Ma Csilla, Noémi, Kájusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az Édentől balra
Végel László
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, utána is sokféle édent ígértek és sokfélével fenyegettek, mert nekem úgy tűnt, hogy az ígértek mindig fenyegetések voltak, ezért csak azzal válaszoltam, nem és nem, indulok az Édentől balra. Az esszére immár nem emlékszik senki, kitörölték a közös emlékezetből, én pedig csak a magam vigaszára gondolok rá az éjféli órákban. Végel László:
2021. szeptember 6., hétfő
Az interneten olvasom a hírt elhunyt Vitányi Iván, a nemzeti lét fontosságát ismerő baloldali értelmiségi és politikus. Majtényi László így búcsúzott tőle: „Jelentős szellem volt, azon kevesek egyike, aki a politika alakítójaként is tiszta maradt”. Hatalmas elismerés, talán nem túlzok, ha 100 ember közül egynek sikerül tisztának maradni a politikusi pályán. A szelíd forradalmártól és az elszánt reformertől Orbán Viktor is tisztelettel búcsúzott, érthető, hiszen a nyolcvanas évek végén a baloldali Vitányi felkarolta a liberális Orbán Viktort és a társait is. Az utóbbi években többször találkoztam vele Budapesten, mindig nagy rokonszenvvel beszélt Szerbiáról és Jugoszláviáról, nem rejtem véka alá, főleg Jugoszláviáról, és azok közé tartozik, akik csendesen, de nagy empátiával gyászolták Jugoszlávia megsemmisítését. Csak azt sajnálom, hogy nem beszélgettem vele Illyés Gyuláról, mert a nemzet és a baloldal viszonyát hasonlóképpen határozta meg, mint Illyés Gyula. De Illyés Gyula jutott eszembe ma este is, amikor az ATV-én az egyik Fidesz-funkcionárius hölgy flegmán beszélt a nemzetáruló magyar baloldalról. Tagadjuk meg Adyt vagy Illyés Gyulát? Petőfit vagy József Attilát már említeni sem merem. Babits Mihály feledhetetlen mondata jut eszembe, amelyet a Nyugat folyóirat huszonötéves évfordulójának emlékünnepén olvasott fel: „Baloldalon állunk ma is, az Isten balján, mint Ady állt; s még ahol konzervativok vagyunk és megóvni akarunk valamit: ott is azt akarjuk megóvni, amit még az Isten is rombolni segít ma.” A baljós időben csodás módon újjászületik az én Adym, akinek sikolyát napjainkban egyre többször hallom. „S óh, jaj, én ott ülök a balján”. Ott ül most is, az Isten balján, úgy vélem egyre magányosabban. Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Az Édentől balra. Előtte is, utána is sokféle édent ígértek és sokfélével fenyegettek, mert nekem úgy tűnt, hogy az ígértek mindig fenyegetések voltak, ezért csak azzal válaszoltam, nem és nem, indulok az Édentől balra. Az esszére immár nem emlékszik senki, kitörölték a közös emlékezetből, én pedig csak a magam vigaszára gondolok rá az éjféli órákban.
Következő cikk: Márki-Zay egy lidércnyomással felérő vetélytárs a Fidesz számára
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >