2024. április 23. kedd
Ma Béla, Adalbert névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A kisebbségieknek maradnak a helyi színek

Végel László
Végel László
A kisebbségieknek maradnak a helyi színek

Grendel prózáját csak azért is olvasgatom, mert úgy érzem eléggé megfeledkeztek róla, amin nincs mit csodálkozni, mert a határon túli magyar írók nehezen sorolhatók egyik vagy a másik uralkodó magyar kánonba, ami azzal jár, hogy gyorsan megfeledkeznek róluk, legfeljebb azt jegyzik meg, hogy érdekes dolgokat irt a felvidéki emberről, tehát afféle magyar idegenszerűséget képviselnek. A nagy emberi sorskérdésekről magyarul állítólag csak Budapesten írnak. A kisebbségieknek maradnak a helyi színek. Egészen pontosan: a budapesti helyi szín egyetemes, s kisebbségi pedig partikuláris. Végel László:

2022. augusztus 29., hétfő

Nem véletlenül akadt meg a szemem a szlovákiai Grendel Lajos a Szabadság szomorúsága (2002) című kötetének egyik mondatán. Barátja rábeszélésére budapesti tartózkodását meghosszabbítva jól esett hallani, hogy körülötte mindenki anyanyelvén beszél. A mondat azért keltette fel a figyelmemet, mert a Wittgenstein szövőszéke című naplójegyzetemben nekem is hasonló élményben volt részem Budapesten. 1992-es naplójegyzeteim tanúsága szerint engem az anyanyelvű gyerekzsivaj lepett meg, hiszen csak családi vagy a szűk baráti körben szokott ahhoz a fülem, az utcákon és a tereken nem találkoztam vele. Az is meglepett, hogy a Patyolatban magyarul írták ki a számlát, a telefonon is csak magyarul kerestek. „Természetesnek tartottam, hogy magyar vagyok, és soha többé nem lehetek más. Megszoktam, hogy mindenütt átutazó vagyok, s a kinőtt bensőségesség iránti nosztalgián kívül nem éreztem nagyobb megrendülést szülővárosomban sem, mint akármelyik romos ferencvárosi bérház körfolyosóján”, folytatja Grendel. Különös együttérzéssel olvastam Gendel sorait, hiszen azokban az időkben, de azóta is, hol jobban, hol kevésbé a senkiföldjére tartó átutazónak neveztem magam. „Amikor csak átkelek a határon, tekintetem a senki földjére téved. Ott lenne a helyem. Nem sikerült. Merjem-e kívánni, hogy oda temessenek és síromra egy határkarót helyezzenek”, jegyeztem fel a naplójegyzetekben. Grendel prózáját csak azért is olvasgatom, mert úgy érzem eléggé megfeledkeztek róla, amin nincs mit csodálkozni, mert a határon túli magyar írók nehezen sorolhatók egyik vagy a másik uralkodó magyar kánonba, ami azzal jár, hogy gyorsan megfeledkeznek róluk, legfeljebb azt jegyzik meg, hogy érdekes dolgokat irt a felvidéki emberről, tehát afféle magyar idegenszerűséget képviselnek. A nagy emberi sorskérdésekről magyarul állítólag csak Budapesten írnak. A kisebbségieknek maradnak a helyi színek. Egészen pontosan: a budapesti helyi szín egyetemes, s kisebbségi pedig partikuláris.

 

2022. szeptember 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább