2021. december 5. vasárnap
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A „Szerb Világ” alakítása

(Nagy)szerb nemzetegyesítés

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A „Szerb Világ” alakítása

A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdik el alkalmazni, vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások idejére időzítették. Így, a polgároknak addig nem lesz alkalma megismerkedni azzal, hogy a törvény milyen változásokat hoz majd a nyelv- és íráshasználati gyakorlatban. A választásokon tömegesen kell részt venni, hogy a megalkuvó VMSZ tovább ne képviselhesse a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Bozóki Antal:

Szeptember 15-én Szerbia nem egy, hanem két lépést is tett a „Szerb Világ” kialakítása felé, a (nagy)szerb nemzetegyesítés irányába:

Második alkalommal ünnepelték meg Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” napját.

Ennek az új állami ünnepnek a bevezetésére a két kormány döntése alapján került sor, annak megünneplésére, hogy 1918-ban az első világháborúban a szerb, az angol, a francia, a görög, stb. egyesült erők áttörték a szaloniki frontot.

Olyan ellenzéki vélemények is elhangzottak, hogy „az állami ünnepeket az alkotmánnyal, nem pedig a politikai vezetők egyezségével kell rendezni”, meg hogy logikus lett volna ezt a napot „a szaloniki harcosok napjaként ünnepelni”.

A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerint „a hamis ünneplés mögött a Szerb Világ megalakítása rejtőzik”.

– Aleksadar Vučić összes kliensének folklórszerű gyülekezetével a térségből Stefan Nemanja (aki 1166 és 1196 között nagyzsupánként uralkodott – B. A.) új lépést jelent a Szerb Világ létrehozása felé és a Nyugat Balkán bevezetése irányába a nemzeti feszültségek fejezetébe és a szomszédokkal való feszültségekbe.

A nyolcvanas és a kilencvenes évek végi, egyazon sablonok ismétlésével, a szerb nép állítólagos fenyegetettségéről és a nemzeti egység szükségességéről, ismét visszaélnek a szerb néppel a térségben és Szerbiában, Slobodan Milošević és Vojislav Šešelj legjobb diákjai bűnöző rendszerének érdekében.

Úgyszintén úgy tartjuk, hogy a már meglévő szerb államiság napja a zászlónak, mint a felszabadulás szimbóluma ápolásának és tiszteletének van szentelve, és hogy ez az új ünnep ennek mindenben az ellentéte – áll a PSG közleményében.

– Szerbia szabadsága a PSG számára a szabad intézmények, a demokrácia, az együttélés és a különbözőségek tiszteletében jelenik meg, nem pedig az üres állítólagos egység hirdetésében, ami mögött Vučićnak, mint minden szerb vezetőjének a támogatása rejtőzik. Az ő célja a nemzeti „gyülekezés” [sabornost]/tömörülés és a környező országok szuverenitásának a tagadása, amelyekben a szerbek élnek, és amelyeket a sajátjukként kellene építeniük, mindenekelőtt Bosznia és Hercegovinát, valamint Montenegrót – közölte a PSG.

Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselői korábban „felszólították a szerb nemzethez tartozókat, hogy (az ünnep alkalmából – B.A.) tűzzék ki otthonukra a nemzeti zászlót, lakjanak bárhol is”.

Ezt a felhívást Andrej Plenković horvát miniszterelnök „provokációnak nevezte, amelyiknek nem ülnek fel”. Mindez a két szomszédos ország kapcsolatainak a további élezéshez is vezethet.

Ugyanezen a napon a szerb parlament törvényt fogadott el a „szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről”.

Az ülésen 191 képviselő volt jelen (a 250 közül) és mindegyik a törvény elfogadására szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakciójának minden tagja is igennel voksolt.

A törvényt „gyorsított eljárással” fogadták el, mert „a kezdeményezés Aleksandar Vućićtól és Milorad Dodiktól ered”. (Az előbbi szerb elnök az utóbbi pedig a boszniai Szerb Köztársaság képviselője Bosznia és Hercegovina Elnökségében).

Maja Gojković, radikálisból lett haladó művelődési miniszter, előterjesztésében a törvény lényegét így fogalmazta meg: „A cirill írásmód kötelező használatával ugyan a közhasználatban levő nyelv- és írásmód használatáról szóló törvény foglalkozik már, így az állami, tartományi és önkormányzati intézmények már cirill írásmódot alkalmaznak, ahogy a közvállalatok és a közszolgálatok is, az adott törvényjavaslat ugyanakkor azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznék a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.”

Ebből – akárhogy is tagadják a véemeszes képviselők – a törvény „bővíti azoknak a körét a akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban”.

A kisPásztor három – a törvény lényegét nem érintő, kozmetikázó – módosítási indítványt nyújtott be a törvényjavaslatra, amelyeket a szerb kormány elfogadott és a törvény részévé lettek, de a szerzett jogok intézményre nem hivatkozott.

A Junior hozzáállása a tyirilicás/kockabetűs törvényhez, hogy „a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!” 

Ez a viszonyulás jól kifejezi  a VMSZ struccpolitikáját és még valótlan is, mivel a törvény egyformán vonatkozik/kötelező mindenkire! A nemzeti kisebbségekre és a latin írásmódot használó szerbekre is!

A Magyar Szó nevű (Pásztor) Pistalap a VMSZ-nek ezt viszonyulását olyan írásokkal támogatta, miszerint „Nem csorbulnak a kisebbségi jogok”, meg hogy „A kisebbségeknek nem kötelező a cirill írásmód”. Félre tájékoztatva ezzel a magyar közösség tagjait. Varjú Márta, a lap főszerkesztője még gratulált is a „sikerhez” a Junior Facebook oldalán!

A Magyar Nemzeti Tanács még a hangját sem hallatta a retrográd törvénnyel kapcsolatosan, annak ellenére, hogy a nyelvhasználat a hivatalos jogköréhez tartozik!

Újvidéken, például, a közjegyzők már eddig sem fogadtak el latin betűs és kisebbségi nyelven megfogalmazott beadványt. Sőt olyan ismerősöm is van, akinek nem hitelesítették – a (még) hatályos jogszabályok ellenére – a magyar nyelvű aláírását, „mert az aláírás alatt van egy magyar nyelvű szöveg” és „utasítást kaptak arról, hogy csak szerb nyelvű és cirill betűs szövegeket hitelesíthetnek”.  

Moamer Zukorlić, a szerb parlament alelnöke, az Igazság és Megbékélés Pártjának (bosnyákul Stranka pravde i pomirenja) képviselője, kommentálva a törvény rendelkezéseit, azt mondta, hogy „a törvény nem hoz eredményt, mivel az ország lakosságának több mint 30 százaléka nemzeti kisebbségi, az alkotmány pedig garantálja az egyenlőséget”.

Gojković a vita utáni zárszavában elismeréssel szólt a VMSZ képviselőinek felszólalásáról, mondván, hogy ők „adták a legjobb értékelést, miszerint a nemzeti kisebbségeket nem kell a többségi nemzet javaslataitól védeni”, és így „a legjobb választ adták azoknak, akik rendkívül aggódnak a latinica és más népek jogai miatt”.

Azt is hangoztatta, hogy a törvény bírálói mögött, akik között megemlítette a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot (HO) is, „az a probléma rejtőzködik, hogy Szerbia politikailag, gazdaságilag, erkölcsileg és nemzetileg erős és felvilágosult ország lesz”, és hozzátette, hogy a bírálókat zavarja „Vučić, mint az állam erősödésének motorja”.

A belgrádi Helsinki Bizottság szeptember 8-án felszólította a parlamenti képviselőket, hogy vessék el a törvényjavaslatot, rámutatva, hogy „mindkét írásmód használatának biztosítása terjeszti a szabadságot, lehetővé teszi a nagyobb választékot, hozzájárul az egyenlőséghez és a kulturális gazdagság megőrzéséhez”.

– Szerbiának nincsen szüksége megkülönböztető és olyan törvényre, amelyik megosztja a polgárokat, olyan módon, hogy a közéletből kitiltja a latinicát és adókedvezményeket kínál azoknak, akik a cirill betűt használják.

Helsinki Bizottság úgy véli, hogy az állami szervek, a gazdasági társaságok, a közvállalatok, szakmai egyesületek, és mindenki más, akit a törvényjavaslat felsorol, sikeresen működhetnek mindkét írás használatával.

Nem létezik egyetlen ok sem arra, hogy a cirill betűt védeni kellene azoktól szerbektől, akik a latin írásmódot választották, mint ahogy nem létezik egyetlen ok sem a nemzeti identitás védelmére a latinicától – áll a Helsinki Bizottság közleményében

A Helsinki Bizottság rámutatott, hogy a cirillbetűst mint az egyetlen autochton írásként való hirdetése „az erős nacionalista mobilizáció tényezője és a polgárok kényszerítő, valamint megfélemlítő eszköze lett mindannak, ami meghaladja a szűk etnikai határokat és összeköti az embereket”.

A szervezet szerint a ćirilica kérdését a szerb kormány „politikai nem pedig művelődési kérdésként kezeli”.

– A politikai elit, amelynek fontos Szerbia polgári és művelődési fejlődése, a szerb nyelv két írásmódjában művelődési értéket lát, amit őrizni és fejleszteni kell. Nincsen olyan törvény és büntetés, amely a polgárokat erősebben kötné valamely írásmódhoz, mint az önkéntes és  szabad választás – értékelte a Helsinki Bizottság.

– Veszélyeztetett-e a cirill írás, vagy a latin írás lesz az? – tette fel a kérdést a Danas ugyancsak belgrádi napilap.

– A kilencvenes évek óta elvileg két hozzáállás alakult ki. Egyesek azt állítják, hogy a ćirilicát veszély fenyegeti, míg mások egyformán értékelik mindkét írásmódot, a környező országokban élő népekkel való közösség érdekében és elvetik a cirill betű veszélyeztetettségéről szóló tézist, az ilyen törvényeket nemzeti színezetűnek tekintve – írja a lap.

A szerb parlament olyan törvényt fogadott el – amihez a véemesz képviselői is hatékonyan hozzájárultak –, amely egy komoly alkotmánybíróság előtt nem jutna túl az alkotmányossági és törvényességi vizsgálaton. Kötelezővé teszi a cirill írást a  hivatalos használatban és a közéletben egyaránt, megvonva a polgároktól a szabad írásválasztás jogát!

Az elfogadása a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) nacionalista politikájának egy újabb mérföldköve a (nagy)szerb nemzetállam kialakításának útján, amelyben a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai többé nem lesznek egyenrangú polgárok.

A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdik el alkalmazni, vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások idejére időzítették.

Így, a polgároknak addig nem lesz alkalma megismerkedni azzal, hogy a törvény milyen változásokat hoz majd a nyelv- és íráshasználati gyakorlatban. Azután viszont, Sövény Ferencnek, a Magyar Mozgalom elnökének szavait idézve: BEKÖSZÖNT A „SZERB VILÁG”?! – GYAKOROLJÁTOK A CIRILLT![

A választásokon tömegesen kell részt venni, hogy a megalkuvó VMSZ tovább ne képviselhesse a délvidéki/vajdasági magyar közösséget!

 

2021. szeptember 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Közelségek, távolságok

De az az ádáz kizárólagosság, ami évek óta dúl körös-körül, a szüntelen fenekedés a határon túli >

Tovább

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább