2026. november 9. hétfő
Ma Tivadar névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Putyin hat hónap alatt elveszítette két legfontosabb európai szövetségesét

Vučić és Orbán bukása egy korszak végét jelenti?

Putyin hat hónap alatt elveszítette két legfontosabb európai szövetségesét

Aleksandar Vučić szerbiai és Orbán Viktor magyarországi veresége két súlyos politikai csapást jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, aki mindössze hat hónap alatt elveszítette két legközelebbi európai partnerét. Miközben a belgrádi és budapesti hatalomváltás felveti az orosz európai befolyás jövőjének kérdését, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a két régi vezető távozása nem jelenti automatikusan politikai örökségük végét, és nem eredményez feltétlenül teljes fordulatot a Moszkvával fenntartott kapcsolatokban sem. A BBC értékelése szerint azonban Vučić és Orbán választási veresége annak a jobboldali populista modellnek a kifulladását jelezheti, amely több mint egy évtizeden át meghatározta Európa e részének politikáját. Nova:

A BBC Grigor Atanesjan által jegyzett elemzése azt a kérdést veti fel, hogy Vučić és Orbán távozása egyben a „putyinizmus” európai visszaszorulását is jelenti-e. Mindketten éveken át a nacionalizmusra, a politikai hatalom erőteljes központosítására, a liberális intézményekkel való konfliktusokra és az orosz elnökkel ápolt szoros kapcsolatokra építették uralmukat.

 

Ezzel párhuzamosan a Szabad Európa Rádió Steve Gutterman elemzésében arra mutat rá, hogy Putyin 2026-ban két olyan vezetőt veszített el, akik Moszkva legközelebbi európai szövetségesei közé tartoztak Belarusztól nyugatra.

 

„Nem ez Putyin legjobb éve” – írta az X közösségi oldalon Ruth Deyermond, a londoni King s College Oroszország-szakértője Vučić választási veresége után.

 

Előbb Orbán, majd Vučić: két súlyos csapás a Kremlnek

 

Az első csapás áprilisban érte Moszkvát, amikor Orbán Viktor 16 év után elveszítette a hatalmat. A Fideszt a Magyar Péter vezette ellenzéki Tisza Párt győzte le. A Večernji list által közölt adatok szerint a Tisza a parlament 199 helyéből 141-et szerzett meg, míg a Fidesz és szövetségesei 52 mandátumhoz jutottak.

 

Orbán éveken át Putyin egyik legfontosabb partnere volt az Európai Unión belül. Ellenezte az Oroszország elleni egyes szankciókat, bírálta az Ukrajnával kapcsolatos európai politikát, és igyekezett fenntartani az energetikai együttműködést Moszkvával.

 

A Szabad Európa Rádió emlékeztet arra, hogy Orbán egy tavalyi találkozójukon a következő szavakkal fordult Putyinhoz: „Az Ön rendelkezésére állok.”

 

A nemzetközi szövetségesek támogatása sem segített neki a hatalom megtartásában. J. D. Vance amerikai alelnök Budapestre látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa, de Putyin és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is Orbán oldalán állt.

 

Hat hónappal később hasonló forgatókönyv játszódott le Szerbiában.

 

Az október 25-i előrehozott parlamenti választásokon a Diáklista legyőzte Aleksandar Vučić politikai tömbjét, ezzel véget vetve a szerb politikában hosszú ideje fennálló dominanciájának.

 

A Köztársasági Választási Bizottság előzetes eredményei szerint, amelyeket a Večernji list ismertetett, a „Studenti pobeđuju” lista a szavazatok 52,71 százalékát és a parlament 250 helyéből 140-et szerzett meg. Vučić listája 39,17 százalékot és 104 mandátumot kapott.

 

Vučić elismerte vereségét, a diáktüntetésekből kinőtt politikai mozgalom pedig lehetőséget kapott arra, hogy új kormányt alakítson.

 

Miért aggasztja különösen Moszkvát a diákok győzelme?

 

A Kreml számára különösen fontos az a körülmény, ahogyan Szerbiában bekövetkezett a politikai változás.

 

A diákmozgalom a 2024 novemberében, az újvidéki vasútállomáson történt előtetőomlás után jött létre, amelyben 16 ember vesztette életét. A tragédia miatt kirobbant tiltakozások fokozatosan széles társadalmi mozgalommá alakultak, amelynek középpontjába a korrupció, az intézményi felelősség és a jogállamiság kérdése került.

 

Ivana Stradner, az amerikai Demokráciavédelmi Alapítvány (Foundation for Defense of Democracies) munkatársa szerint a diákmozgalom egyik legfontosabb előnye éppen az volt, hogy elkerülte a geopolitikai megosztottságot.

 

„A szerbiai diákmozgalom ideológiailag sokszínű: vannak benne Nyugat-barát, oroszbarát és semleges hangok is. Ami összekötötte őket, az a jogállamiság helyreállításának követelése volt” – írta Stradner a Szabad Európa Rádió beszámolója szerint.

 

Úgy véli, hogy a diákok azzal, hogy a külpolitika helyett a demokráciára összpontosítottak, elkerülték Vučićnak azt a stratégiáját, amellyel geopolitikai kérdésekkel igyekezett megosztani a társadalmat.

 

Gutterman a Szabad Európa Rádió elemzésében úgy értékeli, hogy ez a fejlemény különösen kellemetlen a Kreml számára, amely évtizedek óta bizalmatlanul tekint a tömegtüntetésekre és azokra a politikai mozgalmakra, amelyek hosszú ideje hatalmon lévő kormányok leváltásához vezetnek.

 

Megszólalt a Kreml: „A tangóhoz két ember kell”

 

Moszkva visszafogottan reagált Vučić vereségére. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reményét fejezte ki, hogy az új politikai erők megértik: Szerbia érdeke az Oroszországgal való együttműködés.

 

„Továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy előmozdítsuk a Belgráddal fenntartott kapcsolataink fejlődését. De mint tudják, a tangóhoz két ember kell” – nyilatkozta Peszkov a Szabad Európa Rádió beszámolója szerint.

 

Moszkva számára most az a legfontosabb kérdés, hogy az új szerb vezetés megváltoztatja-e Oroszországgal kapcsolatos politikáját, különösen a szankciók ügyében.

 

Az ilyen fordulat azonban nem várható azonnal. A Diáklista egyik vezető politikusa, Ilija Srdanović október 27-én a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy az Oroszország elleni szankciók kérdését ismét nyilvános vita tárgyává tehetik.

 

Ivana Stradner arra figyelmeztet, hogy Moszkva továbbra is jelentős befolyásolási eszközökkel rendelkezik Szerbiában.

 

„Az energetikai függőség lehetővé teszi Moszkva számára a politikai zsarolást, az orosz titkosszolgálatoknak a szerb hírszerzési és biztonsági apparátuson belül mélyen gyökerező kapcsolatai pedig további kihívást jelentenek” – fogalmazott.

 

Nem Észak-Korea európai másolatai: miért bukott el mégis Vučić és Orbán?

 

Vučićot és Orbánt a bírálói éveken át Putyinhoz hasonlították, politikai rendszerüket pedig autoriternek nevezték. Egyes politológusok szerint azonban pontosabb, ha hibrid rezsimekről beszélünk.

 

A BBC magyarázata szerint olyan rendszerekről van szó, amelyekben léteznek demokratikus intézmények és választások, de a politikai verseny nem egyenlő feltételek mellett zajlik. Az ellenzék részt vehet a választásokon, miközben a hatalom lényegesen nagyobb erőforrásokkal rendelkezik, befolyást gyakorol a médiára, és lehetősége van a politikai játékszabályok alakítására.

 

Dimitar Bečev, az Oxfordi Egyetemhez és a Carnegie Europe alapítványhoz kötődő kutató hangsúlyozza, hogy az autoriter hajlamú vezetők nehezen adják át a hatalmat, Szerbia és Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy befolyásuknak vannak korlátai.

 

Megítélése szerint az autoriter törekvéseket korlátozó fontos tényező mindkét ország Európai Unióhoz fűződő kapcsolata. Magyarország az EU tagja, Szerbia tagjelölt, az Unió pedig mindkét ország számára a legfontosabb kereskedelmi partner és a finanszírozás jelentős forrása.

 

Hasonló véleményen van Vuk Vuksanović, a londoni King s College kutatója is.

 

„Ezek hibrid rezsimek. A választási eredmények azt mutatják, hogy ezek nem Észak-Korea európai másolatai. Magyarország és Szerbia beágyazódott az európai politikai rendszerbe, így vezetőik mozgástere nem korlátlan” – mondta Vuksanović a BBC-nek.

 

Hangsúlyozta, hogy még egy komoly politikai kihívással szembesülő kormány sem cselekedhet teljesen önkényesen.

 

Az új kormány nem jelenti a Putyinnal való együttműködés végét

 

A politikai változások ellenére az elemzők nem számítanak arra, hogy Belgrád és Budapest teljesen megszakítja kapcsolatait Moszkvával.

 

A BBC elemzése szerint Magyar Péter hatalomra kerülése véget vetett az előző magyar kormány oroszbarát retorikájának és a magyar, illetve orosz hírszerző szolgálatok közötti szoros kapcsolatoknak. Az új kormány azonban nem kíván lemondani az orosz földgázról, folytatja azt a politikát, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem támogatja Kijev gyorsított uniós csatlakozását.

 

Vuk Vuksanović hasonló fejleményekre számít Szerbiában is.

 

Megítélése szerint az új vezetés szakíthat a kifejezetten oroszbarát retorikával és az orosz különleges szolgálatokkal folytatott szoros együttműködéssel, de igyekezni fog megőrizni a jó kapcsolatokat Moszkvával.

 

Ennek egyik oka az energetikai függőség, a másik pedig Koszovó kérdése. Szerbia számára fontos Oroszország támogatása az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Moszkvának vétójoga van.

 

Lily Lynch újságíró is egyetért ezzel az értékeléssel.

 

„Azok közül a területek közül, amelyeken változás várható a Diáklista hatalomra kerülése után, a külpolitika fog a legkevésbé megváltozni” – mondta a BBC-nek.

 

Lily Lynch szerint Vučić és Orbán veresége a választók jobboldali populizmussal szembeni szélesebb körű kiábrándulását jelzi. Ez a politikai irányzat a 2008-as pénzügyi válság után erősödött meg Európában.

 

Arra azonban figyelmeztet, hogy mindez nem jelenti a populizmus eltűnését: inkább más formákban jelenhet meg.

 

„Úgy tűnik, hogy a populizmusnak ez a változata már kimerült. Nehéz úgy a rendszer megalkuvást nem ismerő ellenfelének mutatkozni, ha több mint tíz éve vagy hatalmon, és közben jelentősen meggazdagodtál. Egy bizonyos ponton te magad válsz a rendszerré” – értékelte Lynch a BBC-nek.

 

Talán éppen ez lehet a szerbiai és magyarországi politikai változások egyik legfontosabb tanulsága.

 

Putyin számára azonban továbbra is tény marad, hogy mindössze hat hónap alatt két fontos európai partnerét veszítette el, miközben az ukrajnai háború kimenetele is bizonytalan.

 

Hogy távozásuk az orosz befolyás gyengülését is jelenti-e, az az új kormányok lépéseitől függ majd, különösen az energetika, a biztonságpolitika és a külpolitika területén.

 

2026. október 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pásztor Bálint nem maradhat az anyja néma gyermeke

Történt ugyanis, hogy   éppen ezekben a napokban került napvilágra Fremond Árpádnak a Magyar Nemzeti Tanács elnökének >

Tovább

A liberális demokráciának fel kell ismernie az igazságosság eszméjének fontosságát

Észre kell vennünk, hogy a mai európai ifjúsági mozgalmak az igazságosság eszméjének jegyében szerveződnek. Ez történt >

Tovább

A Kettesre kell szavazni

A legfontosabb kérdés az, hogy véget érhet-e végre a VMSZ egyeduralma. Mert a vajdasági magyar közösségnek >

Tovább

VMDK: KI ADOTT FELHATALMAZÁST A VAJDASÁGI MAGYAROK SZEMÉLYES ADATAINAK POLITIKAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSÁRA?

Az elhangzottak szerint a magyar kormány megbízásából a szerb–magyar kettős állampolgárok személyes adatait bocsátották az aktivisták >

Tovább

Átmeneti MNT lesz

Mindenkinek saját magának kell eldöntenie, melyik listának szavaz bizalmat. Aki pedig úgy gondolja, hogy számára egyik >

Tovább

Zenta figyelmeztet és büntet

Böngészem a választási eredményeket, és sajnálattal veszem tudomásul, hogy Szabadkán a VMSZ székhelyén, amit a párt >

Tovább

A magyar ellenzéki koalícióból nem lett semmi

A listaállítás utolsó pillanataiban a VMDK – öt képviselői hely reményében – lepaktált az addig ócsárolt >

Tovább

Fremond Árpád újraválasztása a VMSZ sikertelen politikájának folytatását jelentené

A Fremond Árpád irányította MNT „munkája” főleg a magyarországi adófizetők pénzéből juttatott összegek elosztására, a különböző >

Tovább

Az egyetemisták mérsékletre intenek

Mély álmából felriadt Zagorka Dolovec és egy bizottság ellenőrizni fogja a főügyészségek munkáját. Az újvidéki televízió >

Tovább

Hogyan, diákok?

A névtelen diákok beláthatatlan tömege azonban valamire emlékeztetett bennünket: jó emberek élnek ebben az országban, és >

Tovább

Putyin hat hónap alatt elveszítette két legfontosabb európai szövetségesét

Aleksandar Vučić szerbiai és Orbán Viktor magyarországi veresége két súlyos politikai csapást jelent Vlagyimir Putyin orosz >

Tovább

Ez már nem bosszantó, hanem komikus

Lemondott az Vajdasági Televízió igazgatója. Lemondott a Szerbiai Televízió igazgatója. A Magyar Szóban hosszú unalmas interjú >

Tovább