Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Szembenézni a tényekkel!
Bozóki Antal
Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem autonómia”! A magyar pártok között jelenleg semmilyen együttműködés nincsen a „közös autonómiakoncepció” megvalósításával kapcsolatban. Szili Katalinnak ezt hivatalból tudnia kellene! Miért nem lehet az igazat mondani? Az utóbbi hat évben mikor és milyen eredménnyel „egyeztetett”, „működött közre” Szili Katalin a délvidéki/vajdasági magyar „autonómiaügyekben”? Bozóki Antal:
Szeptember 24.
Autonómiaegyeztetés?
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott (2015. március 1-től!), akinek a feladata „személyes közreműködés a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban”, Kalmár Ferenc nagykövettel, a szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztossal közösen, a Temesvári magyar napok keretében, bemutatta a Harmincból tíz című, a magyar nemzetpolitika elmúlt tíz évét összegző kötetet.
– Szili Katalin szerint a határon túli magyar közösségek mindegyikében konszenzus van az autonómiaigény kérdésében – közli a Mandiner.
Kalmár ebből az alkalomból hangsúlyozta: a magyarság sehol nem kér olyan megoldásokat az identitás őrzésére, amelyek máshol Európában ne működnének”.
A Magyar Szó nevű (Pásztor Pista) lap a hírt „Szili közös autonómiaigényt érzékel” címmel közölte. A „konszenzus” és az „autonómia igény érzékelése” között a távolság bizony elég nagy!
Mostanában nem követem, hogy a többi, Magyarországgal szomszédos államban hogyan viszonyulnak a magyar közösségek képviselői, illetve a politikai pártok az autonómia kérdéséhez. Szerbiában, s ezt határozottan lehet állítani, az utóbbi időben, pontosabban amióta a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) részt vesz a hatalom gyakorlásában, a magyar autonómia kérdése a közéletben fel sem vetődik, a párt autonómia „igénye” még csak nem is „érzékelődik”! Nem tudni mi okból, de ezt a tényt a magyar politikai vezetők rendre elhallgatják. Mintha ezt a kérdést le is vették volna a napirendről.
Mindegyik vajdasági magyar pártnak – a VMSZ-nek, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) is – volt elképzelése a nemzeti autonómiáról, de van egy közös autonómiakoncepció is, amelyet ezek a pártok (Magyar Koalíció néven) hosszas egyeztetés után 2008. március 17-én Szabadkán elfogadtak. Ennek a kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is.
Öt magyar politikai párt: a Magyar Egység Párt, a Magyar Polgári Szövetség, a(z akkor még működő) Magyar Remény Mozgalom, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt 2013. szeptember 27-én Zentán „egyeztető tanácskozást” tartott.
A magyar pártelnökök megállapították, „elérkezettnek látják az időt arra, hogy újból benyújtsák követelésüket a vajdasági magyar perszonális és területi autonómia létrehozására”. Megállapodtak, hogy „közös platformot dolgoznak ki, és bemutatják a magyar és a szerb kormánynak, valamint a széles közvéleménynek, a civil szervezeteknek”. Kifejezték meggyőződésüket, hogy „autonómia nélkül a vajdasági magyarságnak nincsen esélye a túlélésre”. – A cél elérhető, de a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikerhez elengedhetetlen az anyaország hatékony támogatása – írták akkor a közös közleményükben. (Bár meghívást kapott, a VMSZ már nem képviseltette magát. Ez talán annak a következménye, hogy néhány hónappal később, pontosabban 2014. április 29-én, megkötötte az első koalíciós szerződését a Szerb Haladó Párttal – SNS.)
Az autonómia szó most egyszerűen – még számítógépes keresőprogrammal - sem található meg a VMSZ-nek a SNS-vel 2020. november 13-án Belgrádban kötött második koalíciós szerződésében a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában, de még annak a két mellékletében sem.
Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem autonómia”!
A magyar pártok között jelenleg semmilyen együttműködés nincsen a „közös autonómiakoncepció” megvalósításával kapcsolatban.
Szili Katalinnak ezt hivatalból tudnia kellene! Miért nem lehet az igazat mondani?
Az utóbbi hat évben mikor és milyen eredménnyel „egyeztetett”, „működött közre” Szili Katalin a délvidéki/vajdasági magyar „autonómiaügyekben”?
Szeptember 25.
Megerősödtünk?
– A vajdasági magyarok az elmúlt évtizedekben óriási utat tettek meg, hiszen míg a kilencvenes évek háborúinak idején még a magyarság jövője is megkérdőjeleződött, mára ez a népcsoport megerősödött, és a többi magyar nemzetrésznek is példát tud mutatni – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (a fotón) a szerbiai Pancsován a helyi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület fennállásának 75 éves évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényén.
– Példát mutat a szervezettségben, példát mutat a kötődésében a szülőhazájához, példát mutat abban, hogy hogyan kell minden nehézség ellenére megmaradni, építkezni és mindezt úgy megtenni, hogy a két nemzet közötti történelmi megbékélést szolgálják” – fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
Az államtitkár értékelése szerint a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzete olyan jó, hogy „a többi magyar nemzetrésznek is példát tud mutatni”.
Potápi a helyzetünket bizonyára csak a vendéglátói, leginkább a Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetőinek és a különböző – többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből rendezett – ünnepségeken való megjelenése alkalmával szerzett információikból ismer(het)i.
Érdekes volna tudni, például, mire alapozza Potápi az értékelését, miszerint a vajdasági magyar „népcsoport megerősödött”?
Ismereteim szerint lassan már alig marad magyar család, amelyből valaki tartósan nem távozott külföldre, vagy nem ingázik Ausztriába, Németországba, vagy éppen Magyarországra, hogy el tudja tartani a családját.
Szerbiában „a jövő évi minimálbér 35.012 dinár lesz”, ami alig „több mint 80 százalékban fedezi a legkisebb fogyasztói kosár értékét”. Az, hogy a „létminimumra fejlődünk” a magyar közösség tagjai számára, akik zömében a földművelésből élnek, ez még hatványozottabban is érvényes. És akkor a magyar közösséget az utóbbi években ért jogsérelmeket még nem is említettem.
A közösség fogyásáról se nincsenek pontos, megbízható adatok. A Népszámlálást is 2022 októberére, vagyis a tavaszra esedékes minden szintű választások utánra halasztották, nehogy a választók esetleg megkérdezzék kérdést, hová tűnt a lakosság, mi is történik Szerbiában? Potápi mindezt egy szóval nem említette! A kabinetből persze minden másként néz ki, mint az valós életben!
A délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről és jogainak érvényesítéséről huzamosabb ideje nem készült tudományos felmérés. Ennek hiányában a politikusok azt mondanak, ami nekik, vagy éppen a pillanatnyi politikai érdekeknek megfelel. Politikai szólamok, reklámszövegek hangoztatásából és hurráoptimizmusból pedig megélni nem lehet, de a közösség helyzetét sem segítik!
A politikusoknak ideje lenne szembenézni a tényekkel!
Következő cikk: Nyugat-Balkán: Távol az uniótól
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >