2022. október 2. vasárnap
Ma Petra, örs névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Tusványos 2022: Kovács is mondott valamit

A magyar autonómiáról, ami nem az

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A magyar autonómiáról, ami nem az

Tusványoson, tehát, Kovács is mondott valamit, csak nem az, amit egy felelős vezetőnek a magyar közösség autonómiájáról el kellett volna mondani. Felületesen, hamisan és szakszerűtlenül tájékoztatta a magyar autonómiáról a jelenlévőket! Ezért szükségtelen és értelmetlen volt Erdélybe utazni! Vagy a megjelenési kényszer és a napidíj késztette? Bozóki Antal:

Aki folyvást „valahová följebb” törekszik, annak

számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül.

Milan Kundera

 

Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) (egyik) alelnöke, a szerbiai parlament (ugyancsak egyik) alelnöke is részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az Európa közönye és az önrendelkezés című július 22-ei beszélgetésen, amelyen „a határon túli magyar közösségek helyzetét elemezték”.

A VMSZ üdvöskéjének – akit önhibáján kívül – második alkalommal tettek meg a szerb parlament alelnökének, az a (párt)feladat jutott, hogy hogy a délvidéki/vajdasági magyar önkormányzatról beszéljen.

– A Vajdasági Magyar Szövetség csaknem harminc éve politizál, mindig azért harcolt, hogy a kisebbségek politikai részvétele erősödjön Szerbiában, önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten is: kisebbségi pártként, az anyaország segítségével azon dolgozhat, hogy fontos jogokat ültessen be a szerbiai jogrendszerbe, illetve azok alkalmazását az országtól számon kérje – is közölte Kovács a hallgatósággal, a Magyar Szó nevű pártlap tudósítása szerint.

A legnagyobb áttörés a kisebbségi politikai jogvédelemben a 2007. évi parlamenti választások előtt történt, ugyanis Szerbiában módosították a választási törvényt, és a kisebbségi pártok számára lehetővé tették, hogy önállóan vegyenek részt a választáson – számolt be Kovács Elvira. – Amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik – tette hozzá.

– Politikai erőnk abban mutatkozik meg, hogy hányan vagyunk Belgrádban vagy Újvidéken a döntéshozásban. A kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte. 2009-ben sikerült olyan helyzetbe jutni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt elfogadja a szerbiai parlament. A magyarok számbelileg a legnagyobb nemzeti kisebbség az országban, a 2011-es népszámlálás során 250 ezer körül volt a számunk. A választói névjegyzékre legalább a felének fel kellett iratkoznia, ami nem kis munkát jelentett. Azért fontosak ezek a tanácsok, mert a kisebbségi autonómia megtestesítői, és önazonosság szempontjából a legfontosabb kérdésekben – oktatás, kultúra, tájékoztatás, hivatalos nyelvhasználat – saját hatáskörrel rendelkeznek. Ahhoz, hogy ez mind működni tudjon, nekünk Belgrádban folyamatosan arra kell figyelnünk, hogy az alkotmányos és jogi háttér alkalmazása rendben legyen – magyarázta.

Szerbia jelenleg sokkal fejlettebb, mint Románia és Bulgária volt, amikor felvették az EU-ba. A jogállamiság az alapok alapja az Unión belül, ezért Szerbiának külön akciótervet kellett elkészítenie a kisebbségi jogokra vonatkozóan. Nagy szó, hogy egy számbelileg kis párt, mint a VMSZ, eljutott odáig, hogy államtitkári és parlamenti szinten segítse az ország előrehaladását – értékelte Kovács. Elmondta, hogy pártja öt mandátumot szerzett áprilisban, ez elég az önálló frakcióhoz, s reményeik szerint hét minisztériumban lesznek jelen, azokon a területeken, amelyek létfontosságúak a vajdasági magyarság számára, mint például az egészségügy, mezőgazdaság, pénzügy – olvasható a romantikus Autonómiaharcok rögös útjain című írásban. Alcímnek „a törvényes előírások önmagukban még nem szavatolják a kisebbségi jogok megvalósítását” jól ismert, de semmitmondó frázist adta.

Kovács mondatainak részletesebb/alaposabb elemzéséből gyorsan kitűnne, hogy üres, semmitmondó, jól ismert politikai közhelyekkel teli, a téma lényegét megkerülő, felkészületlen politikusi felszólalásról van szó. Még mindig 250 ezer magyart emleget a Vajdaságban, miközben ez a szám jelentősen megcsappant, a külföldre távozások által, éppen a pártja (és az általa) képviselt politika miatt (is).

Mit jelent például az, hogy „amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik”? Közben a jogok alkalmazásának számonkérése az országtól is rendre elmarad!

Köztudott, hogy a VMSZ a Vučić és Pásztor duó személyes egyezkedésének eredményeként vesz részt a hatalomban, mint ahogy Kovács is annak alapján lett a szerb parlament fikusz alelnöke.

Ennek előfeltétele volt, persze, hogy a VMSZ mindenben és feltétel nélkül – lemondva a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak védelméről is – támogatja a szerb elnök nacionalista és retrográd politikáját, a nemzeti kisebbségi kirakatpolitikát! A VMSZ-nek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a hivatalos „nem konfrontálódunk – együttműködünk” politikája alapján.

A megélhetési politikus szerint „a kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte”. Szakmai körökben azonban köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) létesítése még nem autonómia. „Igaz, annak idején, 2006-ban a szerb alkotmányba névleg bekerült a kollektív kisebbségi jogok intézménye, de a törvényhozónak esze ágában sem volt ezt a valóban fontos lehetőséget kisebbségi autonómiában kiteljesíteni. Sem az MNT, sem a többi nemzeti tanács nem felel meg a magyar, illetve a többi kisebbségi autonómia általános ismérveinek. Emlékezetes, hogy annak idején a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után (még – B.A.) Várady Tibor akadémikus (is – B.A.), amikor a nemzeti tanácsok jogi természetéről kérdezték, kimondta, ez nem autonómia.”

Mindegyik vajdasági magyar pártnak – a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) is – van, pontosabban volt elképzelése a nemzeti autonómiáról, de létezik egy közös autonómiakoncepció is, amelyet ezek a pártok (Magyar Koalíció néven) hosszas egyeztetés után 2008. március 17-én Szabadkán elfogadtak. A kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is.

A magyar pártok között már huzamosabb ideje – pontosabban Pásztor István elnökösködése óta – semmilyen együttműködés nincsen a „közös autonómiakoncepció” megvalósításával kapcsolatban.

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt választási programja – 2016–2020 az autonómiáról mindössze az alábbi bekezdést tartalmazza:

„Kisebbségi magyar közösségünk önazonosságának, fejlődésének és fennmaradásának legfontosabb közjogi biztosítékát az autonómiában látjuk, ezért célunk, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatában, valamint az állami szervekkel folytatott demokratikus dialógus során nemzetközileg szavatolt alkotmányos és közjogi kereteket teremtsünk a vajdasági magyarság személyi elvű (perszonális) autonómiája érdekében.” Ezen a téren azonban éppen semmilyen előrelépés nem történt!

– Sajnos, Vajdaság autonómiája és a nemzeti tanácsokon keresztül megvalósuló kulturális autonómia ügye is vesztésre áll. Az Alkotmánybíróság sorozatos döntései jelentősen megnyirbálták az autonóm jogosítványokat. Érvekkel, szakszerűen, kitartóan és határozottan fogunk fellépni annak érdekében, hogy az autonómia ügye ne degradálódjon tovább. Sajnos a magyar politikai vezetők az elmúlt három évben csendben és passzívan szemlélték az autonómia fokozatos leépítését, miközben kulcspozíciókat töltöttek be – írja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) 2016. évi köztársasági és tartományi választási programja.

A helyzet az óta egy szemernyit sem változott. Talán inkább rosszabbodott: jelenleg a közéletben a nemzeti kisebbségi autonómia említésre sem kerül. A VMSZ – amelyiknek Kovács az egyik alelnöke! – teljesen lemondott a magyar önkormányzatért folytatott küzdelemről, az „autonómiaharcról”.

A párt Értetek, veletek, mindannyiunkért! c. 2022-2026. évi választási programjában a magyar önkormányzatról egy árva szó, de még az önkormányzat kifejezés sem található!

– A következő alkotmánymódosítás folyamatában azért szállunk síkra, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények legyenek, és hogy még pontosabban meghatározzák a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak helyét a jogi és a politikai rendszeren belül – írja semmitmondóan a programban. Hol van itt a magyar autonómia, az önkormányzat? Kovács ezt miért nem magyarázta meg Tusványoson?

Az MNT – Hajnal Jenő nyolc évnyi szakszerűtlen irányítása alatt – a VMSZ politikájának végrehajtója/meghosszabbított kezeként, a magyar közösség helyzetének és fejlődésének alapvető problémáit megkerülő, csupán adminisztratív kérdésekkel, magyarországi pénzek elosztásával/leosztásával, az oktatási és tájékoztatási „káderek” párt alapon való kinevezésével foglalkozó testületre degradálódott. (Ne adj Isten, hogy októberben újraválasszák!)

Tusványoson, tehát, Kovács is mondott valamit, csak nem az, amit egy felelős vezetőnek a magyar közösség autonómiájáról el kellett volna mondani. Felületesen, hamisan és szakszerűtlenül tájékoztatta a magyar autonómiáról a jelenlévőket! Ezért szükségtelen és értelmetlen volt Erdélybe utazni! Vagy a megjelenési kényszer és a napidíj késztette?

 

2022. augusztus 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább