Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A „Szerb Világ” alakítása
(Nagy)szerb nemzetegyesítés
Bozóki Antal
A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdik el alkalmazni, vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások idejére időzítették. Így, a polgároknak addig nem lesz alkalma megismerkedni azzal, hogy a törvény milyen változásokat hoz majd a nyelv- és íráshasználati gyakorlatban. A választásokon tömegesen kell részt venni, hogy a megalkuvó VMSZ tovább ne képviselhesse a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Bozóki Antal:
Szeptember 15-én Szerbia nem egy, hanem két lépést is tett a „Szerb Világ” kialakítása felé, a (nagy)szerb nemzetegyesítés irányába:
Második alkalommal ünnepelték meg Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” napját.
Ennek az új állami ünnepnek a bevezetésére a két kormány döntése alapján került sor, annak megünneplésére, hogy 1918-ban az első világháborúban a szerb, az angol, a francia, a görög, stb. egyesült erők áttörték a szaloniki frontot.
Olyan ellenzéki vélemények is elhangzottak, hogy „az állami ünnepeket az alkotmánnyal, nem pedig a politikai vezetők egyezségével kell rendezni”, meg hogy logikus lett volna ezt a napot „a szaloniki harcosok napjaként ünnepelni”.
A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerint „a hamis ünneplés mögött a Szerb Világ megalakítása rejtőzik”.
– Aleksadar Vučić összes kliensének folklórszerű gyülekezetével a térségből Stefan Nemanja (aki 1166 és 1196 között nagyzsupánként uralkodott – B. A.) új lépést jelent a Szerb Világ létrehozása felé és a Nyugat Balkán bevezetése irányába a nemzeti feszültségek fejezetébe és a szomszédokkal való feszültségekbe.
A nyolcvanas és a kilencvenes évek végi, egyazon sablonok ismétlésével, a szerb nép állítólagos fenyegetettségéről és a nemzeti egység szükségességéről, ismét visszaélnek a szerb néppel a térségben és Szerbiában, Slobodan Milošević és Vojislav Šešelj legjobb diákjai bűnöző rendszerének érdekében.
Úgyszintén úgy tartjuk, hogy a már meglévő szerb államiság napja a zászlónak, mint a felszabadulás szimbóluma ápolásának és tiszteletének van szentelve, és hogy ez az új ünnep ennek mindenben az ellentéte – áll a PSG közleményében.
– Szerbia szabadsága a PSG számára a szabad intézmények, a demokrácia, az együttélés és a különbözőségek tiszteletében jelenik meg, nem pedig az üres állítólagos egység hirdetésében, ami mögött Vučićnak, mint minden szerb vezetőjének a támogatása rejtőzik. Az ő célja a nemzeti „gyülekezés” [sabornost]/tömörülés és a környező országok szuverenitásának a tagadása, amelyekben a szerbek élnek, és amelyeket a sajátjukként kellene építeniük, mindenekelőtt Bosznia és Hercegovinát, valamint Montenegrót – közölte a PSG.
Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselői korábban „felszólították a szerb nemzethez tartozókat, hogy (az ünnep alkalmából – B.A.) tűzzék ki otthonukra a nemzeti zászlót, lakjanak bárhol is”.
Ezt a felhívást Andrej Plenković horvát miniszterelnök „provokációnak nevezte, amelyiknek nem ülnek fel”. Mindez a két szomszédos ország kapcsolatainak a további élezéshez is vezethet.
Ugyanezen a napon a szerb parlament törvényt fogadott el a „szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről”.
Az ülésen 191 képviselő volt jelen (a 250 közül) és mindegyik a törvény elfogadására szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakciójának minden tagja is igennel voksolt.
A törvényt „gyorsított eljárással” fogadták el, mert „a kezdeményezés Aleksandar Vućićtól és Milorad Dodiktól ered”. (Az előbbi szerb elnök az utóbbi pedig a boszniai Szerb Köztársaság képviselője Bosznia és Hercegovina Elnökségében).
Maja Gojković, radikálisból lett haladó művelődési miniszter, előterjesztésében a törvény lényegét így fogalmazta meg: „A cirill írásmód kötelező használatával ugyan a közhasználatban levő nyelv- és írásmód használatáról szóló törvény foglalkozik már, így az állami, tartományi és önkormányzati intézmények már cirill írásmódot alkalmaznak, ahogy a közvállalatok és a közszolgálatok is, az adott törvényjavaslat ugyanakkor azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznék a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.”
Ebből – akárhogy is tagadják a véemeszes képviselők – a törvény „bővíti azoknak a körét a akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban”.
A kisPásztor három – a törvény lényegét nem érintő, kozmetikázó – módosítási indítványt nyújtott be a törvényjavaslatra, amelyeket a szerb kormány elfogadott és a törvény részévé lettek, de a szerzett jogok intézményre nem hivatkozott.
A Junior hozzáállása a tyirilicás/kockabetűs törvényhez, hogy „a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!”
Ez a viszonyulás jól kifejezi a VMSZ struccpolitikáját és még valótlan is, mivel a törvény egyformán vonatkozik/kötelező mindenkire! A nemzeti kisebbségekre és a latin írásmódot használó szerbekre is!
A Magyar Szó nevű (Pásztor) Pistalap a VMSZ-nek ezt viszonyulását olyan írásokkal támogatta, miszerint „Nem csorbulnak a kisebbségi jogok”, meg hogy „A kisebbségeknek nem kötelező a cirill írásmód”. Félre tájékoztatva ezzel a magyar közösség tagjait. Varjú Márta, a lap főszerkesztője még gratulált is a „sikerhez” a Junior Facebook oldalán!
A Magyar Nemzeti Tanács még a hangját sem hallatta a retrográd törvénnyel kapcsolatosan, annak ellenére, hogy a nyelvhasználat a hivatalos jogköréhez tartozik!
Újvidéken, például, a közjegyzők már eddig sem fogadtak el latin betűs és kisebbségi nyelven megfogalmazott beadványt. Sőt olyan ismerősöm is van, akinek nem hitelesítették – a (még) hatályos jogszabályok ellenére – a magyar nyelvű aláírását, „mert az aláírás alatt van egy magyar nyelvű szöveg” és „utasítást kaptak arról, hogy csak szerb nyelvű és cirill betűs szövegeket hitelesíthetnek”.
Moamer Zukorlić, a szerb parlament alelnöke, az Igazság és Megbékélés Pártjának (bosnyákul Stranka pravde i pomirenja) képviselője, kommentálva a törvény rendelkezéseit, azt mondta, hogy „a törvény nem hoz eredményt, mivel az ország lakosságának több mint 30 százaléka nemzeti kisebbségi, az alkotmány pedig garantálja az egyenlőséget”.
Gojković a vita utáni zárszavában elismeréssel szólt a VMSZ képviselőinek felszólalásáról, mondván, hogy ők „adták a legjobb értékelést, miszerint a nemzeti kisebbségeket nem kell a többségi nemzet javaslataitól védeni”, és így „a legjobb választ adták azoknak, akik rendkívül aggódnak a latinica és más népek jogai miatt”.
Azt is hangoztatta, hogy a törvény bírálói mögött, akik között megemlítette a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot (HO) is, „az a probléma rejtőzködik, hogy Szerbia politikailag, gazdaságilag, erkölcsileg és nemzetileg erős és felvilágosult ország lesz”, és hozzátette, hogy a bírálókat zavarja „Vučić, mint az állam erősödésének motorja”.
A belgrádi Helsinki Bizottság szeptember 8-án felszólította a parlamenti képviselőket, hogy vessék el a törvényjavaslatot, rámutatva, hogy „mindkét írásmód használatának biztosítása terjeszti a szabadságot, lehetővé teszi a nagyobb választékot, hozzájárul az egyenlőséghez és a kulturális gazdagság megőrzéséhez”.
– Szerbiának nincsen szüksége megkülönböztető és olyan törvényre, amelyik megosztja a polgárokat, olyan módon, hogy a közéletből kitiltja a latinicát és adókedvezményeket kínál azoknak, akik a cirill betűt használják.
Helsinki Bizottság úgy véli, hogy az állami szervek, a gazdasági társaságok, a közvállalatok, szakmai egyesületek, és mindenki más, akit a törvényjavaslat felsorol, sikeresen működhetnek mindkét írás használatával.
Nem létezik egyetlen ok sem arra, hogy a cirill betűt védeni kellene azoktól szerbektől, akik a latin írásmódot választották, mint ahogy nem létezik egyetlen ok sem a nemzeti identitás védelmére a latinicától – áll a Helsinki Bizottság közleményében
A Helsinki Bizottság rámutatott, hogy a cirillbetűst mint az egyetlen autochton írásként való hirdetése „az erős nacionalista mobilizáció tényezője és a polgárok kényszerítő, valamint megfélemlítő eszköze lett mindannak, ami meghaladja a szűk etnikai határokat és összeköti az embereket”.
A szervezet szerint a ćirilica kérdését a szerb kormány „politikai nem pedig művelődési kérdésként kezeli”.
– A politikai elit, amelynek fontos Szerbia polgári és művelődési fejlődése, a szerb nyelv két írásmódjában művelődési értéket lát, amit őrizni és fejleszteni kell. Nincsen olyan törvény és büntetés, amely a polgárokat erősebben kötné valamely írásmódhoz, mint az önkéntes és szabad választás – értékelte a Helsinki Bizottság.
– Veszélyeztetett-e a cirill írás, vagy a latin írás lesz az? – tette fel a kérdést a Danas ugyancsak belgrádi napilap.
– A kilencvenes évek óta elvileg két hozzáállás alakult ki. Egyesek azt állítják, hogy a ćirilicát veszély fenyegeti, míg mások egyformán értékelik mindkét írásmódot, a környező országokban élő népekkel való közösség érdekében és elvetik a cirill betű veszélyeztetettségéről szóló tézist, az ilyen törvényeket nemzeti színezetűnek tekintve – írja a lap.
A szerb parlament olyan törvényt fogadott el – amihez a véemesz képviselői is hatékonyan hozzájárultak –, amely egy komoly alkotmánybíróság előtt nem jutna túl az alkotmányossági és törvényességi vizsgálaton. Kötelezővé teszi a cirill írást a hivatalos használatban és a közéletben egyaránt, megvonva a polgároktól a szabad írásválasztás jogát!
Az elfogadása a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) nacionalista politikájának egy újabb mérföldköve a (nagy)szerb nemzetállam kialakításának útján, amelyben a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai többé nem lesznek egyenrangú polgárok.
A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdik el alkalmazni, vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások idejére időzítették.
Így, a polgároknak addig nem lesz alkalma megismerkedni azzal, hogy a törvény milyen változásokat hoz majd a nyelv- és íráshasználati gyakorlatban. Azután viszont, Sövény Ferencnek, a Magyar Mozgalom elnökének szavait idézve: BEKÖSZÖNT A „SZERB VILÁG”?! – GYAKOROLJÁTOK A CIRILLT![
A választásokon tömegesen kell részt venni, hogy a megalkuvó VMSZ tovább ne képviselhesse a délvidéki/vajdasági magyar közösséget!
Következő cikk: Karácsony arra készül, hogy megzavarja Orbán köreit
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >