Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig
Az egyetemisták mindeddig nem foglalkoztak a civilszervezetek elleni hajszával, továbbra is távol tartják magukat a „pártpolitikától” és a pártpolitikusoktól, de a független civil szervezetektől is. A politológusok figyelmét viszont nem kerülte el, hogy a niši deklarációjuk erélyesebb volt, mint a kragujeváci. Bejelentették, hogy március 15-én Belgrádban újabb országos méretű tüntetésre kerül sor. Mi következik azután? Úgy érzem, az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig. A kormány erre a falat kicsit hátrébb tolta. Meddig lehet a falat hátrább tologatni és meddig lehet a fal előtt hosszú sétát tenni? Végel László:
2025. március 1., szombat
Özönlött a tömeg a dél-szerbiai Nišbe, az újabb egyetemista blokádra és a karneváli hangulatú tömegtüntetésre. A nyolcvanas évek közepén az ottani filmfesztivál zsűritagjaként Nišben töltöttem vagy 10 napot. Kíváncsi voltam a sokak által emlegetett „déli temperamentumra”. Bevallom, másmilyenek a niši éjszakák, mint az újvidékiek. Soha hangosabb és vidámabb várost nem láttam. Most is ugyanolyan hangulatú város fogadta a fiatalokat. A belgrádi, az újvidéki egyetemisták gyalog tették meg az utat, úgyszintén Nišbe gyalogoltak Szerbia más nagyobb városaiból is. A rendezvény központi helye a niši színház előtti tér volt, amelyet szintén jól ismerek, hiszen abban a színházban mutatták be a Sofőrök című drámámat. Fagyos napok voltak, a színház előtti teret jégpáncél borította. A színházigazgató napokig könyörgött a közművek igazgatójának, tisztítsák meg a teret, nehogy véletlenül baleset történjék, már csak azért is, mert a hölgyek tűsarkú cipőben érkeznek. A közművek igazgatója megnyugtatta: minden rendben lesz. Csakugyan félig-meddig feltörték a jégpáncélt, a hölgyek valóban tűsarkú cipőben érkeztek és egyetlen baleset sem történt. Az igazgató az előadás után fellélegzett: bevallotta, hogy nem a bemutató sikeréért izgult, hanem azért, hogy nehogy baleset történjék az előadás előtt és után. Az egyik színész emiatt megorrolt és letorkolta az igazgatót: a niši hölgyek megtanultak a jégpáncélon is kecsesen járni. Ma azonban nem volt jégpáncél, kellemes idő fogadta az egyetemistákat, akiket az útmenti falvak és kisvárosok polgárai lelkesen ünnepeltek, sokan sírtak, észrevettem, hogy sok idős polgár terített asztallal vendégelte meg őket. Nišben örömünnep volt. Igazi, vidám rokonszenves balkáni karnevál. Most már elhiszem, hogy még a szibériai jégpáncél sem jelentett volna akadályt. Ilyen nagy tömeg még sosem volt látható ebben a városban, nyilatkozták sokan. Valóságos érzelmi felszabadulás tanúja voltam. A hangulat Kosztolányi egyik remek leírását idézte fel bennem: „Ezek a fiatalemberek nem csalódottak. Csalódni csak az tud, aki valaha hitt. Nekik erre nem engedtek időt.” (Barkochba). A vidámság felszabadító, de nem szabadulok az érzéstől, hogy a politikailag megosztott Szerbiában a tömegek túl sokat várnak a vidámságtól és az egyetemistáktól, annál is inkább, mert ez a mozgalom céljai erősen lehatároltak. Forradalomról szó sincs, még színesről sem. Az erőszak ki van zárva. Kormányváltást sem követelnek. Azt hiszem, annál többet: morális társadalmi megújhodást hirdetnek. E tekintetben különböznek a bársonyos forradalmaktól, amelyek egyértelműen kormányváltással jártak. Az egyetemisták nem léptek fel ilyesféle követelésekkel, bár feltételezhető, hogy az intézmények független működése egy napon békés kormányváltást is előidézhet. Egyelőre a kormány kisebb engedményeket tett és enyhített az egyetemisták megítélésén. A haladók zaječari népgyűlésén Vučić elnök azzal vigasztalódott, hogy csökkent az egyetemisták támogatottsága. Újabban a kormánypárt a kormánykritikus civilszervezetet vette célba, főleg azokat, amelyeket az USAID is támogatott. Az ország ellenségének, árulóknak nevezte őket. Igen ám, csakhogy az USAID támogatta a kormányintézményeket, sőt a szerbiai parlamentet is. Az egyetemisták mindeddig nem foglalkoztak a civilszervezetek elleni hajszával, továbbra is távol tartják magukat a „pártpolitikától” és a pártpolitikusoktól, de a független civil szervezetektől is. A politológusok figyelmét viszont nem kerülte el, hogy a niši deklarációjuk erélyesebb volt, mint a kragujeváci. Bejelentették, hogy március 15-én Belgrádban újabb országos méretű tüntetésre kerül sor. Mi következik azután? Úgy érzem, az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig. A kormány erre a falat kicsit hátrébb tolta. Meddig lehet a falat hátrább tologatni és meddig lehet a fal előtt hosszú sétát tenni?
Következő cikk: Remek, nagyon remek fiúk a fogyatkozó magyarok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ki ez a megkerülhetetlen, híres médiaszakértő?
Az Újvidéki Televízió műsorigazgatója 1988-tól. A joghurtforradalom hullámait meglovagolva került Kovács László addigi műsorigazgató helyére, akit >
VMDK: Politikai színjáték Pásztor–Vučić–Orbán kottájából
A VMDK világosan kijelenti, a tegnapi esemény nem rólunk szól, hanem róluk. Nem a közösséget szolgálja, >
KÖDÖSÍTÉS: NEM KÖTELEZŐ ÉS NEM IS TÖRVÉNYES KÓDEX
Figyelem! Közszolgálati média, aminek törvényes kötelessége biztosítani a teljeskörű, hiteles, független tájékoztatást, amihez minden állampolgárnak joga >
Egy nemzedék tett fogadalmat
Az alkonyatban fehér leggömbök lebegtek a Duna felett. A Duna habfodrai a fehér rózsakoszorúkkal játszadoztak. Hála >
A rendező és a főrendező esete
Urbán András siet tiltakozni, nehogy félreértés legyen, nehogy aktivizmussal vádolják? Ami a darabjaiban zajlik, annak semmi >
Szerbia vagy-vagy helyzetben
A tüntetések ezekben a napokban sem lankadnak, Vučić pedig a végletek között ingadozik. Az egyik nap >
VMP: Vajdasági magyar médiasötétség
A Vajdasági Magyar Plénum 2025. november 14-én megtartott első nyilvános tribünjén megállapította: a vajdasági magyar elektronikus >
Ami sok, az sok
Az orvostól hazafelé menet leültem, egy padra pihenni, ahol két középkorú férfi beszélgetett. Kiderült, hogy mindketten >
„ESÉLYEGYENLŐSÉG, JOGÉRVÉNYESÍTÉS”?
A jelenlegi hatalom még abból is médiaparádét csinál, ami egyébként alapvető és garantált anyanyelv-használati és oktatási >
Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás
Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >
Halottak napja
De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >

