Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Néma csend!
Végel László
A napnál is világosabb, hogy az elvándorlás az elmúlt évtizedben felgyorsult, miközben a helyi kisebbségi politikusok az anyaországiakkal egybehangzóan azt állítják, hogy soha nem volt jobb dolgunk, mint a jelenlegi Vučić-rezsimben. Az aranykor küszöbén sorvadt el a szellemi élet is, miközben azt sem tudni, hogy az autokrata rendszer kifogásolható, vagy pedig itt-ott „hibázik” a rendszer. Tény, hogy az egész szellemi és kulturális mezőt a VMSZ uralja. Ezen kívül csak szigorúan elszigetelt életről tudok, leginkább az internetre száműzve. Kulturális szervezetek, kulturális rendezvények, könyvkiadók, a költségvetésből finanszírozott médiumok, a különböző tanácskozások és reprezentatív szerepek elosztását az uralkodó párt intézi. Igaz, az intézményvezetők sorra bejelentik, hogy semmiféle politikai nyomás nem nehezedik rájuk. Végel László:
2022. augusztus 28., vasárnap
A nyár utolsó napjaiban a közelgő szerbiai népszámlálásról olvasva arról is értesülök, hogy az idei népesség összeírás sokkal részletesebb lesz, mint az eddigiek. Óhatatlanul az jár az eszembe, hogy mit jelent ez a vajdasági magyarságra nézve. Várható a magyarok lélekszámának baljós csökkenése. 2000 után a Családi Körben közölt naplójegyzeteimben félrevertem a harangot, sajnos nem találtam támogatókra. A gyorsuló elvándorlást felelős funkcionáriusok divatnak nevezték, vagy pedig azzal áltatták magunkat, hogy a távozók visszatérnek. Voltak olyan cinikus megjegyzések is, hogy a magyarok azért vándorolnak el, mert nem fűlik nekik a munka. A tények azonban makacs dolgok, úgyhogy az elmúlt néhány évben egyre több szó esik róluk. Most már az illetékesek is elismerik a fájdalmas tényt, de odáig még nem jutottunk, hogy mit kellene változtatni a folyamat lelassulása érdekében. Annál is inkább, mert az eddigi próbálkozások nem jártak sikerrel. A napnál is világosabb, hogy az elvándorlás az elmúlt évtizedben felgyorsult, miközben a helyi kisebbségi politikusok az anyaországiakkal egybehangzóan azt állítják, hogy soha nem volt jobb dolgunk, mint a jelenlegi Vučić-rezsimben. Az aranykor küszöbén sorvadt el a szellemi élet is, miközben azt sem tudni, hogy az autokrata rendszer kifogásolható, vagy pedig itt-ott „hibázik” a rendszer. Tény, hogy az egész szellemi és kulturális mezőt a VMSZ uralja. Ezen kívül csak szigorúan elszigetelt életről tudok, leginkább az internetre száműzve. Kulturális szervezetek, kulturális rendezvények, könyvkiadók, a költségvetésből finanszírozott médiumok, a különböző tanácskozások és reprezentatív szerepek elosztását az uralkodó párt intézi. Igaz, az intézményvezetők sorra bejelentik, hogy semmiféle politikai nyomás nem nehezedik rájuk. A kritikusok is legfeljebb 2-3 intézményvezetőt bírálnak pártfüggés miatt. A többivel minden rendben. A VMSZ politikáját tehát a kritikusai hitelesítik, mert megszületik az „önzetlenül támogató”, a jó VMSZ-ről szóló vélekedés, mely szerint csupán arról van szó, hogy a búzába konkoly keveredett. Ez abból is kiderül, hogy a galibák leginkább a káderkérdésekben születnek. Kit neveznek ki igazgatónak, főszerkesztőnek, ki kerül vezető tisztségbe? Erről folyik az időnkénti fellángoló perpatvar. Az ellenzékieket is ez foglalkoztatja, nem az intézmények, szervezetek összességének működése, programja. Kiderül, hogy a kulturális intézmények és szervezetek óriási többségének politikájával, a folyóiratokkal, a könyvkiadókkal, a színházakkal, tanácskozások, rendezvények, díjak és elismerések nagy többségével szemben a kritikusok nem emelnek kifogást. Ezzel kapcsolatban Szentkuthy Miklós egyik megjegyzése jut eszembe a kifogástalanul öltöző nőről, akinek csak egy hibája van: rosszul áll a fején a kalap. Csak a kalapot kell újra igazítani! Abszurd helyzet születik: csak néhány eset és káderügyi kérdés a problémás. Még a prasnya beszéd elutasítása miatti a petíciók is idillel zárultak. Az idei Tanyaszínház valóságos happy end. Ennyi hibapont még a kiválóan működő demokratikus rendszerekben is előfordul. Vannak vagy nincsenek fekete listák? Vannak-e tiltó indexre helyezett személyek? Erről nem esik szó. Akadnak-e bunkerbe kerülő művek? Erről a minap csak egy rendező merészelt beszélni. Vannak-e témák, amelyekről nem ír a közszolgálati sajtó? Cenzúráról van szó, vagy pedig az újságírók nemes meggyőződésből végzik a munkájukat? Néma csend! A kalap egészében véve tehát jól áll. Van azonban egy nagy logikai ellentmondás ebben a történetben. Hogyan lehetséges, hogy egy autokrata rendszerben ilyen kevés hibapontot fedeznek fel a kritikusok? Ez bizony abszurdum a javából. Marad tehát a kérdés: a kalapot kell megigazítani, vagy a rendszert kell megváltoztatni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >