2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kinek mi a hivatali kötelessége?

Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!
A Szabad Magyar Szó fotója

A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is vannak, hogy a déli magyar határra való migráns-nyomás ügyben a hatalmi szervek egyes dolgozóinak a hallgatólagos vagy éppen tevőleges részvétele sem kizárt. A VMSZ funkcionáriusai pedig úgy viselkednek, „mintha semmi sem történt volna”. Ilyen értelemben szinte furcsán színpadiasnak tűnik a július 3-án, éppen Szabadkán, Nikola Selaković szerb és Szijjártó Péter a magyar külügyminiszter által aláírt szerződés a „határátlépéstől a határellenőrzésről”. A Vučić által tavaly július 8-án a Szerb Zászló Rendjének Első Fokozatával kitüntetett Szijjártó, akit „Szerbia másik külügyminiszterének” is neveznek, megkérdezte-e a szerb kollégáját, hogy akkor mi is történik a déli határ túloldalán? Tudja-e itt valaki is, hogy mi a hivatali kötelessége? Hisz még valaki ezeknek? Bozóki Antal:

Számos magas beosztású ember tragédiája abban van,

hogy nem tudnak idejében visszavonulni.

Harry S. Truman

 

Szerbiában egyre súlyosodik a migráns-probléma, s ez tovább rontja, elsősorban a határmenti magyar falvak lakosságának helyzetét.

Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke június 16-án arra hívta fel a figyelmet, hogy „a migránsok megrongálták a majdáni és rábéi temetőt. Kereszteket rugdostak, döntöttek le.”

A temetőrongálás június 15-én „reggelre” történt.

Másnap délelőtt Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, „megrökönyödve szemlélte a megrongált kereszteket, majd a helyi lakosokkal beszélgetett az esetről. Elmondta, hogy szerdán (június 15-én – B.A.) az illetékes rendőrség elkészítette a jegyzőkönyvet, valamint elindították a nyomozást. Hangsúlyozta, hogy az esetet azonnal jelentette a belügyminiszternek.”

– Az, hogy a menekültek követték el ezt a bűncselekményt, az megalapozott feltételezés. Szemtanúk látták őket a temető környékén ólálkodni, ezért gondolják, hogy ők lehettek, de erre vonatkozó bizonyíték nincs – mondta Pásztor.

A kétszeres elnök szerint „mindenki megmozdult, mert ez nem vallási vagy nemzeti hovatartozás kérdése, hanem civilizációs kérdés. Ezzel a problémával a térség folyamatosan küszködik, és csak úgy tudunk megbirkózni vele, ha közösen lépünk fel ellene. A rendőrség igyekszik ellátni a feladatait annak ellenére, hogy kevés emberrel, eszközzel, valamint kevés anyagi forrással rendelkezik. Sajnos nem tudják rendesen elvégezni a rájuk szabott feladatokat, ezért kérem a döntéshozókat, hogy segítsenek.”

– Törökkanizsa község az elmúlt hat-hét évben folyamatos migrációs nyomásnak van kitéve, és lassan elviselhetetlen a hangulat ezekben a falvakban. Személyes érintettségem is van a rábéi temetőben, mert az őseim egyike-másika itt van eltemetve. A VMSZ megtesz mindent, hogy erre a jelenségre ráirányítsa a figyelmet, hogy a döntéshozók észbe kapjanak. […] A rendőrség pedig akadályozza meg őket abban, hogy úgy viselkedjenek, ahogy itt vagy például Szabadkán. Lassan ott tartunk, hogy engedélyt kell kérnünk tőlük, hogy leüljünk valahová, mert úgy viselkednek, mintha ők lennének otthon, és nem mi, mintha idegenek volnánk a saját városunkban. Remélem, hogy az eljárás befejeztével az elkövető kézre kerül, és hogy példás büntetésben részesül – fogalmazott Pásztor.

Pásztor nyilatkozatát több szempontból is érdekes lenne elemezni. A mondataiban olyan fogalmazások is vannak, amelyek nem éppen a tartomány első számú vezető emberére utalnak.

Azt mondja, például, hogy az esetet „jelentette a belügyminiszternek”. A belügyminiszternek az esetről már bizonyára tudomása volt, még mielőtt Pásztor jelentkezett volna.

A dupla elnök aztán menteni próbálja a rendőrséget, amelyik „igyekszik ugyan ellátni a feladatait annak ellenére, hogy kevés emberrel, eszközzel, valamint kevés anyagi forrással rendelkezik”. Sovány vigasz ez a helybeli lakosság számára! Nem a lakosság fizette adóból tarják el a rendőrséget, hogy biztosítsa a személyi és vagyoni biztonságukat?

Arra „kérte a döntéshozókat, hogy segítsenek”. Azt is mondta, hogy „a VMSZ megtesz mindent, hogy erre a jelenségre ráirányítsa a figyelmet, hogy a döntéshozók észbe kapjanak”.

Az elnök úgy tesz, mintha legalábbis valamilyen kívülálló, harmadik személy, nem pedig a – pártjával együtt – a hatalmat gyakorló (párt)szövetség részese lenne. A „döntéshozók”, vagy a döntéseket hozók befolyásolóinak egyike! Vagy nem a „kedves Ácó” barátja?

Nem elég a „jelenségre ráirányítani” a figyelmet, magyarázkodni, hanem döntéseket, intézkedéseket kell hozni. Pásztor ebben viszont nem jeleskedik. Pedig ezért vannak a hatalmi szervek, ezért kapják a nem kis fizetést, előjogokat!

Csonka Áron – akkor még ellenzéki képviselőként – még a 2020. február 6-ai sajtótájékoztatón kezdeményezte a tartományi képviselőház közbiztonsági tanácsának az összehívását a migránshelyzet miatt.

„Elmondta, hogy Majdány és Rábé lakosai egy kérvényt adtak át neki, amelyben megfogalmazzák az illegális bevándorlókkal kapcsolatos panaszaikat. Ezt a kezdeményezést 123 polgár írta alá. A kérvényben leírják, hogy a migránsok lakatlan házakban húzzák meg magukat, tönkreteszik az ott hagyott tárgyakat, tüzet gyújtanak, használják az áramot, mindemellett az éjszaka közepén a házak ablakain és kapuin kopognak, élelmiszert és áramot kérnek. Csonka Áron azt is elmondta, hogy a lakosok kérelmét továbbítja a tartományi parlament képviselőinek.”

Pásztor István – ismereteim szerint – nem hívta össze a képviselőház közbiztonsági tanácsát. Nem lehet róla elmondani, hogy részrehajlóan járt el, mivel „személyes érintettsége is van a rábéi temetőben”. De azt sem, hogy a munkáját (el)végzi.

Kern Imre, Szabadka alpolgármestere, a július 2-án hajnalban Szabadkán, „a makkhetesi erdőben migránsok között kitört leszámolással” kapcsolatosan – amelyben „hat személy súlyos sérüléseket szenvedett, egy pedig elhunyt,” de olyan információk is vannak, hogy „rendőrök is megsérültek az akcióban” – tipikus Pásztori stílusban – azt nyilatkozta a Pannon RTV-nek, hogy ez „a helyi önkormányzat hatáskörén kívül eső probléma”.

A nyugdíjkorú (1949. júl. 9-én született) véemeszes „politikus” kiemelte, „a VMSZ már hét évvel ezelőtt felhívta az állam figyelmét a migránshelyzet megoldásának fontosságára. Égető problémáról van szó, hiszen az illegális bevándorlók már a helyi lakosokat is kiszorítják egyes vajdasági településekről”.

– Hátborzongató az, hogy akárhol megyünk a városban, a határban, vagy bárhol, mindenhol migránsokkal találkozunk. Olvastam, hogy állítólag hatezer migráns van az országban. Nekem úgy tűnik, mintha mind a hatezer itt lenne. Egy mai élményem: tegnap este Szegeden voltam, jöttem hazafele és borzasztó körülményeket láttam Rábé határában. Egy elhagyatott farmon több száz migráns tanyázik, én nem is tudom, hogy a mi őshonos embereink, hogy tudnak ott élni. Sajnos az a helyzet, hogy nagyon sokan el is mentek ezekből a falvakból. Félő az, hogy ezek a migránsok a mi lakosainkat szorítják ki a lakóterükből és ez egy borzasztó dolog, és előbb-utóbb az államnak cselekednie kell – nyilatkozta Kern.

Furcsa nyilatkozat, enyhén szólva, az alpolgármestertől, amikor azt mondja, úgy tűnik neki, „mintha mind a hatezer migráns lenne a városban”, meg hogy „borzasztó körülményeket látott Rábé határában”. Ugyanis nem arról beszél, mit tett annak érdekében, hogy ez ne legyen így! Mit intézett a szabadkai polgárok személyi és anyagi biztonságának biztosítása érdekében? Ilyen nyilatkozatot csakis egy Véemeszes tisztségviselő adhat, aki a történéseket csak szemléli. Miért nincsen nyugdíjban?

– A migránsok a helyi lakosokat is kiszorítják lakóhelyükről – szörnyülködik a „vicemayor” Kern. – Az államnak cselekednie kell – tette hozzá. Mintha nem állami hivatalnok lenne! Mintha nem szabadkai lakos lenne!

A VMDK július 2-én közleményt adott ki, amelyben követeli, hogy „a migránsokat telepítsék ki a vajdasági magyar településekről, és zárt befogadó központokba helyezzék el őket.”

– Július másodikán világossá vált, hogy a szabadkai migránshelyzet miatt megszokott életünk veszélybe került. Mára egyértelmű lett, hogy akik menedéket kértek, mától szabadon portyáznak az országban. Akik segítséget kértek és kaptak Szerbiától (Magyarország hermetikus lezárásával a magyar kormány megakadályozta az Európai Unióba való lépésüket) őrjöngő tömeggé váltak. Nyílt titok, hogy szervezett embercsempészet zajlik az Unió és a Vajdaság északi határán. Összefonódott a hivatalos és a nem hivatalos hatóság – áll a közleményben.

– Tartós és átfogó megoldás nélkül félő, hogy a helyzet olyan fordulatot vesz a közeljövőben, ami nem lesz visszafordítható. Ezért nincs idő tovább csupán szemlélni az eseményeket. Lépni kell! – figyelmeztetett a VMDK.

A párt szabadkai szervezete július 4-én közleménnyel fordult a szabadkai polgárokhoz amelyben „az emberéletet is követelő, migránsok közötti leszámolás okán arról tájékoztatja a lakosságot, hogy a párt adatgyűjtésbe kezd” és „minden pénteken megjeleníti azon taxiszolgáltatók névsorát, akik szisztematikus módon sokszor, akár napi 500 migránst is utaztatnak a város területén”.

A VMDK a fuvarozókról szóló fényképes jelentéseket facebookon, instagramon, twitteren, messengeren, illetve az office@vmdk.org.rs e-mailen várja, egyben arra kéri a polgárokat, hogy ne utazzanak ezekkel a taxi-szolgáltatókkal.

A közlemény hiányossága, hogy a Véemeszes vezetőket nem szólította fel lemondásra!

A migránsok (mások szerint a migránsok és az embercsempészek közti) szabadkai véres leszámolása kapcsán, július 3-án közleménnyel jelentkezett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) is.

A huzamosabb idő után magáról először életjelet adó párt szerint „a szerb állami szerveknek az illegális migránsokkal szembeni lezser magatartása – mely évek óta lényegében változatlanul folyt – szükségszerűen vezetett a helyzet elfajuláshoz. Az ország déli irányából és Belgrádból a szerb-magyar határra és a szerb-magyar-román hármashatár övezetébe történő migránstaxiztatás, mely politikai közömbösségtől, sőt nem egyszer politikai «jóindulattól» és kiterjedt anyagi érdekektől kísérten változatlan intenzitással folyik, felveti a korrupció, sőt a hatalmi háttéralkuk gyanúját”.

– Felmerül a kérdés, hogy Szerbia illetékes állami szervei eddig miért nem voltak képesek biztosítani a szerb-magyar és a szerb-román határ közelében élő polgáraik biztonságát és nyugalmát, és vajon az előttünk álló hónapokban képesek lesznek-e arra – kérdezte Csorba Béla pártelnök a közleményében.

Az egykor rebellis/ellenszegülő ellenzéki (párt)elnök 2016. március 8-án Újvidéken hárompárti egyezséget írt alá a VMSZ-el és a Magyar Egység Párttal (MEP) a 2016. évi majd  a 2020 „választásokon való közös indulásról”, hirdetve, hogy a magyaroknak kire kell szavazni.

2017-ben „a VMDP is a másik két magyar koalíciós partnerrel (a MEP-el és a VMSZ-el) együtt Aleksandar Vučićnak, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnökének jelölését támogatta a szerbiai elnökválasztáson”. Csorba akkor azt nyilatkozta, „azt szeretnék, ha az elnökválasztás sarán Vučić győzne, és abban bíznak, hogy győzelme fölényes lesz”.

A VMDP a VMSZ (egyik) szatellit pártja és már huzamosabb ideje nem részese a politikai eseményeknek. Ez a közlemény most a pártnak a politikai porondra való visszatérési szándékát jelzi a nemzeti tanácsi választások előtt? Csorba miért nem a koalíciós partneréhez, Pásztor Pistához intézte a közleményt?

A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is vannak, hogy a déli magyar határra való migráns-nyomás ügyben a hatalmi szervek egyes dolgozóinak a hallgatólagos vagy éppen tevőleges részvétele sem kizárt. A VMSZ funkcionáriusai pedig úgy viselkednek, „mintha semmi sem történt volna”.

Ilyen értelemben szinte furcsán színpadiasnak tűnik a július 3-án, éppen Szabadkán, Nikola Selaković szerb és Szijjártó Péter a magyar külügyminiszter által aláírt szerződés a „határátlépéstől a határellenőrzésről”.

A Vučić által tavaly július 8-án a Szerb Zászló Rendjének Első Fokozatával kitüntetett Szijjártó, akit „Szerbia másik külügyminiszterének” is neveznek, megkérdezte-e a szerb kollégáját, hogy akkor mi is történik a déli határ túloldalán?

Tudja-e itt valaki is, hogy mi a hivatali kötelessége? Hisz még valaki ezeknek?

 

2022. július 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább