2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Nincs egy örök kisebbségi stratégia

Végel László
Végel László
Nincs egy örök kisebbségi stratégia

Vajdaságban 2011-ben még 300 ezer magyarról beszéltek, most már jó, ha 150 ezer van odahaza. Jól mutatja ezt, hogy a gimnáziumokból a tanulók 80-85%-a Magyarországon tanul tovább. Aki Magyarországon tanul tovább, arról feltételezhető, hogy a többségi szakmai nyelvet már nem sajátítja el, itt marad, vagy továbbmegy”. Ez csakis azzal mérsékelhető, hogy az elkövetkező időszakban a támogatáspolitika a humántőkére helyezi a hangsúlyt. Nem az elvándorló humántőkére – amelyre Bárdi is rámutatott – hanem a maradó és a maradásban a többségi társadalomra is ható humán- és kulturális tőkére. Végel László:

2022. július 13., szerda

Kíváncsian olvasom Bárdi Nándor történész, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet tudományos osztályvezetőjének interjúját a körkép.sk honlapon. A szerző több síkon és több dimenzióban mérlegeli a kisebbségi közösségek változó, több tényezőtől függő helyzetét. Végre valaki kimondja, hogy nincs egy örök kisebbségi stratégia! Nagy kár, hogy nem születik több hasonló összetettebb szempontú dolgozat, amelynek köszönve megszabadulunk a kisebbség örök szenvedéstörténeti banalizálásától. Más stratégiára volt szükség az államszocializmusban, megint másra a rendszerváltás hajnalán, amikor egyik napról a másikra alkalmazkodni kellett a vadkapitalista szabadpiaci környezethez, a többpárti parlamenti rendszerhez, az emberi és kisebbségi jogok feltételének megteremtéséhez. Időközben azonban a rendszer megszilárdult, a kelet-közép-európai és a balkáni régióban lejátszódó erőteljes nemzetállam-építés és az autokrata rendszerek térhódítása idején újra át kell gondolni a stratégiát. A tegnapi „univerzalizmus” kezdi érvényét veszteni, nem csupán egyféle hidegháborús bezárkózás veszi kezdetét, hanem egyre nagyobb szerepet kap – főleg represszívet - az etnikai kulturális domináció, az információs monopólium. Félő, hogy ebben a folyamatban a nemzeti kisebbségek mindinkább a perifériára szorulnak. Megfigyelhető, hogy napjainkban a kisebbségi elnyomás és asszimiláció nem annyira politikai síkon zajlik, hiszen a kisebbségi pártvezetők a hatalom részesei, a durva módszerek felpuhulnak, a nemzetállam egyre nagyobb súlyt helyez a kulturális hegemóniára, a kulturális- és tudástőkére. A kisebbség kétféleképpen védekezhet ellene. Az egyik a saját „sziget-kultúra” létrehozása, ami az első pillantásra hatásos, de kérdés, hogy ez sikere lehet-e a mai információs társadalmakban és digitális világokban. Vagy elérkezett egy másik stratégia ideje: az új interaktív stratégia? Képes-e a kisebbség kilépni a defenzív kulturális státusból? Képes-e belépni az offenzív kulturális státusba? Ez azonban felveti a további kérdéssort. Törekedjünk-e a kisebbségi nábobok támogatása mellett a tudástőke birtoklására? Nem lehetetlen, hiszen a kisebbségi értékteremtő réteg egyébként is versenyre van ítélve, egyrészt a saját nemzeti kultúráján belül, másrészt abban az államban, amelyben él. Vállalja-e a versenyt, változtasson-e hagyományos értékrendjén? Bárdi interjúja utal ezekre az árnyalatokra. Mit jelent például, ha a kisebbség kivonul az adott állam kultúrájából és bezárkózik saját nemzeti kultúrájába? „Tehát, ha az egységes magyar nemzetben csak kárpát-medencei magyar ügy van és nincs erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, magyarországi ügy, akkor ebben mindenképp budapesti politika lesz a domináns. Így egyszerre folyik a kisebbségi intézmények anyagi, infrastrukturális támogatása Magyarországról, miközben a magyarságpolitika alárendelődik a budapesti geopolitikai törekvéseknek”, írja Bárdi. Az anyaországi politikusok manapság erre helyezik a hangsúlyt. Milyen következményekkel jár ez? Ma Kárpátaljáról és Vajdaságból – állítja Bárdi - folyamatos exodus zajlik Magyarországra. Vajdaságban 2011-ben még 300 ezer magyarról beszéltek, most már jó, ha 150 ezer van odahaza. Jól mutatja ezt, hogy a gimnáziumokból a tanulók 80-85%-a Magyarországon tanul tovább. Aki Magyarországon tanul tovább, arról feltételezhető, hogy a többségi szakmai nyelvet már nem sajátítja el, itt marad, vagy továbbmegy”. Ez csakis azzal mérsékelhető, hogy az elkövetkező időszakban a támogatáspolitika a humántőkére helyezi a hangsúlyt. Nem az elvándorló humántőkére – amelyre Bárdi is rámutatott – hanem a maradó és a maradásban a többségi társadalomra is ható humán- és kulturális tőkére.

 

2022. július 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább