Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Milyen országban élünk? (1.)
Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján
Bozóki Antal
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli? Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk. Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén? Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására. Bozóki Antal:
Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmány
és a törvények uralma felett egy ember akarata áll.
Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)
Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként
járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!
Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter
Népesség
Április 28-án tette közzé a 2022-es év októberében elvégzett népszámlálás végleges eredményeit a Köztársasági Statisztikai Intézet. A hivatalos adatok szerint Szerbiának 6.647.003 lakosa van, ebből 3.231.978 férfi és 3.415.025 nő.
Szerbia lakosságából szerbnek 5.360.239-en vallják magukat (2.601.446 férfi és 2.758.793 nő). A nemzeti hovatartozásáról 136.198-an nem nyilatkoztak, míg 322.013 esetében ismeretlen maradt ez az adat.
A legnépesebb nemzeti kisebbség továbbra is a magyar: összesen 184.442-en vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámlálás idején a magyarok száma 253.899 volt, vagyis 69.457-tel vagyunk ma kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt. Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent.
Szerbiában minden ötödik ember 65 évnél idősebb, ami kétségbeejtő méretű elöregedésről tanúskodik. Nem kevésbé elgondolkodtató az az adat is, miszerint a lakosság mindössze 14,4 százalékát képezik a 15 éves és annál fiatalabb személyek. Szerbiában az átlagéletkor 43 év.
A 15 évnél időseb lakosság 59 százaléka házastársi kapcsolatban, vagy „vadházasságban” él. A többiek egyedül élnek.
Pszichológusok és szociológusok véleménye szerint az ilyen lesújtó helyzetre a kommunizmus időszaka, majd a kilencvenes évek háborúi, végül pedig a gazdasági élet hanyatlása és a szociális politika hiánya hatott ki.
Az emberek elidegenedtek egymástól, teljesen szétporladt a jóléti társadalom illúziója. Ehelyett a rideg fogyasztói társadalom agresszív, romboló módon csap le a hétköznapokra.
A patriarchális családmodell, amelyet manapság is viszonylag sokan idealizálnak, végleg elveszett. Továbbá eltűnt a közösségi szellem, az együttértés, ami főleg – szerb média szerint – a szerb fiatalok jelentős részének viselkedéséből látszik.
Szerbiában évente mintegy 64 ezer gyermek születik. Páronként átlagosan mindössze 1,64 gyermek jön világra. Ezzel szemben több mint 17 ezer terhesség-megszakítást hajtanak végre.
Különösen gondbaejtő, hogy az abortuszon átesett nők 28,9 százaléka egyszer sem szült. A helyzet ennél is jóval rosszabb lehet, hiszen hivatalos adatokról van szó.
Elvándorlás
Szerbiából évente átlagosan minimum 50 ezer (zömében fiatal) polgár távozik. Az elvándorlás fő oka az ország gazdasági-szociális állapota, de a nyomasztó társadalmi klíma, a hatalom lakossághoz való viszonyulása, az emberek több alapon történő megosztása és a távlatok hiánya is hozzájárul az aggasztó folyamat felgyorsulásához.
A Fejlesztési és Innovációs Intézmény [Insitut za razvoj i inovacije] felmérése szerint az elvándorlás következtében Szerbia évi szinten legalább 960 millió eurós veszteséget szenved. A helyzet minden bizonnyal ennél is súlyosabb, ugyanis a közvetlen kár mellett közvetett veszteség is létezik.
Ingatlanok
A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiában összesen 3.613.352 lakás van, melyek átlagos területe 74,7 négyzetméter – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet, írja az N1.
Az összes lakásból 2.625.711 lakott, 510.258 lakás átmenetileg lakatlan, míg összesen 123.584 lakatlan. Az összes lakásból 288.883-at nyaralóként vagy szezonálisan használnak, 64.916 lakást pedig kizárólag gazdasági tevékenység végzésére használnak.
A 3,6 millió lakásból 2797 üzlethelyiség, 4691 szükségből lakott helyiség, míg összesen 929 ingatlan kollektív lakásként került a listára.
Szerbiában mintegy 4.700 falu van, amelyekben 50 ezer üres, „tulajdonos nélküli” ház található és még 150 ezer olyan ház, amelyen azt írja, hogy ott pillanatnyilag senki sem lakik.
Összesen 1.034 településen kevesebb, mint száz, 550 faluban pedig kevesebb, mint 50 polgár él.
A falvak 86 százalékában folyamatosan csökken a lakók száma. Mintegy 1.034 olyan falu található, amelyekben tíz vagy annál kevesebb lakó maradt.
Mezőgazdaság
Szerbia területén összesen 566 ezer gazdaság található. 2012 óta (a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsim alatt) 66 ezer gazdaság szűnt meg.
A mezőgazdaság fejlődésének üteme az utóbbi tíz évben mindössze 0,61 százalékot tett ki, vagyis ezt az életbevágóan fontos ágazatot a teljes stagnálás jellemzi.
Európában a termelők hektáronként 500-től 900 eurós támogatást kapnak, Szerbiában 35 eurót.
A falusiak átlagéletkora (43,6 év) magasabb a városokban élők átlagéletkoránál (41,3 év).
Élelmiszertermelés
„Szerbia már jó ideje nem az élelmiszerek országa.”
Dušan Nikezić agráripari szakember és ellenzéki politikus rámutatott arra a tényre, hogy 2022-ben az élelmiszeripari termékek behozatala 23 százalékkal nőtt, kivitele pedig mindössze 2,8 százalékkal növekedett. Mint mondta, ez részben annak köszönhető, hogy az állam jelentős földterületeket ajándékozott az araboknak. Emiatt olyan helyzetbe került, hogy olcsó pénzért exportál gabonát, s ugyanakkor olyan termékek importjára kényszerül, mint amilyen például a hús, a tej, a paradicsom, a bab és a hagyma.
Infláció
Áprilisban 15,1 százalékra csökkent az évközi infláció – közölte május 12-én a Szerbiai Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy az árak 2022 áprilisa és 2023 áprilisa között 15,1 százalékkal emelkedtek. A márciusi árakhoz viszonyítva az áprilisi árak 0,7 százalékkal emelkedtek.
Márciusban az évközi infláció 16,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy megindult egyfajta lassulás és csökkenés.
Költségvetési hiány
Szerbia költségvetési hiánya az idei év első két hónapjában hárommilliárd dinárt tett ki – közölte a Pénzügyminisztérium.
Január és február hónapokban az állam bevételei 280,7 milliárd dinárt, a kiadások pedig 283,8 milliárd dinárt tettek ki.
Februárban 9,1 milliárd dinár költségvetési hiány keletkezett.
Február folyamán 130,4 milliárd dinár bevétele volt az államnak, ebből 102,7 milliárd dinár származott az adóbevételekből, melyek legnagyobb részét, azaz 57 milliárdot az általános forgalmi adó, 19 milliárdot pedig a jövedéki adóbevétel adta.
Nem adójellegű bevételek 9,8 milliárd dinárban realizálódtak, a februári adománybevétel pedig 17,9 milliárd dinárt volt.
Az év második hónapjában a költségvetési kiadások 139,6 milliárd dinárt tettek ki, ebből az alkalmazottaknak 33,4 milliárd dinárt utalt az állam, a beruházási kiadásokra 25 milliárd dinárt szánt Szerbia, a nyugdíj- és egyéb, szociális jellegű kiadásokra pedig 18,4 milliárd dinárt különítettek el az államkasszából. Kamatfizetésre 17 milliárd dinárt költött az ország.
Mint a Beta összefoglalójából kiderül, az államháztartásban az idei év első két hónapjában 2,7 milliárd dinár összegű költségvetési hiány és 37,3 milliárd dinár elsődleges költségvetési többlet valósult meg.
Államadósság
Szerbiai államadóssága 2012. december 31-étől 2023. március 31-ig a 17,71 milliárd euróról 35,25 milliárd euróra, vagyis 99 százalékkal növekedett. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 51 százalékának felel meg – közölte a Pénzügyminisztérium. 2000 óta ez a közadósság legnagyobb abszolút összege.
2022 végén a köztartozás 33,33 milliárd euróra rúgott, és akkor ez a hazai termék 55,1 százalékéval volt egyenértékű.
Az adósság összegének növekedésénél nagyobb aggodalomra ad okot annak a felgyorsulása. 2013-tól 2020-ig az adósság átlagban 1,2 milliárd euróval növekedett. A következő két évben átlagban 3,28 milliárd euróval emelkedett, majd ennek az évnek az első harmadában 1,9 milliárd euróval lett nagyobb.
Az államadósság legnagyobb része külföldi tartozás, éspedig 22,3 milliárd euró, 11 milliárd a belföldi adósság, 1,7 milliárd pedig az állam közvetlen adóssága.
Az állam 2020 márciusától 2023 februárjáig napi 10,13 millió euróval adósodott el, vagyis másodpercenként 117,2 euróval.
Adósságosztályzat
A Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség megerősítette Szerbia BB+ szintű besorolását annak ellenére, hogy a geopolitikai események továbbra is kifejezett kockázatot jelentenek a világgazdaság alakulására.
A S&P úgyszintén megerősítette, hogy az országnak stabil kilátásai vannak az adósságosztályzat további javulására – közölte a Szerb Nemzeti Bank (NBS).
Aranytartalék
Szerbiának van legnagyobb aranytartaléka a régióban: összesen 38,5 tonna aranya van. A második helyen Észak-Macedónia áll 6,8 tonna arannyal, majd Szlovénia következik 3,7 tonnával, Albánia valamivel több, mint 3 tonnával, Bosznia és Hercegovina 2,7 tonnával, végül Horvátország 2 tonnával.
Montenegró nem szerepel ezen a listán, de az ország pénzügyminisztériuma azt állítja, hogy a készlet 1,2 tonna, amelyet Jugoszlávia felbomlása után kaptak.
Következő cikk: Itt az idő felvenni Ukrajnát a NATO-ba
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >