája”, hanem a kelet-közép-európai és balkáni „keletiség fekete krónikája”, amelyben az antikommunizmus ugyanolyan ördögi lehet, mint a kommunizmus, a vadul burjánzó kapitalizmus pedig semmivel sem ígér kedvezőbb kilátásokat, mint a profetikus antikapitalizmus. Ahol még a szabadság is zsarnokságról álmodik. Csak arról van szó, hogy az inga hisztérikusan leng ki, hol az egyik végletbe, hol a másikba. Hogy Szerbiában ez az inga a leghisztérikusabb volt, az csupán azt jelenti, hogy itt a keleti arc sokkal mélyebb gyökeret eresztett, s a „vidék filozófiája” önkéntesen választott zsarnokká vált.

 

2020. december 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább