2022. augusztus 14. vasárnap
Ma Marcell, Maximilián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A VRTV Napjaink műsorában elhangzott tudósításról

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem csak szakmai, de szerkesztéspolitikai hiba/melléfogás is volt! Az elhangzottakat a szerkesztő egyetlen szóval nem kommentálta, így a nem kellően tájékozott nézőben azt a téves benyomást kelt(h)ette, hogy a médiastratégia csökkenti, megvonja a nemzeti kisebbségi tájékoztatási jogokat, pedig dehogy. (Egyébként az itteni sajtóban csaknem teljesen megszűntek a kommentárok, a szerkesztőségi állásfoglalások, ami már önmagában is sokatmondó.) Bozóki Antal:

A sajtószabadság nem jelent szabadosságot, hanem elfogulatlan, tárgyilagos tényközlést, a teljes igazság visszatükrözését az írásokban.

Bada István, a Magyar Szó egykori újságírója

Az Európai Parlament – a 2018. november 29-i állásfoglalásában – arra ösztönözte a szerb hatóságokat, „fokozzák erőfeszítéseiket a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos helyzet javítása érdekében”, valamint „üdvözölte a médiastratégia-tervezet kidolgozásával megbízott új munkacsoport létrehozását”, stb.

A szerb kormány ilyen előzmények után fogadta el, 2020. január 30-án, a közszolgálati tájékoztatási rendszer fejlesztéséről szóló 2020-2025 évi (85 oldal terjedelmű) stratégiát.

A stratégiában, egyebek mellet, ez áll: „A nemzeti tanácsok helyzetének megfogalmazása a tájékoztatási rendszerben kockázatot jelent a média független szerkesztéspolitikájának megvalósítására, amelyek kiadóit a nemzeti tanácsok alapították. Úgyszintén fennáll minden nemzeti kisebbségi médium pénzügyi fenntarthatóságának a problémája is, valamint a nemzeti szintű tájékoztatási szolgálatnak a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatási kötelezettsége teljesítésének problémája is.”

[…] – Annak ellenére, hogy a médiatörvények elfogadásával megerősödött a nemzeti kisebbségek tájékoztatására létrehozott jogi keret, a gyakorlatban bizonyos problémák figyelhetők meg, úgy normatív, mit gyakorlati jellegűek, amelyek arra utalnak, hogy a nemzeti kisebbségek tájékoztatásához hiányzik az átfogó és koherens hozzáállás – fogalmaz a médiastratégia.

A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatban, a médiastratégia szerint „bizonyos aggodalom merült fel a pluralizmusra és a szerkesztéspolitika függetlenségére való befolyásuk miatt”. […] A nemzeti tanácsok kötelezettsége, tehát, hogy a médiaintézmények igazgatóbizottsági tagjainak választása, az igazgatók és a főszerkesztők kinevezése olyan módon történjen, amelyik biztosítja a média szerkesztésének függetlenségét”.

A NIU Ruske slovo, az EBESZ Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének médiaosztálya, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) és a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) 2021. október 6-án online konferenciát szervezett, A nemzeti kisebbségek tájékoztatása a médiastratégia megvalósításának függvényében címmel.

A részvevők túlnyomó többségének álláspontja szerint szükséges, hogy a szerb állam, a nemzetközi kötelezettségeivel és a jó gyakorlattal összhangban, ösztönözze a nemzeti kisebbségek közszolgálati tájékoztatását, olyan mechanizmusok kialakításával, amelyek lehetővé teszik a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatását.

A részvevők hangoztatták, hogy a tájékoztatási eszközöket anyagilag támogatni kell, de ezt a támogatást előre meghatározott, világos és átlátható kritériumoknak alapján kell odaítélni. A kiadók által készített jelentések hozzáférhetők kell, hogy legyenek a polgárok számára és teljes betekintést kell, hogy nyújtsanak a polgárok pénzének költésébe, valamint a programtevékenységek megvalósításába.

Különösen fontosnak nevezték, hogy a nemzeti tanácsokat és azoknak médiumoknak a kiadóit, amelyeket a nemzeti tanácsok alapítottak, törvény kötelezze arra, hogy belső aktusokkal (a belső etikai kódexekhez hasonlóan) olyan mechanizmusokat biztosítsanak, amelyek világosan megfogalmazzák a nemzeti tanácsok alapította a kiadók és a médiák (szerkesztőségek) közötti viszonyokat, a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogának a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatására való megvalósítás érdekében. Ezeknek az aktusoknak meg kell akadályozniuk a politikai befolyást a médiákra és a szerkesztéspolitikára, biztosítaniuk kell a hivatásos szabványok és kódexek tiszteletben tartását, ezek alkalmazásának mechanizmusát, valamint büntetéseket a rendelkezések megsértése esetére.

A konferencia részvevői üdvözölték, hogy közszolgálati tájékoztatásról szóló törvény módosítási tervezetében olyan rendelkezések vannak, amelyek biztosítják a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatását, valamint a szerkesztéspolitika függetlenségét a nemzeti tanácsok alapította médiában. Szükségesnek tartották hangoztatni büntető mechanizmusok felállítását is a rendelkezések megsértésének eseteire.

Javasolták, hogy a törvény olyan kötelezettséget is tartalmazzon, miszerint a nemzeti tanácsok alapította kiadók igazgató-bizottságai, amelyeknek háromoldalúak legyenek: a tagok egy-egy harmadát a nemzeti tanácsok, a szerkesztőségek és a civil szektor képviselői adják.

A részvevők fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy a nemzeti kisebbségi jogait érintő minden stratégiai dokumentum kidolgozásánál tartsák tiszteletben a médiastratégia rendelkezéseit.

A Lulić Emil és a bunyevác nemzeti tanács képviselője a tanácskozáson fenntartásukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Lulić kiemelte, hogy a 2020-2025 évi médiastratégia „alkotmányellenes”, amit a Lokal pres-t képviselő Stojan Marković élesen cáfolt.

A szerb kormány nem kisebbségi politikájáról sok mindent el lehet (és el is kell) mondani, de – az EBESZ-nek és a médiaszervezetek képviselőinek köszönve – azt azonban nem, hogy a 2020-2025. évi médiastratégia „csökkentené a szerzett és szavatolt kisebbségi közösségi jogokat”.

Két elképzelés ütközéséről van itt tulajdonképpen szó:

Az egyik szerint, amit Hajnal Jenő és Lulić Emil képviselnek, hogy a nemzeti tanácsnak kell irányítani a nemzeti kisebbségi sajtót. Ez alatt Lulić még azt is érti, hogy ez a testület mondja meg „milyen tartalmakra van szüksége a közösségnek”!? Ez még a legsötétebb cenzúránál is rosszabb!

Ennek az elképzelésnek a következménye, hogy „a kisebbségi médiák szembesülnek a nemzeti tanács befolyásával a szerkesztéspolitikára”, ami ellehetetleníti a tárgyilagos tájékoztatást. Az MNT „alapította” sajtót az egypártúság is jellemzi. Pontosabban: a pluralizmusból még  „p” betűt sem lehet megtalálni benne!

Így történhet meg, hogy az újságírók, ha érzékeny közösségi témákról netán még írnának is, mint például legutóbb a Magyar Szó arról, hogy Újvidéken „senki sem akarja megépíteni az amorf földbegyökerezett turul szobrot az újvidéki 1944-45-ös áldozatoknak”, akkor „az erről szóló híradást eltüntetik a honlapjukról”.

Az ilyen viszonyulás teljesen leépítette, tönkretette nem csak a délvidéki/vajdasági magyar sajtót, de a szellemi és tudományos életet is. Egyeseket leváltottak a tisztségükről, vagy kizártak a szerkesztőségekből, mások maguk távoztak. „A mai napig is folyamatosan távoznak a Magyar Szótól újságírók, akik már nem tudják elviselni azt, ami ott zajlik”. Ezt a politikai befolyást és nyomást azonnal meg kell szüntetni!

A másik koncepció, amit az EBESZ és a szakmai szerveztek és a médiastratégia is támogatnak, abból indul ki, hogy törvény kötelezze a nemzeti tanácsokat és a kiadókat, hogy az általuk alapított médiában „biztosítsák a valós, időszerű, hiteles, plurális és teljes tájékoztatást, valamint a szerkesztéspolitika függetlenségét”.

Nos, éppen ez ellen berzenkednek Hajnal és beosztottja Lulić, mert a szerkesztőségek függetlenedésével megszűnne a nemzeti tanács, pontosabban a nemzeti tanácsot irányító Vajdasági „Magyar” Szövetség politikai befolyása a magyar nyelvű médiára és a szerkesztéspolitikára.

A médiatörvény most készülő módosításával a jelenlegi helyzet remélhetőleg megváltozik és a sajtószabadság akadályozói/kerékkötői is eltűnnek a közéletből. Ez a társadalom demokratizálásának az egyik alapfeltétele/-követelménye is.

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem csak szakmai, de szerkesztéspolitikai hiba/melléfogás is volt!

Az elhangzottakat a szerkesztő egyetlen szóval nem kommentálta, így a nem kellően tájékozott nézőben azt a téves benyomást kelt(h)ette, hogy a médiastratégia csökkenti, megvonja a nemzeti kisebbségi tájékoztatási jogokat, pedig dehogy. (Egyébként az itteni sajtóban csaknem teljesen megszűntek a kommentárok, a szerkesztőségi állásfoglalások, ami már önmagában is sokatmondó.)

Emellett, egy árva szóval nem említette Berecz-Gál Brigitta – Botka Csaba Kétnyelvűség a vajdasági Szenttamáson című előadását, amely példamutató módon bemutatta a nemzeti kisebbségi jogokat ért sérelmeket és a jogszabályok megkerülésének formáit Szenttamáson. Úgyszintén kimaradt Szilágyi Miklós óbecsei ügyvéd beszámolójának ismertetése is a nyelvhasználati törvény alkalmazásának akadályozásáról a bírósági gyakorlatban. Ezek szemléltetik, hogy mennyire „biztató” a helyzet Vajdaságban.

A Napjaink beszámolója jó-/iskolapéldája annak hogyan lehet egyoldalúan és szakmaiatlanul (félre)tájékoztatni a közösséget! Ez lenne a köztelevízió szerepe?

 

2021. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz milliárdos kerítésmagasítás, közben Magyarország „déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll”?

A szerb hatalom nem biztosítja a polgárok személyi biztonságát, sérthetetlenségét, a tulajdon és egyéb jogainak békés >

Tovább

Tántorgunk az emberarcú szolgalelkűségbe

A jelek szerint a hatalom készül a személyes szabadság további megnyirbálására. Nem kell hozzá durva erőszak, >

Tovább

Bálványosi akármi

Ha elemeznénk, hogy akkor mit is mondott Pásztor Pista, akkor – az első benyomás alapján – >

Tovább

Csetepaté a szakadék szélén?

Egyre inkább kiélesedik a vita Orbán Viktor a Tusványoson előadott a fajkeveredésről szóló nézetéről.  Nem hiszem, >

Tovább

Kishegyesi Bálványos

A fiatal és tapasztalatlan parlamenti államtitkár nem először mond valótlanságokat a vajdasági magyar közösséggel kapcsolatban. Annyira >

Tovább

A gyanús európai szellemiség

Még a jugoszlávságába is beszivárgott ez a történelmi emlék. Horvát volt, jugoszláv aurával. Miért ne lehetne >

Tovább

A hatalom szolgálatában

A Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak >

Tovább

Putyinlelkű város lettünk

Mihal Ramač író és újságíró, a Danas volt főszerkesztője a Danasban (2022.07.25.) elkeseredetten kérdezi, hogy miért >

Tovább

Mára alaposan megváltozott a Magyarország-kép

Az utcán többen is megállítanak. Mi történt Magyarországgal? Mindeddig respektálták ezt a megszenvedett országot és nemzetet. >

Tovább

Nincs többé kocsonyás középút

Biztosra vehető, hogy Orbán Viktor mai tusványosi beszéde óriási felháborodást kelt majd. Nem vagyok véleményvezér, csak >

Tovább

Ilonka tánti angyalkái

Egy effajta megállapítás például: „Magyarokná olyan szar a pálinka”, és a kommentár hozzá: „Én nemtom nem >

Tovább

Náci beszéd vagy náci rendszer?

Hiszen a fasiszta energia ma a legnagyobb, az igazi történeti újdonság. Sokan várnak újdonságra, diadalra, sikerre, >

Tovább