2026. szeptember 10. csütörtök
Ma Nikolett, Hunor, Miklós névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?

A VMSZ újabb megtévesztő propagandája

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?
Tíz VMSZ-es politikus, egy tábla ? Zenta közelében (Fotó: Fejsztámer Róbert Facebook oldala)

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt a táblákat latin betűs szerb felirattal is el kellene látni, másrészt pedig Vajdaság egész területén (a többi 42 községben is) biztosítani kellene, hogy az útjelző táblák feliratai a községek alapszabályai szerint egyenrangú használatban lévő nyelveken jelenjenek meg... Most, amikor a Fidesz vesztésre áll, a magyar nyelvű feliratok már nem jelentenek „közlekedésbiztonsági kockázatot”? A VMSZ továbbra is látványos gesztusokkal próbálja elfedni a valóságot: azt sugallja, hogy érvényesíti a vajdasági magyar közösség jogait, miközben a tényleges jogsértések esetében következetesen hallgatott – és hallgat ma is. Bozóki Antal:

– „Lezárult a kétnyelvű útirányjelző táblák kihelyezésének első szakasza. Zenta, Topolya és Magyarkanizsa községben összesen 31 szerb–magyar útirányjelző tábla került kihelyezésre. Közel 40 év után először rendszerben jelent meg a magyar nyelv a helyi utakon” – írta 2026. január 24-én közzétett Facebook-bejegyzésében Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke.

 

Az eddigi egynyelvű, szerb nyelvű és cirill betűs útjelző táblák helyett új, kétnyelvű – szerb–magyar nyelvű – táblák kihelyezését Pásztor Bálint már 2025. december 3-án bejelentette sajtótájékoztatóján. Az első ilyen táblák Zentán (három), pontosabban a Felsőhegyre vezető út mentén jelentek meg, majd december 18-án Topolyán (kilenc), végül 2026. január 21. és 23. között Magyarkanizsa község területén (tizenkilenc).

Zenta és Magyarkanizsa község területén az új útjelző táblákon a helységnevek szerb nyelven, cirill írással, valamint magyar nyelven szerepelnek. Feltűnő azonban, hogy hiányzik a szerb nyelv latin betűs írásmódja.

Zenta község 2019. február 28-án elfogadott alapszabályának 6. szakasza szerint „a község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”.

Magyarkanizsa község 2020. január 24-i alapszabályának 6. szakasza ugyanezt a megfogalmazást tartalmazza.

Topolya község alapszabályának 6. cikke szerint „a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett hivatalos használatban van a latin betűs írásmód is, a törvénnyel összhangban, valamint a magyar, a ruszin és a szlovák nyelv, az illető nyelvek írásmódjával”. Ennek ellenére a most kihelyezett táblákon sem a latin betűs szerb feliratot, sem a ruszin és szlovák nyelvű helységneveket nem alkalmazták. Felmerül a kérdés: ez nem minősül jogsértésnek?

 

Mindhárom érintett községben a helyi önkormányzatot a VMSZ és a Szerb Haladó Párt koalíciója irányítja.

 

Zenta és Magyarkanizsa alapszabályainak szó szerinti értelmezése alapján úgy tűnhet, mintha a latin betűs írásmód hivatalos használatát megszüntették volna. Ez azonban különösen problematikus olyan, túlnyomórészt magyar lakosságú községekben, mint Zenta (72,72 százalék) és Magyarkanizsa (86,53 százalék), ahol a lakosság döntő többsége a latin írásmódot ismeri és használja.

Formailag mindez összhangban lehet az alapszabályokkal, a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény azonban nem tiltja ezt a megoldást, a gyakorlat mégis figyelmen kívül hagyja a helyi nyelvhasználati valóságot.

Topolyán – ahol a lakosság 50,83 százaléka magyar – a latin írásmód hivatalos státusát nem szüntették meg, csupán nem alkalmazták.

Joggal merül fel a kérdés: a cirill betűs táblák láttán a turisták és az átutazók vajon tudják-e, hol járnak, merre kell továbbhaladniuk?

– Útjelző táblát ekkora csinnadrattával még nem avattak, mint ahogyan azt a Vajdasági Magyar Szövetség tette december elején Zenta közelében – írta Tőke János a Családi Kör 2026. januári számában. Az eseményen köztársasági képviselők, államtitkárok, tartományi vezetők, polgármesterek, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt. Összesen tízen (lásd az első fotón). A VMSZ „áttörésként” ünnepelte a táblák kihelyezését, arra hivatkozva, hogy közel negyven éve nem történt hasonló Vajdaságban.

 

Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke és a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke közösségi oldalán azt is közölte, hogy a projektek finanszírozása a tartományi költségvetésből történt. Vagyis: Pásztor odaszólt a Juhásznak, ez pedig biztosította a reklámtáblákhoz a pénzt.

Ez óhatatlanul azt a benyomást kelti, hogy a VMSZ számára nem jogérvényesítésről, hanem újabb politikai reklámlehetőségről volt szó, amelyhez a szükséges forrásokat a párton belüli együttműködés biztosította.

 

Emlékezetes: 2021 nyarán a Szabadka–Magyarkanizsa–Zenta–Ada–Óbecse vonalon, a regionális utak mentén lecserélték a korábbi többnyelvű, cirill és latin betűs útjelző táblákat, és helyükre kizárólag szerb nyelvű, cirill írásmódú táblák kerültek. Akkor sem a VMSZ, sem a Magyar Nemzeti Tanács nem emelte fel szavát a nyelvi jogsértések ellen. Tiltakozni csupán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) próbált – eredménytelenül. A hatóságok azzal indokolták az intézkedést, hogy a magyar nyelvű feliratok „közlekedésbiztonsági kockázatot” jelentenek.

 

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt a táblákat latin betűs szerb felirattal is el kellene látni, másrészt pedig Vajdaság egész területén (a többi 42 községben is) biztosítani kellene, hogy az útjelző táblák feliratai a községek alapszabályai szerint egyenrangú használatban lévő nyelveken jelenjenek meg.

 

Nem véletlen, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a zentai eset kapcsán emlékeztetett: Ada községben már másfél évvel korábban megtörtént a többnyelvű útjelző táblák kihelyezése. A VMSZ mostani akciója szerintük „nem eredmény, hanem évtizedes mulasztások kínos bizonyítéka”.

 

Most, amikor a Fidesz vesztésre áll, a magyar nyelvű feliratok már nem jelentenek „közlekedésbiztonsági kockázatot”? A VMSZ továbbra is látványos gesztusokkal próbálja elfedni a valóságot: azt sugallja, hogy érvényesíti a vajdasági magyar közösség jogait, miközben a tényleges jogsértések esetében következetesen hallgatott – és hallgat ma is.

 

2026. február 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

KISS GYULA – EGY POLITIKAI KARRIER DICSTELEN VÉGE

Kiss Gyula (1972, Újvidék) a VMSZ oszlopos tagja 2004 óta, megélhetési politikus. Harmadik mandátumában képviseli pártját >

Tovább

Pásztor válaszolt, de nem a VMDK-nak: „Soha, semmilyen politikai érdekből nem hajtanám meg a fejem elítélt háborús bűnösök előtt”

Nem csillapodik a vajdasági magyarok közösségi médiában zajló „közleményháborúja”, amióta hétfőn, szeptember 7-én a Vajdasági Magyar >

Tovább

VMDK: A KÉPVISELŐ-TESTÜLET NEM KISS GYULA MAGÁNÜGYE!

A VMDK számára elfogadhatatlan, hogy egy jogerősen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt elítélt Ratko Mladić >

Tovább

Az általános bizonytalanság szülte kollektív skizofrénia

Az utcákon, a tereken fekete trikós, fekete kapucnis tagbaszakadt férfiak elnáspángolják a tüntetőket, könnyű nekik a >

Tovább

A VMSZ fejet hajtott a Balkán mészárosának tiszteletére?

A párt szerint a vajdasági magyarokat nem képviselheti olyan politika, amely hallgat a jogerősen elítélt háborús >

Tovább

Iskolatáskaosztás propagandával

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke és tisztségviselői, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusai évről évre, >

Tovább

VMDK: MIÉRT SZÉGYELLIK A PÁSZTORÉK VUČIĆOT❓

A VMDK Szabadka Helyi Szervezete logikus kérdést tesz fel: vajon a VMSZ távolmaradása annak a jele, >

Tovább

AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ

Most Pásztor Bálintnak és Gyivánovity Dánielnek válaszolnia kell: Elfogadhatónak tartják-e, hogy Szabadkát egy jogerősen elítélt polgármester vezesse? Követelik-e >

Tovább

A támogatás, amelyből árok lett

Őszintén el kellene mondani az anyaországi társadalomnak, miért fontos Magyarországnak, hogy a határain kívül élő magyar >

Tovább

A délvidéki magyarság Vajdaságban (még) létező része már régóta a nemzet(i kisebbségi)halál előszobájában toporog!

Nem merem azt írni, hogy tisztelt, mert fogalmam sincs kihez (és miért pont őhozzá?) érkezik majd >

Tovább

Hova lett a vajdasági magyarok pénze?

Ezért számomra a Prosperitati történetének legnagyobb kérdése nem az, hogy mennyi pénzt osztottak szét. Hanem az, >

Tovább

Háborúban és békében

El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja >

Tovább