Ma Ilona, Rajnald névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Demo Beriša – egy alkalmatlan kormány alkalmatlan minisztere
Bozóki Antal
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai Szocialista Pártnak, valamint a hozzájuk csatakozott szatellit pártoknak kényelmes többségük van a parlamentben. A képviselőházi vita csak arra volt jó, hogy az ellenzéki pártok az élő televíziós közvetítés során elmondják, milyen súlyos belpolitikai válság van Szerbiában. A VMSZ képviselői ezúttal is egyértelművé tették, hogy számukra nem a közösség érdekképviselete a fontos, s hogy a végsőkig kitartanak a Szerb Haladó Párttal kötött politikai szövetség mellett. Függetlenül attól, milyen következményekkel jár ez egész Szerbiára és a vajdasági magyar közösség jövőjére nézve. Bozóki Antal:
A köztársasági képviselőházban július 24-étől 26-ig tartott a vita a szerb kormány elleni bizalmatlansági indítványról.
Ez volt a második alkalom, hogy a parlament napirendjére került a kormány elleni bizalmatlansági indítvány. Az indítványt 62 ellenzéki képviselő még februárban nyújtotta be a vezérkar belgrádi épülete körül kialakult dokumentumhamisítások és egyéb visszaélések miatt, de a Képviselőház csak hosszas huzavona után tűzte napirendre.
Miroslav Aleksić beterjesztő négy órát tartó beszédjében nemcsak Đuro Macut kormányának munkáját vitatta, hanem részletesen kitért azokra a botrányokra is, amelyek az elmúlt 14 évben a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkotta koalíció kormányaihoz köthetők.
A hatalmi koalícióhoz tartozó pártok (köztük a VMSZ) képviselői felszólalásaikban kiemelték, „támogatják a kormány munkáját, mivel nehéz időkben kellett bizonyítania, és így is jelentős eredményeket tud felmutatni”.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője, felszólalási jogát ügyesen átengedte Bájity Borisznak, a párt képviselőjének. Talán ezzel akart kimaradni a hatalmi koalícióra és a saját pártjára nézve is kellemetlen vitából.
A legutóbbi választásokig a közéletben teljesen anonim Bájity Borisz 2017 októberétől Vajdaság AT Képviselőház főtitkárhelyetteseként az elhunyt Pásztor István (Pásztor Bálint apjának) közeli munkatársa volt.
Párthovatartozása alapján előbb az egypárti (VMSZ-es) Magyar Nemzeti Tanács tagja, majd ugyancsak a VMSZ listáján köztársasági parlamenti képviselő és frakcióvezető-helyettes, valamint a párt alelnöke és az újvidéki városi Szervezetének elnöke is lett, akinek legfőbb feladata a jelek szerint Pásztor Bálint utasításainak követése.
Bájity Borisz hosszadalmas és színtelen felszólalásában részletesen kitért a kormány és a VMSZ viszonyára, illetve a Szerb Haladó Párttal több mint tíz éve tartó stratégiai együttműködésre.
Valójában a már jól ismert szólamokat ismételte a szerb és a magyar nép történelmi megbékéléséről, a Magyarország és Szerbia közötti stratégiai partnerségről és a „hídról”, amit a VMSZ képez a két állam és a két nép között.
– A VMSZ részvétele a politikai életben komoly, felelősségteljes és autentikus képviseletet jelent a szerbiai intézményekben – hangsúlyozta.
Ezzel a mondattal valójában azt ismerte el, hogy pártja maradéktalanul kiszolgálja a haladók politikáját, és részes felelősséget visel az ország elhúzódó politikai válságáért és bizonytalanságáért.
Újhelyi Ákos, a VMSZ ugyancsak megélhetési politikusa érdektelen, lapos felszólalásában „megköszönte a kormánynak, hogy érzékenyen viszonyul a kisebbségek oktatásához”. (Mintha ez nem a mindenkori kormány kötelessége lenne!)
Számára az volt a legfontosabb, hogy a pénzügyminisztériumhoz intézett kérdésében azt tudakolja, lát-e lehetőséget arra, hogy újragondolja a nyomtatott könyvek és médiumok adózási rendszerét.
Újhelyi Ákos is ékes példája annak, hogyan lehet valaki pártalapon sokéves megélhetési politikus.
A három napos vita során az ellenzéki képviselők részéről a kormányfő és több miniszter munkájával kapcsolatban számos bíráló megjegyzés hangzott el, valamint a folyamatban lévő és – hatalomváltás esetére – a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége is kilátásba lett helyezve.
A lojalista VMSZ-es képviselők azt hangsúlyozták, számukra fontos, hogy politikai partnereikkel minden téren együttműködjenek.
A kormány nemzeti kisebbségi politikáját meg sem említették! Hogyan hatott az ki a magyar közösség helyzetének alakulására, jogainak érvényesítésére? Szót sem ejtettek Demo Beriša ember- és kisebbségjogi miniszter működésével kapcsolatban.
Demo Beriša, a Đuro Macut kormányának lojalista minisztere 1963-ban született a koszovói Pećben, de Újvidéken él.
Már a szakmai felkészültsége is kérdéseket vet fel, mivel – az Istinomer portál írása alapján – középfokú katonai iskolát végzett, majd több katonai szakirányú továbbképzésen vett részt. A Jugoszláv Néphadseregben „fontos biztonsági, valamint katonai-rendészeti feladatokat látott el”. Az újvidéki Ügyviteli Főiskolán közgazdász címet szerzett, amelynek kevés köze van az emberi és nemzeti kisebbségi jogok széles és érzékeny területéhez.
A 2005-ben nyugdíjba vonult (!!) Demo Beriša 2006 és 2017 között a magánszektorban dolgozott, 2014 óta pedig a Szerbiai Albán Matica Polgári Egyesület [Matica Albanaca Srbije] elnöke.
2023. október 1-je óta az Emberi és Kisebbségi Jogi, valamint Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztériumban dolgozott Tomislav Žigmanov akkori miniszter különleges tanácsadójaként.
A Szerbiai Albán Matica elnöki tisztségéről sem tanácsadóként, sem miniszteri kinevezése után nem mondott le – legalábbis ez derül ki a nyilvánosan hozzáférhető életrajzából. Ez felveti az állami tisztsége és a civil szervezet vezetése közötti összeférhetetlenség kérdését.
Tagja a Népért és Államért Mozgalom megalakítását kezdeményező bizottságnak (akárcsak a miniszterelnök), amelynek létrehozását Aleksandar Vučić jelentette be 2023. októberében.
Az Aleksandar Vučić szerb nacionalista politikáját hűen kiszolgáló Demo Beriša tevékenységéről eddig alig hallottunk, amit pedig hallottunk az sem kedvező.
A közvélemény figyelmének középpontjába 2025. szeptember 15-én került, azzal, hogy megjelent Hrtkovciban a Vojislav Šešelj szervezte ünnepségen. Az összejövetel apropója a szerb egység, a szabadság és a nemzeti zászló napja volt. A sajtó beszámolói szerint az eseményen több miniszter, a Szerb Radikális Párt tagjai, valamint a Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselői is jelen voltak.
Šešeljt egyébként Hágában éppen a Hrtkovciban horvátok ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt ítélték el, ezért az egész rendezvény számos bírálatot váltott ki, köztük Jasna Vojnić, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács elnökének részéről is. Jasna Vojnić az eseményt „mélységesen provokatívnak és a horvát közösségre nézve sértőnek” minősítette.
Demo Beriša az Insajder hírportálnak adott interjúban arra a kérdésre, hogy miért fejezte ki támogatását egy háborús bűnök miatt elítélt személy iránt, azzal, hogy megjelent Hrtkovciban, azt válaszolta, „ott nem miniszterként volt jelen, nem a szerb kormány képviseletében vett részt, hanem magánszemélyként, és ehhez joga van”. Valóban különválasztható-e a miniszteri tisztség és a „magánszemély” szerepe egy ilyen nyilvános politikai rendezvényen?
A kérdésre, hogy mit gondol, miként érinthette horvát nemzetiségű honfitársait az, hogy ellátogatott egy olyan helyszínre, amely a háborús szenvedések jelképe, Beriša azt válaszolta, nem biztos abban, hogy miért tulajdonítanak ekkora jelentőséget ennek az eseménynek.
A szerb kormány 2016-ban cselekvési tervet fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. A terv végrehajtási időszaka azonban 2020-ban lejárt, és megvalósítása is messze elmaradt a vállalásoktól.
Az Európa Tanács és az Európai Unió közös programja keretében készült elemzés szerint a tervben előirányzott 115 tevékenység közül mindössze 59, vagyis 51 százalék valósult meg teljes egészében. Negyvenhárom tevékenység esetében a végrehajtás csak részleges volt, vagy a meghatározott mutatók nem teljesültek maradéktalanul. Tizenhárom tevékenység, azaz 11 százalék egyáltalán nem valósult meg.
Ez arra utal, hogy a szerb kormány nem szorgalmazta kellő következetességgel az előirányzott nemzeti kisebbségügyi intézkedések végrehajtását, és nem követelte meg azok érvényesítését az illetékes intézményektől. A nemzeti kisebbségi közösségek helyzetében ennek következtében alig történt lényegi előrelépés. Egyes területeken, különösen a hivatalos nyelvhasználat terén, a helyzet inkább romlott.
Ennek ellenére, a szerb kormánynak öt évre volt szüksége, hogy 2026. május 28-án új cselekvési tervet fogadjon el a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére a 2026–2029 időszakra vonatkozóan.
Az előző cselekvési terv tapasztalatai alapján joggal lehet kételkedni, hogy ebből a tervből is mi valósul meg. A lojális VMSZ-es képviselők, persze, minderről mélyen hallgattak.
A háromnapos vita után a szerb kormány elleni bizalmatlansági indítványt a hatalmi többség (köztük a VMSZ) képviselői leszavazták. A kormány ellen 40 népképviselő szavazott, 135 ellene, egy képviselő pedig tartózkodott. (A szerb parlamentnek 250 tagja van.) Így a képviselőház elutasította a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt.
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai Szocialista Pártnak, valamint a hozzájuk csatakozott szatellit pártoknak kényelmes többségük van a parlamentben.
A képviselőházi vita csak arra volt jó, hogy az ellenzéki pártok az élő televíziós közvetítés során elmondják, milyen súlyos belpolitikai válság van Szerbiában.
A VMSZ képviselői ezúttal is egyértelművé tették, hogy számukra nem a közösség érdekképviselete a fontos, s hogy a végsőkig kitartanak a Szerb Haladó Párttal kötött politikai szövetség mellett. Függetlenül attól, milyen következményekkel jár ez egész Szerbiára és a vajdasági magyar közösség jövőjére nézve.
Következő cikk: Don Corleone Trump
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fizessük ki a busz árát!
Ha az utasok kitekintenek a robogó ingyen buszoktól megtekinthetik a sárguló kukoricásokat. A napfarforgófejek kétségbeesett integetnek >
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >