2021. május 12. Szerda
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Végel László
Végel László
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. életévünket, nem volt okunk az ünneplésre, nem csupán a vírus miatt. Viszont reménykedni még szabad, fejtegettük a telefonbeszélgetésben. Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni, jegyezte meg önironikusan. Nyilván igaza van, miért terhelnénk az új nemzedékeket ostoba reményünkkel? Ezen töprengek a szép napos, tavaszváró szombat reggelen. Végel László:

2021. március 27., szombat

Az este újra előveszem Filip David könyveit. Az Álom a szerelemről és a halálról-t, az Ég és föld zarándokait, Az emlékezés és a felejtés házát, az esszéit és a Mirko Kovačcsal folytatott levelezését, amely a kilencvenes évek egyik fontos „lelki kordokumentuma”. Bár néhány könyve magyarul is megjelent Danilo Kiš köréhez tartozó írót alig ismerik a magyar nyelvterületen, a magyar kritikusok nemigen foglalkoznak vele, kivéve a Vajdaságból elszármazott néhány értőit. Orcsik Rolandra és Szerbhorváth Györgyre emlékezem, de lehet, hogy akad még valaki. A legnagyobb közé sorolható író regényeiben megrázó, de ugyanakkor rendkívül szubtilis módon ábrázolta a kollektív felelősség dilemmáit, a zsidó sors útvesztőit és természetesen a szerbiai holokauszt drámáját. Ez utóbbi családi élménye is, hiszen családjából többen odavesztek. Véleményére sokat adok, és tanácsait szívesen megfogadom. 1991 decemberében Želimir Žilnikkel, a berlini Aranymedve-díjas filmrendezővel az Alibi kávéházban fontolgattuk, hogy távozunk az Újvidéki Televízióból, mert túl sok terepszínű egyenruhás buzgólkodott ott. Filip David lebeszélt. Megbízható értesülései szerint rajta vagyok a fekete listán, ne távozzak önként, zavarjanak el ők. Hadd piszkolják be a kezüket, mondta. Igaz, hogy rövidesen kiebrudaltak, de nem „piszkolták be a kezüket”, hiszen most is hatalmon vannak és élvezik a magyarországi kormány képviselőinek bizalmát.  Velem együtt távozott Želimir Žilnik is. Aztán a horvátországi és a boszniai háborúk idején a belgrádi Másik Szerbia ellenzéki értelmiségi kör fórumán gyakran találkoztam vele igencsak baljós légkörben. Együtt reménykedtünk és együtt vesztettük el a reményünket. Nagyon örültem a NIN-díjának, és a legnagyobb elismeréssel gondoltam rá, amikor elutasította, hogy Nikolić államelnöktől átvegye a belgrádi Nemzeti Könyvtár díját, mert nem felejtette el Nikolić háborús ténykedését a kilencvenes években. Belgrádban ő méltatta a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényemet, majd a pandémia előtt, a belgrádi székhelyű Demokratikus Forum pódiumán beszélgettem vele. Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. életévünket, nem volt okunk az ünneplésre, nem csupán a vírus miatt. Viszont reménykedni még szabad, fejtegettük a telefonbeszélgetésben. Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni, jegyezte meg önironikusan. Nyilván igaza van, miért terhelnénk az új nemzedékeket ostoba reményünkkel? Ezen töprengek a szép napos, tavaszváró szombat reggelen.

 

2021. április 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább