Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Ezeket a látogatásokat Deli a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup ülésezésére időzíti, amelyen az MNT elnöke is lehetőséget kap a felszólalásra. Az alkalmak adva voltak, de sem Hajnal, sem Fremond sajnos nem a vajdasági magyar közösség valós helyzetének a bemutatására, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (SNS) politikájának a fényezésre, a magyar közösség helyzetének az Európai Unió előtt „pozitív példaként” való ismertetésére használták ki. Nem „az Európai Parlament folyosóin” kell, hogy elhangozzon az, „ami zajlik Vajdaságban” – ahogy Gál Kinga (Erdélyből Magyarországra települt Fideszes EP-képviselő) mondja –, hanem az EP hivatalos szervei előtt. Erre azonban sem Hajnal, sem Fremond nem volt képes. Bozóki Antal:

Április 18-20.

„Hallatták a hangjukat Európában”?

 

Április 18-tól 20-ig „szakmai kiránduláson” tartózkodtak a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), valamint bizottságainak tagjai, és a vajdasági magyar sajtó (kiválasztott) képviselői az Európai Parlamentben (EP) Strasbourgban (a fotón). A csoport (ezúttal is) Deli Andor EP-képviselő meghívására érkezett Franciaországba.

Fremond Árpád, az MNT elnöke április 20-án az Európai Parlamentben a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek kérdésével foglalkozó Frakcióközi Munkacsoportja (röviden: Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup) ülésén mutatta be az MNT munkáját és terveit. – Nagyon fontos az, hogy Európában is hallassuk a hangunkat – emelte ki Fremond Árpád.

– Sikeresnek mondható ez az út, mert az MNT tagjai, munkatársai valós képet kaphattak arról, hogyan működik maga az Európai Parlament, milyen döntéseket hoz. Mi pedig be tudtuk mutatni eredményeinket, de terveinket is. Örülök annak, hogy pozitív példaként tudtunk beszámolni arról, hogy mit tesz a Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági Magyar közösségért – hangsúlyozta Fremond.

– Az a lényeg, hogy itt kell lenni, meg kell mutatni, el kell hangozzon az Európai Parlament folyosóin az, ami zajlik Vajdaságban, az, amit kiépített a magyar rendszer, az, hogy milyen jól működik ez a nemzeti tanács – mondta Gál Kinga Fideszes európai parlamenti képviselő.

Az elmúlt időszakban már voltak ehhez hasonló kirándulások az MNT részéről, de a „hang hallatása” kicsit sem járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Parlamentben „valós képet” kapjanak az eltűnőfélben lévő vajdasági magyarság életéről.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Lulić Emil, az MNT (akkor) munkatársa 2015. október elején először tett kétnapos hivatalos látogatást Brüsszelben, az Európai Parlamentben.

– Elsősorban az osztályösszevonásokra hívtuk fel a figyelmet, azokra az észszerűsítő folyamatokra, amelyek elsősorban a kisebbségek szerzett jogait is és azokat a jogi lehetőségeket is érintik, amelyekkel korábban élhetett a magyar nemzeti közösség, és most ezeket látjuk veszélyeztetve – idézi Hajnal Jenő brüsszeli nyilatkozatát a Pannon RTV és rámutat: „Az MNT elnöke szerint főként a rossz gazdasági helyzet miatt elmúlt években a vajdasági magyarság száma csaknem 40 ezer fővel csökkent (addig – B.A.), s a magyar nyelvű oktatás is egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe”.

A látogatásnak inkább csak protokolláris, ismerkedési jellege volt. Ismereteim szerint, semmilyen konkrét eredményt nem hozott és különösebb visszhangja sem volt.

2016-ban az EP Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup évi strasbourgi ülésén, amelyen éppen Gál Kinga elnökölt, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) és a hatalomban kollaboráló Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője – Nyilas Mihály akkori tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár – és Hajnal Jenő, az MNT elnöke vettek részt.

A meghívott szerbiai vendégek „előadást tartottak, s mutatták be” – az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő – „kisebbségi akciótervet” (amit az utóbbi időben már szinte nem is említenek).

A strasbourgi út azonban csak arra volt alkalmas, hogy „objektíve hozzájáruljon a szerbiai kisebbségi politika alapvetően beolvasztás párti irányvonalának nemzetközi elfogadtatásához”. Ehhez kellett a magyar trojka is – amelyhez Deli Andor Vajdaságból (el)származott, ugyancsak Fideszes EP-képviselő is tartozott.

2019. március utolsó hetében az Európai Parlament munkájával, a demokrácia és a törvényalkotás sajátságos módjával ismerkedhettek meg a Magyar Összefogás (VMSZ) képviselői, valamint az MNT hivatalának néhány alkalmazottja a strasbourgi tanulmányi utazáson, ismét csak Deli Andor szervezésében.

A Kisebbségi Munkacsoport ülésén Hajnal Jenő elnök „az MNT munkáját, céljait és a szerbiai magyarságot érintő problémákat ismertette, valamint beszámolt az utóbbi két és fél év kisebbségpolitikai történéseiről, illetve változásairól” (de hogy ezek miből is álltak, a tudósítás azt már nem részletezte).

Deli Andor EP-képviselő az utóbbi években rendszeresen megszervezi az MNT vezetőinek és köreihez tartozó személyek látogatását az Európai Parlamentben. Ez hasznos lehet olyan szempontból, hogy a leginkább turisztikai, vagy a (hatalom-támogatási) jutalom-utazásnak nevezhető látogatás alatt a résztvevők alapvető ismereteket szerezhetnek az EP felépítéséről és munkájáról.

Ezeket a látogatásokat Deli a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup ülésezésére időzíti, amelyen az MNT elnöke is lehetőséget kap a felszólalásra. Az alkalmak adva voltak, de sem Hajnal, sem Fremond sajnos nem a vajdasági magyar közösség valós helyzetének a bemutatására, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (SNS) politikájának a fényezésre, a magyar közösség helyzetének az Európai Unió előtt „pozitív példaként” való ismertetésére használták ki.

Nem „az Európai Parlament folyosóin” kell, hogy elhangozzon az, „ami zajlik Vajdaságban” – ahogy Gál Kinga (Erdélyből Magyarországra települt Fideszes EP-képviselő) mondja –, hanem az EP hivatalos szervei előtt. Erre azonban sem Hajnal, sem Fremond nem volt képes. Azt pedig, hogy „milyen jól működik ez a nemzeti tanács” a gyakorlatból ismerjük. Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség (VMDK) elnökének fogalmazása szerint „az önkormányzati, tartományi és köztársasági döntéshozók, illetve a Magyar Nemzeti Tanács is szó nélkül tűri a kisebbségi jogok csorbítását”. Erről persze az EP-ben egy szó nem volt!

– Deli Andor és Fremond Árpád a közelmúltban Strasbourgban arról próbálták meggyőzni az EP képviselőket, hogy Szerbiában minden szuper a kisebbségi jogok gyakorlását illetően. Mint látják, ez a példa (a nyelvhasználati jogok tiszteletben nem tartása – B.A.) is azt mutatja, hogy mindez csak egy rózsaszín máz, amit a gyakorlat minden tekintetben megcáfol – mutatott rá Csonka.

Az MNT vezetői az Európai Parlamentben „hallatták a hangjukat” ugyan, de ebből a közösségünknek nem hogy haszna, hanem inkább kára származott.

 

 

Április 26.

Szerbia nem teljesít!

 

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) nagy többséggel elfogadta Szerbia uniós csatlakozási folyamatát értékelő jelentést, amelyről az Európai Parlament várhatóan a május 10-ei plenáris ülésén szavaz.

A szakbizottság állásfoglalása számos kritikát fogalmaz meg, de előrelépéseket is elismer. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha az ország betartja az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, és jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformok terén.

A dokumentum szerint „a képviselők aggodalommal veszik tudomásul, hogy az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2020-as jelentésének közzététele óta nem javult a 33 tárgyalási fejezet általános helyzetére vonatkozó értékelése, és 2022-ben a Bizottság egyetlen fejezetben sem észlelt »jó előrehaladást«”.

– A jelentés méltatlan és elfogult állításai miatt a Fidesz európai parlamenti képviselői a jelentés ellen szavaztak – szögezi le a párt EP-delegációjának közleménye.

A Fidesz-képviselők úgy fogalmaznak, hogy „a jelentés szövege nem csupán elfogult és politikailag részrehajló állításokat tartalmaz, de jellege és megfogalmazásai alapján egyértelművé vált, hogy az Európai Parlament immár szándékosan rombolja a Szerbiához fűződő kapcsolatát, és az eddig kialakított partneri viszonyt” (??).

Magyarország továbbra is kiáll Szerbia EU-tagsága mellett. – Meggyőződésünk, hogy a Külügyi Bizottság Szerbia-országjelentése nem szolgálja azt a célt, hogy az ország mielőbb az Európai Unió tagjává váljon. Éppen ezért a Fidesz európai parlamenti képviselői a jelentés ellen szavaztak – írja a Fidesz.

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága a Szerbiáról szóló jelentést 43 igen, 6 ellen és 5 tartózkodó szavazattal fogadta el. A jelentés alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy Szerbia nem teljesíti az uniós tagfelvétel követelményeit.

– A 2022-es év politikailag összetett volt Európában is, de a szerbiai partnereink számára is. A fő célom az volt, hogy reális és kiegyensúlyozott jelentést készítsek Szerbia végső stratégiai céljának támogatására, ez pedig az Európai Unióhoz való csatlakozása – mondta Vladimir Bilčik jelentétevő.

A Fidesz EU-képviselői nem első és bizonyára nem is utolsó alkalommal szavaznak az Európai Parlament Külügyi Bizottságának jelentése ellen – ha van annak értelme, ha nincs. Összhangban van ez egyrészt Magyarország Szerbiát – pontosabban Aleksandar Vučić önkényuralmát – minden szinten feltétel nélkül támogató, másrészt pedig az Európai Unióval való konfrontálást kereső politikájával.

A kérdés csupán az, ha – a 33 csatlakozási tárgyalási fejezet általános helyzetére vonatkozó értékelés szerint – 2022-ben az Európai Bizottság „egyetlen fejezetben sem észlelt jó előrehaladást”, minek alapján sürgeti a Fidesz Szerbia Európai Uniós társulását? És az is nagyon nagy kérdés, hogy segíti-e ezzel a Fidesz Szerbiát és különösképpen a vajdasági magyar közösség helyzetének rendezését, vagy éppen hátráltatja?

Az uniós csatlakozás feltételei között ugyanis éppen olyan követelmények maradéktalan teljesítése van, ami a kisebbségi jogok, a jogállamiság és a sajtószabadság biztosítását garantálná számunkra.

 

 

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |