2025. január 17. péntek
Ma Antal, Antónia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, hogy „a magyar közösség érdekeit képviselik, azért küzdenek”, meg se mukkantak a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében. Arról nem érkezett információ, hogy valaki is értesítette volna erről a flagráns jogsértésről a Belgrád-Szabadka vasútvonal menti állomásokon az Európai Unió és az Európa Tanács belgrádi küldöttségét. November 9-én a Pannon RTV közölte, hogy „már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson”. Mit szólnak ehhez a horvátok és a bunyevácok?

Egy esetleges közigazgatási per után ki fogja viselni a feliratoknak a nyelvhasználati törvényhez igazításáért való költségeket? Bozóki Antal:

Aki ma hatalmon van, holnap elveszítheti azt.

Dr. Fabián Raimondo professzor

 

Október 3. – november 16.

Vučić szava felülírja a törvényt?!

 

Október 3-án, az épülő szabadkai vasútállomás bejárásakor Aleksandar Vučić Szerbia elnöke észrevette, hogy csak szerbül és angolul vannak kihelyezve a feliratok. (A vasúti forgalom megindítását Újvidék és Szabadka között december 8-ára tervezik.)

– Szerb és angol nyelvű feliratokat láthatnak itt. Ez szép dolog. A szerb, cirill írás, az angol nyelv, ennek örülök is, de hiányzik a magyar nyelvű felirat. Itt magyarul is ki kell, hogy legyen írva, akár tetszik, akár nem, mindaddig, amíg én vagyok az államfő – mondta szigorúan Vučić. A községben hivatalos használatban lévő bunyevác és horvát nyelvet azonban meg sem említette. Talán a magyaroknak akart udvarolni ezzel?

Góli Csilla szabadkai VMSZ-es alpolgármester október 18-án a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) székházában az újságíróknak elmondta, „hamarosan új, szerb, cirill, magyar és angol feliratú táblákat helyeznek el a Szabadkai pályaudvaron”. – Ahogy Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, úgy lesz – mondta Góli.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) november 1-én közleményben foglalt állást Góli Csilla nyilatkozatáról.

– Az illetékes tartományi titkárság hivatalos levélben figyelmeztette Szabadka Város vezetését, hogy minden (a városban – B. A.) hivatalos nyelven kötelező kiírni a feliratokat, biztosítva ezzel a jogszabályok betartását – írja a közleményben.

A VMDK felhívta a figyelmet arra is, hogy „a helyi vezetőknek, beleértve Góli Csillát is, nemcsak a politikai irányelveknek, hanem a jogi kereteknek is megfelelően kellene eljárniuk. Kérdésként merül fel: vajon Góli Csilla és a VMSZ számára Aleksandar Vučić kijelentése felülírja a törvényt? – kérdezi a VMDK.

A párt felkérte a városvezetést, hogy „érvényesítse a jogszabályokat, és biztosítsa, hogy Szabadka valóban egy többnyelvű, kulturálisan gazdag közösség maradjon”.

November 19-i közleményében a VMDK „felkérte Szerbia elnökét, Aleksandar Vučić urat, hogy látogassa meg a topolyai vasútállomást”.

– Az állomáson jelenleg szerb és angol nyelvű feliratok dominálnak, ami csodás példája a mi „multikulturalizmusunknak”. Ugyanakkor azok a nyelvek, amelyek hivatalos használatban vannak Topolyán – köztük a magyar nyelv is – sajnos méltatlanul „háttérbe szorultak”, feltehetően a modern minimalizmus jegyében.

Ez a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény figyelmen kívül hagyásának nyilvánvaló példája, amely úgy tűnik, csak elméletben működik – a gyakorlatban az intézmények vagy túlságosan elfoglaltak, vagy egyszerűen közömbösek ahhoz, hogy betartsák – írja a közleményben.

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, hogy „a magyar közösség érdekeit képviselik, azért küzdenek”, meg se mukkantak a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében.

Arról nem érkezett információ, hogy valaki is értesítette volna erről a flagráns jogsértésről a Belgrád-Szabadka vasútvonal menti állomásokon az Európai Unió és az Európa Tanács belgrádi küldöttségét.

November 9-én a Pannon RTV közölte, hogy „már vannak magyar feliratok a szabadkai vasútállomáson”. Mit szólnak ehhez a horvátok és a bunyevácok?

Egy esetleges közigazgatási per után ki fogja viselni a feliratoknak a nyelvhasználati törvényhez igazításáért való költségeket?

 

November 4.

„A jogok drasztikus megsértése”

 

 A FoNet belgrádi hírügynökség számolt be, hogy (november 3-án – B. A) „több tíz medveđai, bujanovaci, presevói és koszovói (?? – B. A.) tiltakozott a medveđai rendőrállomás előtt a lakcímek passziválása miatt” (a szerb hatóság elveszi az albán lakosok lakcímét, amennyiben, például nyugaton vendégmunkásként dolgoznak és élnek). A tiltakozók albán zászlókat és albán nyelvű parolákat tartottak, amelyeken a „Szerbia sérti az albánok jogait” felirat állt. (A lakcím passziválása a polgárok tartózkodási helyéről és tartózkodásáról szóló törvény szerinti eljárás, amikor „az illetékes szerv a nyilvántartásában megjelöli, hogy a polgár nem lakik a bejelentett állandó vagy ideiglenes lakhelyén”.)

– Nevzad Ljutfiu, az Albán Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, hogy az albánok nagy problémája a lakcímek passziválása, de a Koszovón szerzett diplomák el nem ismerése, az állami szervekben való elhelyezkedés lehetetlensége, a tankönyvek hiánya és az anyanyelv és írás használata is”.

Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt Szandzsák (SDA) pártnak a szerb parlamentben lévő egyetlen albán képviselője, a FoNetnek azt nyilatkozta, hogy a medveđai lakcímek passziválása az albánok jogainak drasztikus megsértése, és hogy ezek az esetek végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé kerülnek. Rámutatott az albánok problémáinak megoldásával kapcsolatos több aláírt egyezmény megszegésére, valamint az albánoknak a szerb intézményekben való részvételére vonatkozó, 11 évvel ezelőtti hétpontos terv (amit Szerbia Kormánya fogadott el, és amelyik előlátta a preševói és bujanováci albán képviselőkkel való tárgyalásokat – B. A.) megvalósításának leállítására.

Újságírói kérdésre, hogy mennyi passzivált lakcímről van szó, és hogy ez csak a medveđai, külföldön, vagy Koszovón élő albánokat érinti-e, Kamberi azt válaszolta, hogy „a passziválási kritériumok nem ismertek, sem azoknak a száma”. – Kamberi úgy véli, hogy a lakcímek passziválása Medveđának az albánoktól való etnikai megtisztításának a kísérlete – közölte a FoNet.

Redžep Abazi nyugalmazott professzor a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy „az albánoknak a lakcímek passziválása miatt nincs joguk a szerbiai dokumentumokra és nem valósíthatják meg az alapvető jogaikat”.

A dél-szerbiai albánok emberi jogaik érvényesítéséért való küzdelméről csak elvétve értesülünk, akkor is csak az ellenzéki szerb sajtóból. A Magyar Nemzeti Tanács alapította PásztorPresst ez a téma egyáltalán nem érdekli. Mintha nem „ugyanabban a cipőben” járnának a magyarok is, mint az albánok!

 

2024. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme

Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >

Tovább

Már nem az én városaim

De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >

Tovább

„A rezsimnek vége van”!

A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >

Tovább

Az inga kileng a szélsőjobb fele

Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább

A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)

A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >

Tovább

Remény és félelem

Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >

Tovább

A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)

Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >

Tovább

Leleplezték az eltitkolt félelmet

Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >

Tovább

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk

Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >

Tovább

Hihetetlen, de élmény

Szirupos most a lelkem, kicsit meg van nyugodva; volt, ami volt és lesz, ami lesz. Jó >

Tovább

A nagyapák lázadó szelleme ébredezik a fiatal nemzedékben

Bárhogyan is végződjék komoly szellemi felfrissülés kezdetét jelzi. Természetesen a hatalom minden létező eszközt felhasznál ellenük, >

Tovább