Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A vita, amely kivérezteti a sebeket
Végel László
Napjainkban a sajtó dicséri Vučić elnök és Orbán kormányfő jó viszonyát, és nem győzi hangoztatni, hogy a két kormány viszonya soha nem volt jobb. Miért nem ülnek le a két ország rangos történészei, hogy szembesítsék érveiket. Fasiszta volt-e a magyar állam, hogy végre szakmailag alátámasztott véleményt fogalmazzanak meg. Ne feledjük, hogy mindkét oldalon emberi sorsokról és tragikus eseményekről van szó. Íróként ezt megértettem: a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című művemben felismertem a görög tragédiákra emlékeztető tragikus döntéshelyzeteket. A többi a történészek párbeszédére vár. Végel László:
2022. december 6., kedd
Attól tartok, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások kapcsán az Újvidéken az ártatlan magyar áldozatok tiszteletére felállítandó emlékműről folyó vita kivérezteti a sebeket. Újra kiderült: a megbékélés nem néhány politikus alkuja, hanem a társadalmakon belüli megbékélő igazságtétel. Úgy látom, hogy egy részletről vitáznak, de aggódom, hogy sokkal többről van szó. Ha csak néhány név téves feltüntetése okoz gondot és nem az emlékmű felállítása, akkor kézzelfogható a megoldás. Az illetékesek ellenőrizik a névsort és törlik a háborús bűnösök neveit. Az elhúzódó vita azonban azt bizonyítja, hogy maradt még tisztázatlan kérdés. A történészek még nem tisztázták az áldozatok számát. A halálos ítéleteket nem titokban hajtották végre, hanem a bíróságok döntöttek, tehát ezek az adatok léteznek. Végre minden idevonatkozó iratot nyilvánossá kell tenni. Ki kell mondani, hogy hány halálos ítélet született. Képes erre az állam vagy nem? Végre fel kell tárni, hogy hol rejlenek az elítéltek tetemei. Képes erre az állam vagy nem? Minden idevonatkozó bírósági dokumentumot nyilvánossá kell tenni. Ennyi év után egyetlen sor sem lehet államtitok. Nyilvánosságra kell hozni a bírósági tárgyalások lefolyásának jegyzőkönyvét. A jelenlegi vitában felmerült, hogy az emlékműre olyan személyek nevei is felkerültek, akik háborús bűnöket követtek el. Ha igaz az állítás, akkor ez megengedhetetlen. Ki a felelős ezért? Viszont nagy kérdés, hogy ki az ártatlan és ki a bűnös. Ebben a zűrzavarban azt sem tudni, hogy a szerbiai bíróságok hány elitéltet rehabilitáltak. Akiket rehabilitáltak, az tiszta sor. Azok ártatlanok, utódaik joggal követelhetik nemcsak a konfiskált vagyon visszaszármaztatását, hanem kártérítést is. Azt is nyilvánosságra kell hozni, hogy hány ember kérte felmenőinek rehabilitálását, hányat rehabilitált a bíróság és hányat utasított el. Miért kell ezt szőnyeg alá seperni? Akkor tudnánk, hogy hány ártatlanról beszélhetünk. A bíróságoknak nyilvánosságra kell hozni, hogy milyen dokumentumok alapján erősítették meg a bűnösségről szóló döntést. Volt a kezemben ilyen végzés, nem találtam részletes, tényekre alapozott megindoklást. Igaz 70 év után ezt nehéz megállapítani, de még nehezebb az utódoknak az ártatlanságot bizonyítani. Szerintem majdnem lehetetlen. Külön kérdés annak megállapítása, hogy fair volt a tárgyalás vagy nem. Volt-e a vádlottaknak védőügyvédjük vagy nem? Hol találhatók a védőügyvédek érvei? Külön kérés a vagyonvisszaszármaztatás. A háborús bűnösök háborúban szerzett vagyona nem származtatható vissza, ellenben mi történt a nagyapjuktól vagy az apjuktól örökölt vagyonnal? Magyarország igazságtalan háborút folytatott, ezért megkapta a büntetését. De kérdés, hogy mennyiben volt fasiszta állam? A magyar történészek szerint nem. Hogyhogy Horthy nem került a nürnbergi bíróság elé? Horthy sosem volt fasiszta, állítja Catherine Horel, a neves francia történész asszony, aki egyébként a Horthyról írt monográfiájában határozottan szembefordult a kormányzó heroizálásával és rehabilitációjával. Szerintem Márai Sándor diagnózisa pontos. Horthy – írta - mindent összevetve, teljesen műveletlen ember volt, - amit sliff-nek neveznek, az megvolt benne, de máskülönben semmi. Gyilkosok és kalandorok vették körül (Héjjas, Gömbös), ő maga karrieréhes, kalandor dzsentri volt.”
A kérdések sorolhatók tovább. Hogyan lehetséges, hogy a fasiszta államban olyan komoly ellenzék működött, amely kiharcoltra azt is, hogy a magyar parlament Horthy kormányzósága alatt elítélje a újvidéki hideg napok gaztetteit? 1943. december 14-én a magyar katonai bíróság – immár Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával – megkezdte a vérengzés főbűnösei perének tárgyalását. A vádlottakra halálos ítéletet készült kiszabni, ám azt távollétükben nem mondta ki, mert még az ítélet kihirdetése előtt, 1944. január 15-én az SS titkosszolgálata segítségével megszöktek és Burgenlandban német tisztek fogadták őket. A második világháború után Magyarországon elítélték a razziák legfőbb felelőseit. Szombathelyi Ferenc vezérezredest a népbíróság jogerősen tízévi börtönbüntetésre ítélte. Jugoszláv megkeresésre kiadták őket Jugoszláviának, ahol halára ítélték őket és nyilvánosan kivégezték Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnököt, Bajor Ferenc vezérőrnagyot, az újvidéki katonai közigazgatás parancsnokát, Feketehalmy-Czeydner Ferencet, Grassy József vezérőrnagyot, Deák László nyugállományú ezredest és Zöldi Márton csendőr századost. Mindezt tisztázásra szorul. Napjainkban a sajtó dicséri Vučić elnök és Orbán kormányfő jó viszonyát, és nem győzi hangoztatni, hogy a két kormány viszonya soha nem volt jobb. Miért nem ülnek le a két ország rangos történészei, hogy szembesítsék érveiket. Fasiszta volt-e a magyar állam, hogy végre szakmailag alátámasztott véleményt fogalmazzanak meg. Ne feledjük, hogy mindkét oldalon emberi sorsokról és tragikus eseményekről van szó. Íróként ezt megértettem: a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című művemben felismertem a görög tragédiákra emlékeztető tragikus döntéshelyzeteket. A többi a történészek párbeszédére vár.
Következő cikk: Ez az év nem úgy alakult Putyin számára, ahogyan remélte
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >