2024. március 29. péntek
Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A bársonyos forradalmat követte a bársonyos tekintélyelvűség

Végel László
Végel László
A bársonyos forradalmat követte a bársonyos tekintélyelvűség

Mi történik? Furcsa módon erre éppen Illyés Gyula ad útbaigazítást. Alighogy megérkeztem Budapestre kezembe került Illyés egyik eddig kiadatlan írása (Nagy lélekzet, Magyar Napló,2023. április). „A magyarok azonban tekintélytisztelők: nem is a tekintélyes személyek, hanem a tekintélyes helyek tisztelői. Alig volt miniszterelnök, akiről nem derült ki, hogy dolgát valóságos hülyeként teszi. Alig volt, akire fölléptekor nem keleti mód mély tisztelettel néztek föl, pusztán azért, mert az föllépett”.  Igen, igaza volt Illyés Gyulának, a kormány nevének hallatára az emberek képzeletében a „hét vezér” képe jelenik meg, „egy csapat férfi lóháton ülve kőemelvényen, s elszánt arccal nagy föladatok elé néz”. Európát akarják megváltani. Végel László:

2023. április 27., csütörtök

 

A mai napom különösen fárasztó volt. Úgy érzem, fogytán az erőm. Egy-egy pillanatban visszakívánkozok újvidéki lakásunkba. Egyre nehezebben lépkedek az utcán, a lépcsőket alig veszem be. Délelőtt Rangos Katalin Jégbüfé nevű műsorában szerepelek. Megpróbálok válaszolni a mai magyarországi helyzetre vonatkozó kérdésekre is. Ezek a kérdések mindig zavarba hoznak. Kétségek gyötörnek. Honnan tudnék én többet, mint az elemzők hada? Honnan érzékelném jobban a magyar valóságot, mint a kiváló íróbarátaim? Meg aztán más perspektívából tekintek a magyar világra, erről is írnom kellene, de attól tartok, félreértenének. Igaz, nem született meg a magyar rendszerváltási panoráma, olyan, mint Stendhalé volt.  Mégis megkockáztatom az állítást: az értelmiségiek rezignációja sokkal, de sokkal nagyobb, mint négy évvel ezelőtt. Akkor jártam legutóbb Budapesten. A kritikus hang elfáradt, az értelmiségiek, az írók és a művészek értelmiségi buborékba kényszerültek, csakhogy a buborék megvéd és bosszút áll, visszahat a gondolkodásra és végső soron a művekre is. A vadkapitalizmus korában az irodalomba mindinkább gyökeret ereszt az esztétizáló modernség, a hatalom által is megtűrt duzzogás.  Erre vet azonban különös árnyékot a tény, hogy a marketing még a hatalomnál is fontosabb. Esztétikai érték és kapitalista marketing? Hagyjuk ezt… Az írók között folyik egy titokzatos háború.  Az irodalmi élet elhagyatott csatatérre hasonlít, miközben Nádas Péter valahol a távolban magányosan trónol. A gondolkodó és a nyílt szellemiségű értelmiségiek nagy budapesti buborékba beterelve külön-külön kis buborékokba, „buli-buborékokba” menekülnek. Dupla buborék! Magántársaságokban zajlik az élet, azokon kívül minden közéleti szereplés felesleges időpazarlás vagy önkínzás. Szó sincs arról a szolidaritásról, amellyel a nyolcvanas években találkoztam. A nagy kiadók a válság urai, a kis kiadók sorra megszűnnek, senki sem siratja meg őket. Lassan kiépül a könyvpiaci monopolhelyzet, senki sem teszi szóvá, hogy hova vezet ez.  Igen, szóba kerül, ha majd szorul a hurok. A piac, a piac hallom a keserű szavakat. A piac betört a szellem emberének gondolkodásába. A bársonyos forradalmat követte a bársonyos tekintélyelvűség. Mi történik? Furcsa módon erre éppen Illyés Gyula ad útbaigazítást. Alighogy megérkeztem Budapestre kezembe került Illyés egyik eddig kiadatlan írása (Nagy lélekzet, Magyar Napló,2023. április). „A magyarok azonban tekintélytisztelők: nem is a tekintélyes személyek, hanem a tekintélyes helyek tisztelői. Alig volt miniszterelnök, akiről nem derült ki, hogy dolgát valóságos hülyeként teszi. Alig volt, akire fölléptekor nem keleti mód mély tisztelettel néztek föl, pusztán azért, mert az föllépett”.  Igen, igaza volt Illyés Gyulának, a kormány nevének hallatára az emberek képzeletében a „hét vezér” képe jelenik meg, „egy csapat férfi lóháton ülve kőemelvényen, s elszánt arccal nagy föladatok elé néz”. Európát akarják megváltani.

 

2023. április 27., csütörtök

(folytatás)

 

Délután a Klubrádió részére Váradi Júlia beszélgetett velem. Tovább gondolom a tekintélyelvűség eszméjét. Régen kezdődött és még a rendszerváltásba is beépült. Attól tartok, hogy a politikai elit akkor is „odafönn” kiegyezett és a tekintélytisztelő magyar társadalom ezt lelkesen fogadta? Nem volt ez forradalom, hanem tekintélyelvű kiegyezés. Nem vádaskodom, nincs erre erkölcsi alapom, hiszen én is lelkesen fogadtam a kiegyezést és továbbra is azt gondolom, hogy jobb ez, mint a véres forradalom. Ki tudja, hogy az hova vezetett volna? Sajnos oda jutottam, hogy már a forradalmakban sem bízok feltétlenül. Vagy mégis bízok – de csak az álmaimban. A valóságos életben nem lep meg a magyar tekintélyelvűség. Némi melankóliával gondolok Antall József egykori miniszterelnök mondatára: Miért nem csináltak forradalmat? Maradt az irodalom, amely most is, akárcsak Márai idejében, jobban teljeseit, mint a magyar politika. Márai azt a saját korában írta le, ám mind a mai napig semmit sem vesztett az időszerűségéből. A kettő között van egy komoly ellentét. Az irodalom, a kultúra nyugati, a politika keleti.

 

2023. június 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább