2026. február 14. szombat
Ma Bálint, Valentin, Cirill, Metód névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel

Az újvidéki Mária Neve-templom egyik északi oldalsó bejáratának 2026. január 8-án éjszaka történt felgyújtása különös élességgel irányította a figyelmet arra, milyen állapotban vannak a szerbiai nemzeti közösségek jogai a „haladó” hatalom időszakában. Abban a politikai rendszerben, amelynek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is szerves része.

Az eset nem csak önmagában súlyos – hanem azért is, mert beleillik abba a folyamatba, amely a közösségi jogok érvényesítésének kiüresedését, a nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények, incidensek és jogsértések relativizálását, valamint a következmények nélküli állami működést jellemzi. Bozóki Antal:

„A Szerb Köztársaság védi a nemzeti kisebbségek jogait.

Az állam külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében.

Az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető.”

A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 14. és 20. szakasz)

 

Ebben az írásban – sajtójelentések alapján – a 2025-ben történt nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértéseket vesszük számba.

 

Senkit nem érdekel, semmi nem valósult meg

 

Szerbiában a délszláv háborúkkal terhelt kilencvenes évek óta nem folyik hivatalos, intézményes nemzeti kisebbségkutatás. Az állam nem követi nyomon sem a nemzeti közösségek helyzetének alakulását, sem jogaik gyakorlati érvényesülését, sem pedig azokat a nemzetközi emberjogi és nemzeti kisebbségi közösségi kötelezettségeket, amelyeket saját maga vállalt.

 

Nincs olyan állami intézmény, amely rendszeresen elemezné, mérné vagy értékelné a kisebbségi jogok helyzetét. Valójában ez senkit nem érdekel. A hatalmat nem zavarja, a koalíciós partnerek nem készek megszólalni, az illetékes intézmények pedig formálisan léteznek, de tartalmilag üresek.

 

2025-ben tovább mélyült Szerbiában a politikai válság és a társadalmi megosztottság. Több mint egy éve tartanak az egyetemi hallgatók és az elégedetlen polgárok tömeges tiltakozásai a „haladó” rendszer ellen, miután 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomás előtetőjének lezuhanása 16 ember halálát okozta.

 

A tiltakozók követelései világosak: törvényesen működő állami intézményeket, jogállamot, a médiasötétség megszüntetését, a korrupció és a protekcionizmus felszámolását követelik. Az eltelt több mint 14 hónap alatt azonban ezek közül semmi nem valósult meg.

 

Ebben a politikai közegben a nemzeti közösségek jogai végképp háttérbe szorultak. Nem (vita)téma, nem politikai prioritás – legfeljebb kellemetlen emlékeztető arra, hogy az állam nem működik.

 

Intézmények vannak – felelősség nincs

 

A szerb hatalom minden szinten a radikálisból lett Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS – Slobodan Milošević pártja) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kádereiből áll össze. Ez a hatalmi struktúra nem kisebbségbarát, még akkor sem, ha formálisan léteznek erre hivatott intézmények.

 

Van Emberi és Kisebbségi Jogi, valamint Társadalmi Párbeszéd Minisztérium, és Vajdaságban működik a nemzeti közösségek ügyeivel foglalkozó Tartományi Titkárság is. Ezek élére azonban olyan pártkádereket neveztek ki – például Demo Berišát vagy a VMSZ-es Ótott Róbertet –, akik szinte soha nem végzik a dolgukat, „nem avatkoznak bele a saját feladatkörükbe”. Tevékenységük alig érzékelhető, nyilvános elszámoltathatóságuk nincs.

 

Tomislav Žigmanov, a kisebbségi jogokért felelős korábbi (2022 és 2025 közötti) miniszter, ma a tartományi kormány alelnöke. Elvileg „jelentős szerepe” lenne a társadalmi párbeszéd előmozdításában. A gyakorlatban azonban nem világos, mivel is foglalkozik, és mit tett a nemzeti közösségek érdekében.

 

Létezik a Magyar–Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság is, amelynek a feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, 2003-ban aláírt egyezmény végrehajtását, és évente legalább egyszer ülésezzen.

 

Ehhez képest a bizottságot 2016. április 4-e óta nem hívták össze. A „történelmi csúcson” lévő magyar–szerb barátság tehát nem intézményes együttműködésben, hanem politikai látványosságokban, közös burekozásokban merül ki.

Orbán Viktor tizenöt éves miniszterelnöksége alatt a vajdasági magyar közösség iránti érdeklődése kimerült a levélszavazatok begyűjtésében és a klientúra építésében. A közösség valós problémáiról, az elvándorlásról, a jogsértésekről soha nem folytatott érdemi párbeszédet sem magyar intézményvezetőkkel, sem civil szervezetekkel, sem a polgárokkal. Tájékozódását kizárólag a VMSZ vezetőinek állításain keresztül végezte.

 

A szerbiai nemzeti közösségek jogsértéseinek többsége nem azért ismétlődik, mert nem lennének jogszabályok – hanem azért, mert megváltozott a belpolitikai légkör, a hatalom részéről nincs politikai akarat azok betartatására. A következmények hiánya maga a rendszer.

 

Az Újvidék főterén álló Mária Neve templom felgyújtásának kísérlete ezért nem elszigetelt bűncselekmény, hanem figyelmeztető jel. Annak a társadalmi állapotnak a következménye, hogy a nemzeti alapú jogsértések elterjedtek, gyakorivá váltak, szinte a mindennapi élet részeivé lettek, a hatalom pedig tolerálja őket, nem érdekelt azok megbüntetésében, az intézmények tehát nem működnek, a törvényeket nem tartják be.

 

2026. január 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

AZ EURÓPA TANÁCS POLITIKAI TÉVEDÉSE

A vajdasági magyar közösség akár büszke is lehetne Kovács Elvira újabb tisztségére – csakhogy nem az. >

Tovább

Csak a gálya szabadít ki bennünket a buborékból

Nem panaszkodom a kortárs fiatal nemzedékre, végzik a dolgukat, viszont ez a rendszer a nemzedékek között >

Tovább

Vannak tehetséges és éles eszű fiatal értelmiségiek, de nincs értelmiségi elitünk

Egy megsebzett város anatómiája bontakozott ki. Az előadás után keserűen állapítom meg, hogy szétszéledt a vajdasági >

Tovább

Mint aki egy idegen városban tévelyeg

A városháza sarkán visszatekintettem és láttam, amint a színház főbejáratán özönlik ki a tömeg. Igen, jutott >

Tovább

TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!

A közelgő választások fényében felvetődik a politikai értelmezés lehetősége, hogy a Pásztor fivérek számára a Prosperitati >

Tovább

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, >

Tovább

A banalitás terrorja köszöntött be

Manapság veszélyes vállalkozás komoly és elgondolkodtató kérdéseket felvetni, hiszen a posztigazság korszakában minden hazugság igazságnak tüntethető >

Tovább

Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt >

Tovább

VMP: Újvidék igazi védjegye

2024 november 1-jén a vasútállomás előtetőjének leomlása miatt Újvidék neve bekerült a világhíradók vezető híreibe. Sokan >

Tovább

A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet

A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” >

Tovább

Kezdetét vette a nyers erőszakpolitika

A sokak által várva-várt új világrend a küszöbünkön toporog, újra osztozkodnak a nagyhatalmak, a kicsik pedig >

Tovább

A polgárok lehorgasztott fővel várnak

Kire? Mire? Nem tudnám kitippelni, csak a kíváncsi és beszédes tekintetekre emlékszem, amelyek arról árulkodnak, hogy >

Tovább