Ma Ilona, Rajnald névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
A VMSZ vezetőinek valóban nincs mit szégyellniük?
A pártnak előbb vagy utóbb őszintén szembe kell néznie az elmúlt két évtized politikai történéseivel
Bozóki Antal
A VMSZ vezetőinek részvétele Tusványoson ismét azt jelezte, hogy a párt továbbra is kitart a Fidesszel kialakított stratégiai szövetség mellett. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a jövőben már nem számíthat a TISZA Párt és a TISZA-kormány támogatására. A Pásztor-Bárdi vita túlmutat önmagán. Arról szól, vállalhatja-e egy politikai vezető a felelősséget úgy, hogy közben azt állítja: „nincs mit szégyellnie”. A VMSZ-nek előbb vagy utóbb őszintén szembe kell néznie az elmúlt két évtized politikai történéseivel, el kell végeznie az átvilágítást és meg kell állapítania a politikai felelősséget. A politikában ugyanis nemcsak a sikerekért, hanem a kudarcokért is felelősséget kell vállalni. A párt vezetőinek viselni kell a politikai és erkölcsi felelősséget a közösséget ért károkért. Minél tovább halogatják a felelősség vállalását, annál súlyosabb lesz a politikai bukás. A VMSZ vezetőinek valóban nincs mit szégyellniük? Vagy egyszerűen nincs szégyenérzetük? Bozóki Antal:
Tusványoson a TISZA-kormány tagjai nélkül rendezték meg az idei, 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort (július 21–26.).
Az eseményen a Fidesz politikusai mellett – a korábbi évekhez hasonlóan – a határon túli magyar politikai szereplők is részt vettek. A Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) Pásztor Bálint pártelnök és Kovács Elvira, a szerb képviselőház VMSZ-es alelnöke képviselte.
A július 24-i Nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen Pásztor Bálint és Bárdi Nándor történész között éles vita bontakozott ki arról, milyen politikai felelősséget visel a VMSZ Aleksandar Vučić rendszerének támogatásáért.
Pásztor azt mondta, hogy Szerbia uniós tagságának hiánya miatt több határon is ellenőrzik, amikor Erdélybe utazik (noha Romániába Szerbiából mindössze egy államhatáron kell átlépni). Bárdi erre úgy reagált: ennek oka éppen az a rendszer, amelyet a VMSZ is támogat.
– Egy nagy társadalmi válság van Szerbiában, és az is kérdés, hogy a VMSZ ebben a válságban hová áll – fogalmazott Bárdi, hozzátéve, hogy miközben Pásztor az egységet hangsúlyozza, a VMSZ a Magyar Nemzeti Tanács teljes ellenőrzésére törekedett.
A VMSZ elnöke válaszában azt mondta: a vajdasági magyaroknak azzal a politikai erővel kell együttműködniük, amelyet a szerb választók juttatnak hatalomra, ezért szerinte a VMSZ-nek „nincs szégyellnivalója”.
Ezzel valójában az önálló, a mindenkori államhatalomtól független kisebbségi politizálás és a nemzeti közösségi jogok következetes képviseletének létjogosultságát kérdőjelezte meg.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) július 27-i közleményében vitatta Pásztor állítását. Szerintük a VMSZ nem kívülről támogatja a belgrádi hatalmat, hanem annak aktív és egyik leghűségesebb része.
A VMDK emlékeztetett arra, hogy a VMSZ államtitkárokat, tartományi titkárokat, parlamenti alelnököt, a Vajdasági Képviselőház elnökét és számos más tisztségviselőt adott a hatalomnak. – Aki ennyi pozíciót vállal, az nem kívülálló, hanem felelős mindazért, ami ebben az országban történik. Mert aki nem szégyelli, amit vállal, az helyesli is – írja a VMDK.
A közlemény szerint az SNS–SPS–VMSZ koalíció mérlege súlyos: megtorpant Szerbia európai uniós csatlakozása, romlottak a demokratikus és gazdasági mutatók, erősödött a korrupció, gyengült a jogállam, politikai nyomás alá kerültek az intézmények, miközben a lojalitás sokszor fontosabb lett a szakértelemnél.
A VMDK emlékeztet az újvidéki vasútállomás tragédiájára, a diákok elleni nyomásgyakorlásra és arra is, hogy a hatalom megtartása érdekében a kormányoldal még Vojislav Šešelj radikális pártjával is együttműködik. Következtetésük egyértelmű: „Igen. Van mit szégyellni.”
Az ellenzéki párt jogosan teszi szóvá a VMSZ politikai felelősségét, de nem beszél arról a veszteségről, amelyet maga a vajdasági magyar közösség szenvedett el az elmúlt két évtizedben. A VMSZ felelőssége ugyanis nemcsak a belgrádi hatalom támogatására terjed ki, hanem arra is, hogy ez idő alatt a népszámlálások adatai szerint mintegy hetvenezer fővel csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma, az irányítása alá került az intézményrendszer, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított sajtó, miközben fokozatosan háttérbe szorult a közösségi szolidaritás is.
Egy másik, Család és karrier című – ugyancsak július 24-én tartott – beszélgetésen Kovács Elvira Pásztor István politikai örökségét méltatta, és úgy fogalmazott: „Mi mindannyian, akik ma a közösségünkért dolgozunk, az ő politikai gyermekei vagyunk. Az általa lefektetett alapok és a kitartó munka példája ma is erőt ad nekünk”.
A Transtelex cikke szerint Kovács arról beszélt, hogy „fogalmuk sincs, milyen politikája lesz az új magyar kormánynak a határon túli magyar szervezetekkel. Szerinte a Vajdasági Magyar Szövetség különösen nehéz helyzetben van, mert a kampányban végig kiállt a Fidesz mellett, most pedig még nincs világos kapcsolat az új magyar kormány felé”.
Kovács Elvira, aki hosszú évek óta a VMSZ egyik meghatározó politikusa és Pásztor István legszűkebb politikai köréhez tartozott, most arról beszél, hogy nincs világos képük az új magyar kormány viszonyáról a VMSZ-hez. Joggal vetődik fel a kérdés: mire számítanak azok után, hogy a kampányban, majd az április 12-i választások után is következetesen a Fidesz mellett kötelezték el magukat?
Többen úgy vélték, hogy az idei tusványosi rendezvény egyes beszélgetései inkább „fideszes gyászfeldolgozásra” emlékeztettek.
A VMSZ vezetőinek részvétele Tusványoson ismét azt jelezte, hogy a párt továbbra is kitart a Fidesszel kialakított stratégiai szövetség mellett. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a jövőben már nem számíthat a TISZA Párt és a TISZA-kormány támogatására.
A Pásztor-Bárdi vita túlmutat önmagán. Arról szól, vállalhatja-e egy politikai vezető a felelősséget úgy, hogy közben azt állítja: „nincs mit szégyellnie”.
A VMSZ-nek előbb vagy utóbb őszintén szembe kell néznie az elmúlt két évtized politikai történéseivel, el kell végeznie az átvilágítást és meg kell állapítania a politikai felelősséget. A politikában ugyanis nemcsak a sikerekért, hanem a kudarcokért is felelősséget kell vállalni. A párt vezetőinek viselni kell a politikai és erkölcsi felelősséget a közösséget ért károkért. Minél tovább halogatják a felelősség vállalását, annál súlyosabb lesz a politikai bukás.
A VMSZ vezetőinek valóban nincs mit szégyellniük? Vagy egyszerűen nincs szégyenérzetük?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fizessük ki a busz árát!
Ha az utasok kitekintenek a robogó ingyen buszoktól megtekinthetik a sárguló kukoricásokat. A napfarforgófejek kétségbeesett integetnek >
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >