Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Szerbia – „részben szabad ország”
Bozóki Antal
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – tájékoztatott Gulyás Gergely. A miniszter közeli időpontban szeretné látni Szerbia európai uniós csatlakozását, azonban attól tart, hogy mindez egy nagyon távoli időpontban fog csak megvalósulni. Két tekintélyes, független nemzetközi politikai és az emberi szabadságjogok helyzetéről készült jelentés is arra a megállapításra jutott, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) – amelyiknek a Vajdasági „Magyar” szövetség is a hatalmi szövetségese – „folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat”, és hogy „Szerbia az autoritárius, a nem demokratikus rezsim felé halad”. „Afganisztán és Mianmar között van.” Gulyás Gergely értékelése szinte groteszkül hangzik, amely erőszakosan próbál fenntartani egy feje tetejére állított értékrendszert. Bozóki Antal:
A népszavazási kérdésnek így kell hangzani:
„Akarjátok-e továbbra is tűrni ezt és ezeket?”
Zoran R. Tomić
Március 3.
„Választási autokrácia”
A göteborgi (Svédország) V-Dem Institute (Varieties of Democracy) független kutatóintézet márciusi, az Ellenszegülés az önkényuralomnak c. jelentése szerint „Szerbia azon országok csoportjába tartozik, amelyekben az autokratizmus a legmagasabb szintű”. A kormányzat minőségét vizsgáló intézet Szerbiát „választási autokráciának jellemezte”. [Az autokrácia (vagy más néven egyeduralom, önkényuralom) olyan politikai rendszer, ahol a hatalom egyetlen ember (vagy egy kisebb csoport) kezében összpontosul.]
2022-ben „Szerbia, 2008 után először ért el magasabb pontszámot az előző évhez viszonyítva. Így, a liberális demokráciák listáján a 104. helyen van a világban, míg az előző évben ebben a kategóriában a 111. volt. A szabad választások tekintetében Szerbia a ranglistán a 106. helyet foglalja el, az előző évi 122. hely után”.
A jelentésnek a választásokra vonatkozó részében az áll, hogy „a 2022. évi választási folyamat során az jelenlegi hatalom érdekét szolgáló szabálytalanságokat jegyzetek”.
Az intézet megállapította, hogy „Szerbiában jelentősen szűkült a tér az időszerű politikai változások megvitatására hivatott tényezők számára”.
Szerbiát a 2021. évi jelentés is az országoknak ebbe a kategóriájába sorolta, vagyis amelyekben a legmagasabb szintű az autokrácia. Olyan országnak jelölte meg, amelyben „a nem azonos véleményűekkel való tanácskozás mértéke jelentősen csökkent az utóbbi tíz évben”. Akkor a jelentés az embereknek az uralkodó rendszer általi nagyfokú mozgósítását is említette és ebben a kategóriában az országot Salvadorral és Mianmarral együtt jelölte.
V-Dem Institute azoknak az országoknak a kategóriáját, amelyikbe Szerbia is tartozik, úgy írja le, hogy ezekben „az önkényuralomra hajlamos vezetők különösen hajlamosak a vádaskodásra és a média cenzúrájára” – közli az European Western Balkans (EWB).
A svéd intézet a legújabb jelentésében a demokrácia állapotáról „a világban egyedülálló mércéket használ a demokrácia mérésére és szintjének megkülönböztetésére, mintegy 60 mutatószámot és adatot használva. A jelentés négyféle rendszert ismer: zárt és választási autokráciát, valamint választási és liberális demokráciát”.
Március 9.
„Részben szabad ország”
A Freedom House amerikai központú nonp-rofit civil szervezet, amely a demokrácia, a politikai és emberi szabadságjogok helyzetének kutatásával foglalkozik – kimutatása szerint Szerbia a 16. annak a 33 országnak rangsorán, amelyekben az utóbbi 10 évben dramatikusan visszaestek a politikai jogok és a polgári szabadságjogok.
A szervezetnek a Szabadság a világban 2023 című éves jelentése szerint – amely az idei jubileum alkalmából A demokráciáért folytatott küzdelem 50 éve címmel jelent meg – az ország az említett időszakban rosszabbul teljesített és összesen 18 pontot veszített. Szerbia ezeknek az országoknak a táblázatában Afganisztán és Mianmar között van.
Szerbia a lehetséges 100 pontból 60-at kapott – egy évvel ezelőtt 62-t, míg két évvel korábban 64-et –, ebből 20 a politikai jogok pontszáma – a lehetséges 40-ből –, míg 40 a polgári jogoké – a lehetséges 60-ból.
Ezzel a pontszámmal Szerbiát továbbra is a részben szabad [Partly Free] országok közé sorolják. A térségben egyedül Bosznia-Hercegovina teljesített rosszabbul – 52 pont (18-34) –, míg Montenegró (26-41) és Albánia pontszáma 67 (28-39), Észak-Macedóniáé 68 (29-39), Horvátországé 87 (35-49), Szlovéniáé pedig 95 (39-56).
– Szerbia parlamentáris demokrácia, a versengés elvére támaszkodó többpárti választásokkal, ugyanakkor az elmúlt években a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorolva a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil szervezetekre – áll a jelentésnek az országra vonatkozó összegzésében.
Đorđe Pavičević, a belgrádi Politikai Tudományok Karának [Fakultet političkih nauka] professzora, népképviselő, a Danas napilapnak nyilatkozva kijelentette: „A jelentés azt mutatja, hogy a kormányzó párt (SNS – B.A.) állandóan növeli a politikai ellenfelei iránti repressziót, és hogy Szerbia az autoritárius (önkényuralmi – B.A.), a nem demokratikus rezsim felé halad”.
– Aggodalmat kelt, hogy Szerbia már évek óta nem tartozik a demokratikus és szabad országok közé – véli Pavičević. Az, hogy Szerbia évről évre lejjebb van, „azt mutatja, hogy a hatalomnak nem áll szándékéban a helyzeten javítani, hanem mind jobban korlátozza a szabadságokat és erősíti az ellenőrzés mechanizmusait. Ez a jelentés különösen fontos, mert arra az évre vonatkozik, amelyben választások voltak és az mutatja, hogy ezek a választások nem voltak se tisztességesek, se szabadok” – tette hozzá Pavičević.
Dragan Popović, a Gyakorlati Politikai Központ [Centar za praktičnu politiku] igazgatója a Freedom House jelentése kapcsán a lapnak elmondta, hogy „ez még egy a számos nemzetközi és belföldi szervezet jelentései közül, amelyek rámutatnak a demokrácia, a joguralom és az emberi jogok aggodalmat keltő állapotára Szerbiában”.
– Aleksandar Vučić rezsimje 2012 óta nagyon következetesen teszi tönkre a demokratikus intézményeket, ideértve azokat is, amelyek döntőek a demokrácia szempontjából, mint például a közvita és a politikai sokszólamúság – emelte ki Popović.
Március 10.
Gulyás: Délvidéken a legjobb a helyzet
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület által szervezett konferencián – a székely szabadság napja alkalmából – a külhoni magyar közösségek helyzetét értékelte, illetve vázolta fel a kormány célkitűzéseit.
– A legjobb helyzet Délvidéken van, ahol az elmúlt időszakban a szerb–magyar kapcsolatok alapvetően megváltoztak. Egy kölcsönös történelmi sérelmekkel teli ellenséges viszonyból baráti viszony lett, amely nem azt jelenti, hogy minden sérelmet sikerült orvosolni. Vannak sérelmek, amelyek jóvátehetetlenek, és azt sem állítom, hogy az erkölcsi jóvátétel minden esetben megtörtént volna.
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor – tájékoztatott Gulyás Gergely. A miniszter közeli időpontban szeretné látni Szerbia európai uniós csatlakozását, azonban attól tart, hogy mindez egy nagyon távoli időpontban fog csak megvalósulni.
Két tekintélyes, független nemzetközi politikai és az emberi szabadságjogok helyzetéről készült jelentés is arra a megállapításra jutott, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) – amelyiknek a Vajdasági „Magyar” szövetség is a hatalmi szövetségese – „folyamatosan erodálta a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat”, és hogy „Szerbia az autoritárius, a nem demokratikus rezsim felé halad”. „Afganisztán és Mianmar között van.”
Gulyás Gergely értékelése szinte groteszkül hangzik, amely erőszakosan próbál fenntartani egy feje tetejére állított értékrendszert.
Következő cikk: Életképes-e az Orbán rendszer az EU-s pénzek nélkül?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >