Ma Amália, Bekény névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
A délvidéki magyarság kálváriája
Tari István: A téboly sorozatvetőinél – Magyarok a szlávok háborúiban
Bozóki Antal
Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, hanem Budapesten. Jól mutatja ez is, miként viszonyult a vajdasági magyar társadalom és a kiadó költőinkhez és íróinkhoz az elmúlt több mint két évtizedben, a néhai Pásztor István és Lovas Ildikó káros tevékenységének következtében. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen legutóbbi, TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája című könyvem sem került könyvesbolti forgalomba. Az egyik könyvesbolt vezetője, akinek felkínáltam a könyvet, azt mondta, „nem meri kitenni a kirakatba, mert a Vajdasági Magyar Szövetség a helyi hatalomban betöltött szerepe miatt felmondathatja vele a bérleti szerződést”. Bozóki Antal:
Tari István (1953. május 15., Zenta) A téboly sorozatvetőinél című, Magyarok a szlávok háborúiban alcímű könyve a közéleti és nemzeti korrajzok, kortörténetek kiadásával foglalkozó budapesti IdőJel Kiadó gondozásában jelent meg 2025-ben.
A könyv 2025-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának Az Év Legjobb Könyve Díját.
A kötet címét Tari István A téboly sorozatvetőinél című, 1997-ben „megjelenni remélt” új verses kötetének címéről kapta, amelyből Szombathelyen, a magyar kultúra napján olvasott fel. Egy évvel később Napszél címmel a Forum Könyvkiadó Kft. jelentette meg ezt a verseskötetét.
A téboly sorozatvetőinél című könyv valójában két részre bontható. Első része a Magyarok a szlávok háborúiban című írással, az 1991 őszén kezdődött mozgósítások idején indul, amikor „a délvidéki magyarság kiszorításának felgyorsítására jó lehetőséget nyújtott az akkori hatalomnak a katonai behívóparancsok szelektív alkalmazása”.
A szerző ebben a részben személyes élményein keresztül számol be a történtekről, ugyanakkor történelmi távlatba is helyezi azt, hogy a kilencvenes évek délszláv háborúi milyen megrázkódtatásokat okoztak az őshonos magyar lakosság körében. „Immár három újabb országra szakítottan, egymás ellen tűzvonalba kényszerítve, szülőföldjének elhagyására ösztönözve” a délvidéki magyarság „közelről megismerhette a túlélés legnehezebb változatait”.
Ezekben az években a délvidéki magyar irodalom középnemzedékének számos tagja is a katonai behívóparancsok elől Magyarországra menekült. Tari István azonban azon kevés alkotók közé tartozik, akik az akkori, nyomorúságosnak mondható háborús hátországi körülmények között is – a bujdosást választva – szülőföldjükön maradtak és alkottak. Családjával együtt osztozott a helybeli lakosság sorsában. Még ebben a „szorongatott helyzetben” is verseket és tárcákat írt.
A kötetnek ezt a részét a szerzőnek a kilencvenes években, pontosabban 1999 tavaszáig keletkezett írásai és versei alkotják. Ekkor kezdődött meg a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) 79 napon át tartó NATO-bombázása.
A könyv második részét a szerző háborús naplója alkotja, amely terjedelmét tekintve csaknem akkora, mint az első rész. A napló 1999. március 25-ével kezdődik, amikor a NATO „első rakétatámadása után kihirdették a hadiállapotot” az akkori, miloševići kis Jugoszlávia ellen, és – néhány nap kihagyásával – június 26-ával fejeződik be, amikor a katonakötelesek már átléphették az országhatárt.
Az Óbecsén élő József Attila- és Arany János-díjas, Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett költő, író, műfordító és képzőművész több műfajban is maradandót alkotott: a költészet, a próza, a fotó- és filmművészet, valamint az újságírás területén.
Sokoldalú tevékenységét tükrözi legújabb, 264 oldalas kötete is. A naplószerű, időrendbe állított írásokból és jegyzetekből összeálló könyvet a szerző versei és grafikái, valamint eredeti dokumentumok is gazdagon illusztrálják. A kötet a délvidéki magyarság és a szerző kilencvenes években átélt kálváriájának, a NATO-bombázás napjainak, valamint a köz- és irodalmi élet történéseinek és önszerveződésének sajátságos, irodalmi és szociográfiai érzékenységgel megalkotott kordokumentuma, egyben forrásértékű és hiteles műve.
Tari István A téboly sorozatvetőinél című könyvével azon kevés vajdasági alkotóhoz csatlakozott, akik a kilencvenes évek történéseiről írtak.
A könyv Budapesten jelent meg, nem pedig az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet kiadásában, amely korábban a szerző több könyvét is megjelentette. Legutóbb, 2002-ben (!!) az Akarsz egy Jugoszláviát? című kötetét.
Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, hanem Budapesten.
Jól mutatja ez is, miként viszonyult a vajdasági magyar társadalom és a kiadó költőinkhez és íróinkhoz az elmúlt több mint két évtizedben, a néhai Pásztor István és Lovas Ildikó káros tevékenységének következtében.
A kiadványról a vajdasági magyar elektronikus sajtóban – ismereteim szerint – csupán két ismertető jelent meg. Az elsőt Friedrich Anna, a másikat Fehér Rózsa írta. A Magyar Nemzeti Tanács alapította média agyonhallgatta a könyvet. Azt sem tudni, Vajdaságban melyik könyvesboltban lehet beszerezni.
Nemcsak a könyv megjelenése szorul háttérbe tehát, hanem az a történelmi tapasztalat is, amelyet a könyv megörökít.
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen legutóbbi, TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája című könyvem sem került könyvesbolti forgalomba. Az egyik könyvesbolt vezetője, akinek felkínáltam a könyvet, azt mondta, „nem meri kitenni a kirakatba, mert a Vajdasági Magyar Szövetség a helyi hatalomban betöltött szerepe miatt felmondathatja vele a bérleti szerződést”.
Nem elszigetelt jelenségekről van szó, hanem egy tágabb vajdasági magyar kulturális-közéleti problémáról.
A vajdasági magyar közösség kálváriája még nem ért véget…
Következő cikk: „Fogjátok meg a rektort” és a rossz diákokat a blokádban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Miféle felelősséggel tartoznak a diktatúra polgárai?
Ők felmenthetők, amennyiben nincs semmiféle funkciójuk és nincs semmiféle befolyásuk a közéletre. Azonban ugyanez a válasz >
A 3-as lista lehet a VMSZ sírásója
Történelmi jelentőségű lehetne, ha évtizedek után ismét létrejöhetne egy pluralista vajdasági magyar politikai képviselet, amelyben nem >
A VMSZ „politikai prostituáltak gyülekezete”, vagy „elvszerű, gerinces emberek sokasága”?
Az október 25-i választások a VMSZ sorsát is megpecsételhetik. Amennyiben az egyetemisták listája győzne a választásokon, >
VMDK: Pásztorék ismét ködöt árulnak a Tisza-menti szavazóknak
A Tisza-menti régió lakói – akiknek a mindennapi életben, a kórházi ellátásban és a hivatalos ügyintézésben >
Létezik alternatíva
Ahogy látom, új arcok, új nevek tűnnek fel, ami nyilván komoly közéleti frissülést jelez. És ez >
Távoli, és mégis élő
Az a nehéz, hogy én most pont ugyanannyit éltem itt, Magyarországon, mint amennyit otthon. Nagyon érdekes >
A diákok küldetése Vučić megbuktatása
Ha a Szerb Haladó Párt csalásokkal és erőszakkal hatalmon maradna, az teljessé tenné Szerbia autoriter pályáját, >
Most ki lesz az oka?
Ki fog győzni, és ki lesz ennek az oka? Mit lehet tudni. Végső fokon ki elég >
A VMSZ haladó képviselője
Kovács Elvirának, Fremond Árpádnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszternek egyebek >
Lehetséges-e ezt befejezni szép, tiszta fehérkesztyűs kézzel?
Nem számolnak azzal a tömeges számonkérő indulattal, amellyel Budapesten szembesültem. Nem lebecsülendő a veszély, hogy az >
Vajon az új nemzedékek értik-e Pančićot és Eörsit?
Erre a kérdésfelvetésre az is ösztönzött, hogy a magyarországi rendszerváltást valójában a fiatalok döntötték el. Az >
A hatalom bűvöletében
A bűvölet szó meghatározása szerint „egy varázslatos állapot vagy érzés, amely elragadja az embert, gyakran egyvalami >