Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Szerbia nem demokratikus ország”!
Bozóki Antal
Szerbia nem demokratikus ország, mert a távozóban lévő hatalom és a távozóban lévő elnök megsértik az alkotmányt, a polgárokat a „saját” és „azok a mások” szerint különböztetik meg, akikből több van, nem tartják tiszteletben a törvényeket és tönkreteszik az intézményeket. A demokráciának ez csak a látszata Szerbiában – értékelte március 7-ei nagybecskereki beszédében Zdravko Ponoš, az Együtt Szerbia győzelméért koalíció államfőjelöltje. Bozóki Antal:
Március 3.
Veszélyben az emberi jogok!
„Szerbiát 2021-ben a polgári és a politikai jogok veszélyezettsége, a végrehajtó hatalom elsőbbsége a többi hatalmi ágazattal szemben, a polgárok számos tiltakozása és sztrájkja, a rendszer elutasítása a párbeszéd létrehozására, a civil szektor képviselői elleni támadások, valamint a hatalomnak a tárgyilagos médiára gyakorolt nyomása és a kisebbségi csoportok rossz helyzete jellemezték.”
Ezek a legfontosabb megállapításai a Belgrádi Emberi Jogi Központnak [Beogradski centar za ljudska prava] a Médiaközpontban bemutatott, Az emberi jogok Szerbiában 2021-ben c. jelentésének.
A jelentés kitér a nemzeti kisebbségek helyzetére is (a 293-300 oldalakon).
Kiemeli az Európai Bizottság értékelését, miszerint, „a törvényes kötelezettség ellenére, hogy figyelemben kell venni a lakosság etnikai összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra nincsenek eléggé képviselve az államigazgatási szervekben”.
A Tartományi Polgári Jogvédő (Ombudsman) munkájával kapcsolatosan észrevételezi, hogy „nem jelenteti meg” azokat a határozatokat, amelyet a polgárok panaszaival kapcsolatos eljárás lefolytatása után hozott, és hogy „szemlátomást csökkent a munkájának átláthatósága”. Példaként említi, hogy az éves jelentésében, az internetes oldalán, „a vélemények és ajánlások fejezetben, az utolsó közzétett határozat 2016-ból származik”. – Ugyancsak észrevehető a tartományi ombudsman reagálásának elmaradása, figyelmeztetések és közlemények által, az emberi jogok sérelmének és veszélyeztetésének számos kérdésében – áll a Belgrádi Emberi Jogi Központ legújabb jelentésében.
Az 1995 óta működő Belgrádi Emberi Jogi Központ az egyik legtekintélyesebb szerbiai civil szervezet. Azon a mindössze néhány szervezet közé tartozik, amelyek folyamatosan foglalkoznak a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésével és a kapcsolatos problémákkal is.
A 2021. évi jelentése a nemzeti kisebbségek helyzetét a IV. A lakosság egyes kategóriáinak védelme és jogainak megvalósítása c. fejezet 4. pontjában vizsgálja, a diszkrimináció tilalma, a LBGT népesség és a gyermekek jogai után.
Nagyobb figyelmet fordít, fontosabbnak tartja, tehát, számos európai szervezethez hasonlóan, az LBGT populáció jogait, mint a nemzeti kisebbségekét. Ezt azonban nem lehet helyesnek, elfogadhatónak tartani.
A jelentéssel kapcsolatos másik észrevétel, hogy többnyire a nemzeti kisebbségi jogok normatív keretével, a nemzeti tanácsok és a nemzeti kisebbségi politikai pártok helyzetével, valamint a nemzetközi szervezeteknek a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó értékelésével foglalkozik, mutatja be, többnyire leíró módon. Nem pedig azokat a problémákat elemzi, amelyek a mindennapi életben a nemzeti kisebbségi közösségi jogérvényesítés területén jelen vannak. Ezekről is – „A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése” címmel (4.4) – jobbára csak a hatalmi szervekre, a köztársasági esélyegyenlőségi biztosra, valamint a tartományi polgári jogvédő éves jelentéseire hivatkozva ír.
A Belgrádi Emberi Jogi Központ 2021. évi jelentésében, az emberi jogok állásáról Szerbiában, nincsenek, tehát, a megfelelő helyen és kellő mértékben jelen a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés időszerű problémái.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a Központnak nincsen közvetlen betekintése a nemzeti kisebbségi közösségek társadalmi, gazdasági, oktatási, művelődési, stb. folyamataiba. Lehetséges, hogy ennek nyelvi akadályai vannak, amit mielőbb meg kellene oldani.
Március 3-7.
„Szerbia nem demokratikus ország”!
A göteborgi V-Dem Institute legújabb, az Autokrácia változtatja a természetét? [Autocratization Changing Nature?] című 2022. évi jelentésében a demokrácia állapotáról, Szerbia – Brazília, Törökország, Magyarország, India és Lengyelország mellett – a világ azon országai közé tartozik, amelyekben „az autokrácia a legmagasabb szintű”.
Az V-Dem Intézet Szerbiát ebben az évben is választási autokráciának jellemezte. Kiemelte, hogy a demokrácia minősége az utóbbi tíz évben több mint kétszeresen csökkent. Olyan országnak jelöli meg, amelyben a nem azonos véleményen lévőkkel a tanácskozások terjedelme ebben az időszakban jelentősen csökkent.
Szerbiát azon országok közé sorolta, amelyekben az önkényuralom legnagyobb elősegítői a hatalmi pártok, amelyeket a többszólamúság ellenzőinek nevez. A mind nagyobb autokráciával párhuzamosan, a svéd intézet felfigyelt a szerb társadalom nagy megosztottságára is.
A jelentés megemlíti az embereknek az uralkodó rezsim által való nagy mobilizálását is és Szerbiát ebben a kategóriában Salvadorral és Mianmarral együtt említi. Azoknak az országoknak a kategóriáját, amelyekhez Szerbia is tartozik, a V-Dem Intézet olyan országoknak írta le, amelyekben az önkényuralomra hajlamos vezetők különösen hajlamosak a média vádolására és cenzúrázására.
A svéd intézet jelentése azoknak az állapotoknak a leírását tartalmazza, amelyeket az Európai Unió is a tagság politikai kritériumaként figyelembe vesz. A V-Dem ugyan olyan következtetésekre jutott, mint az Európai Bizottság (EB), amely a legutóbbi, Szerbiáról szóló 2021. október 19-ei jelentésében megállapította, hogy a politikai légkör Szerbiában továbbra is „polarizált”.
Az EB felfigyelt arra is, hogy a Népképviselőházban uszító beszédek hangzottak el a politikai ellenfelek és a más politikai állásponton lévő intézmények képviselői ellen. – А politikusoknak fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd ellen és hozzájárulni az EU-val kapcsolatos reformokkal kapcsolatos párbeszédhez, különösen a demokrácia alapjaival és a joguralommal kapcsolatosan – áll az EB jelentésében.
Az angliai The Economist magazin februári számában közölt 2021. évi demokrácia indexen [Democracy Index 2021] a szerbiai demokráciát 6,36-os átlagjeggyel értékelte, ami az országot „a nem teljes (hibás – B.A.) demokrácia” (Flawed democracy) kategóriába sorolta. Az ország átlagértékelése, a 2020-as évhez viszonyítva, amikor a demokrácia a legnagyobb visszaesést jegyezte, 0,14-el javul. Szerbia jelenleg a 63. helyen van a demokrácia minőségét illetően.
Az egyedüli javulást a hatalom működésében jegyzeték, 6,07 százalékkal, miközben az összes többi értékelés a tavalyi szinten maradt. A választási folyamat kategóriában Szerbia 8,25-ös jegyet kapott, míg a politikai kultúrát 3,75-el osztályozták. A polgári szabadságok ugyanazon szinten maradtak, 7,06-al.
A magazin szerint, az ebben az időszakban történt változások egyik jele a demokrácia kritikai és formális aspektusainak eróziója.
Dragomir Anđelković történész és analitikus, a svéd intézet jelentése kapcsán, a Danas belgrádi napilapnak azt nyilatkozta, hogy „Szerbiában a demokrácia állapota ugyan olyan, mint hét évvel ezelőtt, és ez az állapot távol van a jótól”. – Ebben az országban sok mindent meg kell változtatni, hogy a demokráciai olyan amilyen szintjét elérjük – mondta Anđelković.
Aida Čorović emberi jogi aktivista szerint az országban „nyílt autokrata rendszer uralkodik, amelyben elnyomják és a minimumra csökkentették a médiaszabadságot”.
