Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Szerbia válaszút előtt áll: amennyiben a választások után marad a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkotta hatalmi koalíció, Aleksandar Vučić önkényuralmának erősödésére lehet számítani. Ha viszont az ellenzék jutna hatalomra „gyökeres változásokra” kerülhet sor. Miroslav Aleksić ellenzéki vezető is azonban figyelmeztet, „Vučić békés úton nem adja át a hatalmat, a győzelmet az utcán kell megvédeni”. Bozóki Antal:

Egy ország nemzetközi megítélését, kedvező vagy nem éppen jó helyzetét a nemzetközi közösségben számos tényező határozza meg, mint például a demokrácia állapota, a gazdaság helyzete, az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése, a sajtó szabadsága, a jogállam működése stb. A legfontosabb mégis talán, hogyan érzik magukat a polgárok az országba, amelyben élnek?

Ezeknek és még sok más tényezőnek az alakulását, javulását vagy rosszabbodását számos nemzetközi és belföldi szervezet, intézmény és civil szervezet is figyeli, gyakran jelentésbe foglalja és a közvélemény elé tárja.

Akik a belföldi sajtót rendszeresen kísérik, a közölt tények és adatok alapján maguk is összeállíthatnak egy képet valamely országban uralkodó állapotokról.

Mit mondanak a különböző jelentések, milyen adatokhoz és értékelésekhez lehet jutni a sajtóból a szerbiai körülményekről?

„Szerbia a demokrácia tekintetében egyre mélyebbre süllyed”, hangzott el 2021. október 5-ei, a Demokrácia Szerbiában 2021 elnevezésű belgrádi kerekasztal-beszélgetésen, ahol hozzátették, hogy „az Európai Unióhoz való csatlakozás sem garancia arra, hogy a demokrácia alapelvei megvalósulnak”, tudósított a Beta.

– Nikola Burazer, a jelentés egyik készítője, a Modern Politika Központ [Centar savremene politike] igazgatója elmondta, ez az ötödik, a demokrácia állapotát taglaló jelentés, és az eredmények évről évre rosszabbak. A 2020-as jelentés a legnegatívabb minden tekintetben. A 2021. évi jelentés pedig semmilyen előrelépésről nem tesz tanúbizonyságot – idézte a Szabad Magyar Szó.

A beszélgetésen az is elhangzott, „a tavaszi választások valós képet mutatnak majd a demokrácia állapotáról az országban”.

A Nemzetközi Demokrácia és Választási Segítség Intézet (IDEA) 2021. november végi jelentése szerint „Szerbia a világ tíz országa között van, amelyekben a demokrácia hanyatlása a legnagyobb”.

– A 2013 óta hanyatló Szerbia 2020-ban végül hibrid rendszer lett. Ez alatt az idő alatt, a hatalmi Szerb Haladó Párt (SNS) korlátozta és diszkreditálta a civil társadalmat, valamint intézkedéseket vezetett be a médiaszabadság korlátozására – áll a jelentésben.

A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) 2022. január végi – Szerbiában nincsen demokrácia, de nem is kívánatos című – kutatása szerint a polgárok többsége úgy véli, hogy „Szerbiában nincsen demokrácia, vagyis ha van is, problémákkal funkcionál, valamint, hogy az intézmények nem a polgárok érdekében működnek”.

Szerbiában a 2021-es év harmadik negyedében 2,9 millió foglalkoztatott és 342.000 munkanélküli volt. A 15 évesnél idősebb munkaviszonyon kívüli személyek száma 2,6 millió, a munkanélküliségi arány 10,5 százalékos volt – közölte a Köztársasági Statisztikai Hivatal.

A Hivatal adatai szerint, Szerbiában a nettó átlagbér 2021 novemberében 69.136 dinár volt. Tavaly januártól novemberig a nettó átlagbér névlegesen 9,3 százalékkal, ténylegesen pedig 5,4 százalékkal emelkedett 2020 azonos időszakához viszonyítva.

– Ez persze hivatalos adat, amely nem tükrözi a valós állapotot, hiszen ennyit jóformán senki sem keres. A reális átlag 40 ezer dinár körül mozoghat – kommentálta az adatokat a Délhír portál.

Szabadkán azonban átlagosan 6 446, Topolyán 12 464, Kishegyesen pedig 16 834 dinárral alacsonyabbak az átlagfizetések, mint Szerbiában!

Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a haladó-szocialista-véemeszes hatalom nem fordít kellő figyelmet azoknak a területeknek a fejlődésére, amelyekben magyarok élnek „(még egyelőre) többségben”. Mindez növeli az elszegényedést, kihat az életszínvonal csökkenésére és serkenti a lakosság elvándorlását.

Szerbiában „az abszolút szegénységben élők száma 470 ezer körül van (6,8 százalék), és ez a szám közel tíz éve nem változott” – derül ki az A11 Kezdeményezés a Gazdasági és Szociális jogokért, valamint a New York-i Gazdasági és Szociális Jogok Központjának (CESR) közös jelentéséből, közölte a Nova ekonomija.

– Mintegy 1,5 millió embert veszélyeztet a szegénység, nyolc év alatt közel fél százalékkal csökkent a GDP szociális védelemre fordított részaránya, és mintegy 50 ezerrel nőtt ugyanebben az időszakban a szociális központokat igénybe vevők száma – írja a jelentésben.

Ehhez az is hozzájárult, hogy „az elmúlt nyolc évben Szerbia növelte az ország védelemre, a hadseregre és a rendőrségre szánt költségvetést, valamint csökkentette az egészségügyre, az oktatásra és a szociális védelemre szánt állami beruházásokat”.

A bruttó hazai termék (GDP) aránya az oktatás és a szociális védelem vonatkozásában alacsonyabb a korábbinál, az egészségügybe való beruházások mértéke pedig két évtizede elmarad a kelet- és közép-európai országok hasonló beruházásaitól – derül ki a jelentésből.

Szerbia Közadóssága a 2021-es év végén 30,13 milliárd euró) volt, ami a GDP 56,9 százaléka (2020 végén 26,67 milliárd euró, a GDP 57 százaléka volt) – közölte február 4-én a Pénzügyminisztérium.

A Szerb Nemzeti Bank (NSB) bruttó devizatartaléka január végén 16.110,8 millió euró, vagyis 343,7 millió euróval kevesebb volt, mint az előző év végén.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint, Szerbiában az évközi infláció januárban 8,2 százalékos, a januári növekedése pedig 0,8 százalék volt, a Bruttó Hazai Termék (GDP) növekedése pedig „négy és öt százalék között” alakult – közölte a Nemzeti Bank.

Annak érdekében, hogy a polgárokat legalább részben megvédje a „tomboló” áraktól, aminek „nem a globális válság az egyetlen oka”, a kormány tavaly decemberben korlátozta az alapvető élelmiszerek árát, amit január 28-án további három hónapra meghosszabbított, majd február 10-én „befagyasztotta” az üzemanyagok árát is.

– A fogyasztók szerint a boltokban, hentesüzletekben és a piacokon az drágult meg leginkább, amit a legtöbbet vásárolnak, vagyis az élelmiszerek és a higiéniai termékek – közölte az RTS.

A szakértők véleménye szerint, az állami árutartalékok „jelentősen szerényebbek”, mint harminc évvel ezelőtt, és – az élelmiszer drágulása miatt – „ezeket a tartalékokat a jelenlegieknél sokkal magasabb szintre kellene emelni”, írja a belgrádi Danas napilap.

– Szerbia azok az országok közé tartozik, amelyekben gyakran lábbal tiporják az emberi jogokat. Mi több, európai viszonylatban a második helyet foglalja el a strasbourgi emberi jogi bíróságnál az ellene benyújtott feljelentések számát illetően. Egyedül Montenegró előzi meg ezen a dicstelen listán. A szerb állam és intézményei ellen tavaly 1 993 feljelentést tettek a polgárok, a 2020-as évben pedig 1 836-ot – írja a Délhír.

Tavaly december 10-e, az emberi jogok napja alkalmából a belgrádi Demokráciaközpont Alapítvány (FCD) „figyelmeztetett a szerbiai polgárok számos, rendkívül fontos joga tiszteletben tartásának és védelmének alacsony szintjére”.

A FCD idézett értékelése szerint, Szerbiában a legkritikusabb a helyzet a szabad, idejében történő és tárgyilagos tájékoztatásra, a szabad véleménynyilvánításra és gyülekezésre, valamit az egészséges környezetre való jog tekintetében.

Szerbia a Riporterek Határok Nélkül [Reporters Without Borders] szervezet listáján 2020 óta a 93. helyen szerepel, ami 2014-hez viszonyítva 39 hellyel való visszaesést jelent a médiaszabadság területén.

– Az öt nemzeti frekvenciával rendelkező televízió híradói a végrehajtó hatalom sajátos reklám pannóivá váltak, amelynek megszemélyesítője Aleksandar Vučić köztársasági elnök – áll a belgrádi BIRODI [Társadalomkutatási Központ] február 18-án bemutatott megfigyelésében.

– Különös aggodalomra ad okot a tény, hogy több érzékeny társadalmi csoport olyan alapvető jogok megvonásának van kitéve, mint amilyenek a lakhatáshoz, a méltóságos élethez és az egészségdelemhez való hozzáférés joga – közölte az FCD. Egyúttal felhívta az illetékes intézményeket, hogy „az alkotmánnyal, a törvényekkel és a nemzetközi egyezményekkel összhangban, Szerbia minden polgára számára biztosítsák a polgári, politikai, gazdasági, szociális és művelődési jogok megvalósítását, tiszteletben tartását és védelmét”.

– Szerbiában jelenleg összesen 6.960-an várnak MRI vizsgálatra, derül ki a Köztársasági Egészségügyi Biztosító adataiból. Legalább két hónapot, de van, hogy két évet is kell várni a mágneses-rezonancia vizsgálatra. A legfrissebb adatok szerint valamilyen vizsgálatra, CT-re, műtétre jelenleg 54.448 biztosított vár. A Vajdasági Klinikai Központban gerincvizsgálatra több mint egy év a várakozási idő. Aki idén februárban kér időpontot, 2023 januárjában kerül majd sorra – írja a Szabad Magyar Szó.

A Délhír írása szerint, a még 2011-ben hozott törvény értelmében, Szerbiában a végrehajtók szinte korlátlan felhatalmazással bírnak, saját megítélésük szerint becsülik fel az adós vagyonának értékét, jogukban áll a tulajdonos jelenléte nélkül is annak házába „betörni”.

Az Állami Végrehajtók Kamarájának honlapján 2022. február 23-án 39 108 hirdetés szerepelt, amelyekben az általuk elkobzott ingóságok és ingatlanok eladását hirdetik meg. – A végrehajtók az adósoktól házat, autót, földet, régi bútorokat, televíziós készüléket, sőt még tankönyveket is elvesznek, vagy inkább elrabolnak. Napi szinten mintegy 11 családot küldenek az utcára” – közli a Délhír.

Az emberi jogok állapotát tükrözi az is, hogy Szerbiában szinte alig múlik el nap valamelyik társadalmi csoport tüntetése, vagy éppen a környezetvédők tiltakozása nélkül.

A Danas arról ír, hogy zimonyi postások február 22-én figyelmeztető tiltakozást szerveztek 17 százalékos fizetésemelést és egyéb jogaik érvényesítését követelve.

A bánsági fölművesek szövetségnek elnöke felhívta Szerbia más vidékeinek a mezőgazdasági termelői, hogy csatlakozzanak hozzájuk a február 24-ei tiltakozáson, mivel „a szerb kormány semmibe vette felhívásukat, hogy tárgyaljon velük a szektor problémáiról”.

Elharapózott a gyűlölet, az erőszak, a bűnözés (legkülönbözőbb formái) az egyes városok utcáin, kávézóiban és klubjaiban.

Újvidéken, Európa idei Kulturális Fővárosában, február 9-ére virradó éjszaka 390 dinár miatt ütlegelte halálra egy 21 éves fiatal férfi Kristijan Kostić Blekit, a város legkedvesebb utcazenészét.

– Az ellenzék hiánya miatt a parlamentben a nem-kormányzati szektort politikai ellenfélnek címkézik és minden kritikus hangot államellenes támadásnak értelmeznek – ez az egyik fő záradéka a február 18-án tartott értekezletnek, amelyen bemutatták a jogvédők ellen 2021-ben elkövetett támadásokat.

A Szerbiai Pszichológusok Egyesületének [Društvo psihologa Srbije] legutóbbi (2021. január 28-ai) közleményében a pszichológusok „nyilvánosan kifejezik mélységes aggodalmukat a jelenleg is zajló folyamatos társadalmi válság miatt, amely a politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti, egészségügyi és egyéb következmények mellett, jelentősen rontja az állampolgárok mentális egészségét, amint azt a közelmúltban számos pszichológiai tanulmány is bizonyítja”.

A szakmai egyesület kifejti, hogy „a hatalom rossz társadalmi légkört teremtett, ezt meg kell változtatni”.

Az adatokból, a megfigyelésekből és ezek összefüggéseiből láthatóbbá válik, milyen országban is élünk?

Kokan Mladenović neves rendező a Nova S portálnak adott interjúban arról is beszélt, hogy „csak egy gyáva nép engedheti meg, hogy egy olyan hatalom uralkodjon, amely most Szerbiát irányítja”.

– Szerbia közelít a polgárháború felé, ami az elképzelhető forgatókönyvek közül a legszörnyűbb. Nehéz elképzelni, hogy ez a bűnbanda, amely most az ország élén áll, és könyörtelenül eltulajdonítja, illetve kiárusítja mindazt, amit meg tud szerezni, beleértve a vizet, a földet és a levegőt, majd békésen lemond a hatalomról. A másik oldalról pedig elképzelhetetlen, hogy a „normális emberek”, akiknek igényük van az elemi méltóságra, a demokratikus értékek tiszteletére, a rendre és a törvényre, a végtelenségig eltűrjék ezeket az erőszaktevőket – mondta Mladenović.

A sűrűsödő szerbiai eseményekből az ellentétek/feszültségek – nem csak az április 3-ára kitűzött választások előtti – növekedésre és a néptömegeknek az országban uralkodó helyzettel való egyre nagyobb elégedetlenségére lehet következtetni.

Szerbia válaszút előtt áll: amennyiben a választások után marad a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkotta hatalmi koalíció, Aleksandar Vučić önkényuralmának erősödésére lehet számítani. Ha viszont az ellenzék jutna hatalomra „gyökeres változásokra” kerülhet sor. Miroslav Aleksić ellenzéki vezető is azonban figyelmeztet, „Vučić békés úton nem adja át a hatalmat, a győzelmet az utcán kell megvédeni”.

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |