2024. február 26. hétfő
Ma Géza, Cézár, Vanda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Emanuele Giaufret: „Szerbia csatlakozási tárgyalásainak üteme továbbra is különösen a joguralom területének reformjától és a Pristinával való kapcsolatok normalizálásától függ”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”
Pásztor István káderei: Kovács Elvira és Deli Andor, Szerbia ?csatlakozási ügyvédei? (Fotó: Kovács Elvira https://www.facebook.com/kovacselviravmsz)

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos éves jelentéseiben, legutóbb július 6-i állásfoglalásában megfogalmazott álláspontokat, elvárásokat és felhívásokat, hanem csak az országnak az EU-ba való mielőbbi felvételét sürgetik. A két Véemeszes képviselő miért nem az európai követelmények teljesítésének szükségességét, a belső reformok megvalósítását és a nemzeti kisebbségi közösségi jogok érvényesítését sürgeti? Bozóki Antal:

Strasbourgban, november 23-án, az Európai Parlament (EP) 502 igen, 75 nem és 61 tartózkodás mellett, elfogadta az „EU új bővítési stratégiáját”, amit Tonino Picula Horvátország európai parlamenti képviselője, a Szocialisták és a Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), jelenleg a második legnagyobb képviselőcsoport tagja terjesztett elő.

A határozat Szerbiára vonatkozó részével kapcsolatosan az EP-képviselők elfogadták a függeléket is, amely „a szerb hatalom által használt minden kétoldalú és EU-alap felülvizsgálására” vonatkozó javaslatot tartalmazza. Különösen kiemeli a Nyugat-Balkáni Gazdasági és Befektetési Terv keretében létező alapokat, hogy ez által „biztosítva legyen, hogy az EU összes kiadása összhangban legyen az Unió stratégiai céljaival”.

– Nem ez az első alkalom, hogy az EU olyan üzenetet küld, miszerint a pénzeszközök odaítélését az EU külpolitikájával való összehangoltságához kellene kötni, különösen az ukrajnai háborúval összefüggésben. A német Bundestag májusban az EU alapokhoz való hozzáférés megnehezítését javasolta azon országok számára, amelyek elutasítják az oroszországi szankciók bevezetését.

A határozat felszólítja az Európai bizottságot és az Európa Tanácsot, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájával való összehangoltságot prioritásként kezeljék a csatlakozási folyamatban és azt az üzenetet tartalmazza, hogy a Szerbiával való tárgyalásoknak „csak akkor kellene haladni, amennyiben Szerbia összehangolódik az EU Oroszország elleni szankcióival és jelentős haladást mutat az EU-val kapcsolatos reformokban” – olvasható az EWB strasbourgi tudósításában.

Az EP képviselők világosan megüzenték, „a külpolitika Szerbiának nem az egyetlen problémája az EU-hoz való csatlakozási folyamatban” és felhívták az országot, hogy „mutasson fejlődést a demokráciában és a joguralomban”, valamint, hogy mutassa meg, „osztja az EU értékeit és prioritásait”.

A Fidesz EP küldöttsége „a dokumentum ellen szavazott”.

A párt képviselőcsoportjának közleménye szerint „a vitára bocsátott jelentésben a csatlakozási feltételrendszer átpolitizált szigorítása rossz üzenet, elbizonytalanítja például a csatlakozásra váró Szerbiát”.

A Vajdaságból (el)származott Deli Andor Fideszes-Véemeszes EP-képviselő szerint „Európa nem halogathatja tovább a Nyugat-Balkán országainak csatlakozását”.

– Sokan azt állítják, hogy az EU befolyása meggyengült a térségben. Sajnos azt kell mondanom, hogy az elmúlt pár évben az Európai Parlament, határozatai révén aktívan hozzájárult ahhoz, hogy ez így legyen. Nem lehet bizalmat és befolyást növelni oly módon, hogy folyamatosan szigorítjuk a feltételrendszert. Az uniós kondicionalitási mechanizmusokat mi magyarok jól ismerjük, téves logikán alapulnak, hiba lenne a csatlakozni kívánó országokra is kiterjeszteni a befolyásolás eszközeként. Szerbiának és a nyugat-balkáni térség országainak nem ilyen határozatokra, hanem őszinte támogatásra és csatlakozási időpontra van szüksége – nyilatkozta Deli.

Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség a szerb parlament (egyik) alelnöke, az Európai Integrációs Bizottságának elnöke is – jó fizetésért – évek óta sikertelenül agitál, „ügyvédeskedik” Szerbia mielőbbi felvétele mellett az Európai Unióba.

– Fontos, hogy az Európai Parlament képviselőinél nyitott fülekre találjunk, mert ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy ők a legkritikusabbak a bővítést illetően és nem igazán értik meg Szerbia specifikus helyzetét.

Ma már alig beszélünk az alapjogokról és a jogállamiságról. Világos, hogy február 24-e után megváltozott a világ, de a külpolitika összehangolása az Unióéval nem írhatja teljesen felül az Uniós csatlakozási folyamatot, illetve nem rekesztheti meg azt – véli Kovács.

Az Európai Parlament világos álláspontja szerint „minden csatlakozásra váró országot saját érdemei alapján ítélnek meg”, hogy „a bővítés menetrendjét és előrehaladását a csatlakozási kritériumok teljesítése, a szükséges reformok végrehajtása és a jogszabályok összehangolása határozza meg”.

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket és az Európai Parlament Szerbiával kapcsolatos éves jelentéseiben, legutóbb július 6-i állásfoglalásában megfogalmazott álláspontokat, elvárásokat és felhívásokat, hanem csak az országnak az EU-ba való mielőbbi felvételét sürgetik.

A két Véemeszes képviselő miért nem az európai követelmények teljesítésének szükségességét, a belső reformok megvalósítását és a nemzeti kisebbségi közösségi jogok érvényesítését sürgeti?

Tanja Mišćević, a szerb kormány európai integrációs minisztere – Delivel és Kováccsal ellentétben – az Emanuele Giaufrettel, az EU szerbiai küldöttségvezetőjével való találkozója alkalmával elmondta, hogy „a belső reformok területén folytatódik minden tevékenység az Európai Bizottság ajánlásaiba foglalt ajánlások teljesítése érdekében”.

– Teljesen tisztában vagyunk a kötelezettségeinkkel az európai integráció folyamatában, a politikai, gazdasági és jogi kritériumok,  az Európai Bizottság, valamint a tagországok vonatkozásában és arra törekszünk, hogy azokat mielőbb teljesítsük – mondta Mišćević. Kérdés azonban, hogy mennyire élvezi kormánya támogatását és főként, hogy meddig kell erre várni?

Giaufret nagykövet kiemelte, hogy „Szerbia csatlakozási tárgyalásainak üteme továbbra is különösen a joguralom területének reformjától és a Pristinával való kapcsolatok normalizálásától függ” – írja a találkozóról kiadott közleményben.

Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Pártja (Stranka slobode i pravde – SSP) elnökhelyettese, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a Külügyi Bizottság elnöke, határozati javaslatot terjesztett be „megfelelő szankció-csomag bevezetéséről Oroszország iránt”, amelyet a kormánynak azonnal alkalmazni kellene.

Stefanović a javaslatát indokolva a sajtónak elmondta, hogy „Szerbia az egyetlen EU-s tagjelölt ország, amelyik nem vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszország felé”.

A szavai szerint, fennáll a valós veszély, hogy több mint 10 ezer vállalat, az EU-s vállatokban dolgozó 300 ezer munkás, valamint a kereskedelmi forgalom 60 százaléka veszélybe kerülj. – Nem szabad, hogy Szerbia a virtuális berlini fal másik oldalán találja magát, amit most ismét építenek” – mondta Stefanović.

Az Európai Parlament legújabb határozata üzenet Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”.

Annak ellenére, hogy az EP határozata nem kötelező, hanem javaslat értékű az EU intézményei és tagországok számára, az Európai Bizottságnem kerülheti meg, mivel az EP felvetheti a testület iránti bizalom kérdését és javasolhatja a felmentését.

Szerbia választási kényszerhelyzetbe került.

 

 

 

2022. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább

TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS MEGOSZTÓ EGYHÁZI VISZONYULÁS

Szükség lenne most Német László érsek intő szavaira, különösen az említett három egyház vezetőinek címezve, hogy >

Tovább