– Tudjuk, hogy üldözik a civil társadalom aktivistáit. Látjuk, hogy a hatalom hogyan viszonyul az ellenzék és a polgárok iránt – mutatott rá Čorović. Örül annak, hogy a nemzetközi közösség végre felfogta, hogy „az ördög már régen elvitte a viccet” – tette hozzá.
– Szerbia nem demokratikus ország, mert a távozóban lévő hatalom és a távozóban lévő elnök megsértik az alkotmányt, a polgárokat a „saját” és „azok a mások” szerint különböztetik meg, akikből több van, nem tartják tiszteletben a törvényeket és tönkreteszik az intézményeket. A demokráciának ez csak a látszata Szerbiában – értékelte március 7-ei nagybecskereki beszédében Zdravko Ponoš, az Együtt Szerbia győzelméért koalíció államfőjelöltje.
Március 5.
VMSZ-es jogász gittegylet
Jogászkonferenciát tartott a zentai városháza dísztermében a Vajdasági Magyar Jogász Egylet. A tanácskozás tematikája Az igazságügy reformja volt. Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöke (vémeszes igazságügyi államtitkár) nyitóbeszédében elmondta „mekkora öröm ez számára, hogy ilyen nagy számban megjelentek a résztvevők a tanácskozáson”.
– 2016-ban alakultunk meg, és már a kezdetektől fogva az volt a célunk, hogy minél tömegesebb legyen a tagság. Örömmel mondhatom, hogy jelenleg több mint 160 aktív tagunk van. Közös erővel szeretnénk változtatni az itthon felmerülő jogászhiányon, ennek az egyik módja, hogy vonzóbbá tegyük a szakmát fiataljaink számára az ezekhez hasonló események alkalmával. Teret adva annak, hogy megismerjék ezt a lehetőséget, pályaválasztás alkalmával számítsanak rá és lássák annak az előnyeit, ha valaki jogásszá válik. Az egyik komoly előnye jelenleg az, hogy a jogászhiány következtében biztos munkahely várja őket a jogi kar befejeztével. Nem mellékes, hogy a mi kezdeményezésünkre sikerült az anyaországi Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Tanács révén egy komoly ösztöndíjat biztosítanunk – mondta Nyilas.
Nyilas Mihály (1962, Orom) a Vajdasági „Magyar” Szövetség oszlopos tagja (2008-tól), 2014-től 2020-ig a Tartományi Kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár.
Hivatali tisztsége folytán sokat tehetett volna a vajdasági magyar jogászképzésért, csak éppen semmit nem tett. Még a – titkársága idején hozott – tartományi képviselőházi határozat(ok)nak sem tudott érvényt szerezni, hogy a magyar diákok az anyanyelvükön felvételizhessenek az újvidéki Jogtudományi Karon.
A hatályos rendelet szerint ugyanis „az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy olyan nyelvről van szó, amely Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő önkormányzatban hivatalos használatban van.” Ez a rendelkezést a Jogi Kar most sem alkalmazza.
Nyilas most arról beszél, hogy „jogászokból hiány van”? Miért nem tett arról, hogy idejében biztosítva legyen a jogász utánpótlás? A képzettségénél fogva, tudnia kellene, hogy a jogászképzést nem lehet máról-holnapra megoldani. Erre legalább hatéves időszakra van szükség: négy év egyetem és két év gyakorlat. Ez után is még csak kezdő jogászról beszélhetünk.
Egyébként is, hogyan lehetséges az, hogy a VMSZ elnökségi tagjaként és igazságügyi államtitkárként még mindig a VMJE elnöke? Lehet-e a VMJE esetében civil szervezetről beszélni, vagy inkább VMSZ-es jogász gittegyletről?
Az Egylet konferenciáját abban a teremben tartották, amelyben – az érvényes szerződés ellenére – 2017. április 20-án „államigazgatási határozattal” tiltották be Morvai Krisztina, az Európai Parlament akkori képviselőjének a zentai városházára tervezett lakossági fórumát, amelyen a zentai polgároktól kívánt tájékozódni, hogyan valósulnak meg a magyar közösségnek a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.
VMJE eddig egyetlen alkalommal nem emelt szót a magyar közösség jogainak sérelme esetén! Minek nekünk az ilyen szervezet?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >