Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
007
Bódis Gábor
Legalább annyian hallottak róla, mint Krisztusról; idén lett ötvenéves... – a Transindex James Bondot és a változó világot elemzi:
„A részeket egybenézve az MGM által gyártott kém sztorik nagyon jól reprezentálják az elmúlt ötven év társadalmi változásait, veszélyforrásait és javasolt megoldásait.”...
„A JB tipikusan hidegháborús propaganda-termék: Ian Fleming, a figura kitalálója maga is kém volt a Második Világháborúban, aki egyszer részt is vett egy Golden Eye nevű titkos akcióban. A sorozat első darabja (Dr. No, 1962) nem sokkal a Berlini Fal építése után jelenik meg. (A producer Albert R. Broccoli előtte stúdióknál házalt a forgatókönyvvel, de csak geopolitikailag kedvező klímában sikerült azt elkészíteni). A forgatókönyv adaptálásakor már felsejlik a majdani kubai válság okozta felfordulás, az 1957-es Szputnyik Sokk még elevenen élt a nyugatiak kollektív tudatában, a Harmadik Világban pedig dúlt a proxy-küzdelem. Így aztán a rakétaprogram szabotálása körül szőtt cselekmény, majd a Jamaicában megtalált titkos szovjet kapcsolatokkal is rendelkező Dr. No leleplezése és bűnhődése inkább megnyugtató, mint ellenség-felmutató szereppel bír. A szovjetek, mint az explicit ellenség az 1963-as Oroszországból szeretettel című darabban jelennek meg: a szovjet kódfeltörő körül forgó akció a kubai rakétaválsággal tetőzött hidegháborús kontextusban világosan Mi-re és Ők-re, Jók-ra és Rosszak-ra osztja fel az akkori kétpólusú világot.”...
„Az 1963-as Kennedy gyilkosság hatása a JB sorozat további darabjaiban (Goldfinger, 1964; Tűzgolyó, 1965) a belső ellenség – a Maffia, bűnszövetség – és szervezési problémák felé irányítja a nagyközönség figyelmét az aranytartalék, illetve az atombomba ellopása mentén. Ez a JB sztorik második szakasza, aminek kontextusa az elnökgyilkosság nyomán előállt bizonytalan helyzet, amit a nyugati társadalmaknak a Szovjetuniótól függetlenül kezelniük kell (belső biztonság, hírszerzés, bűnözés). Eközben valamelyest enyhült a geopolitikai helyzet, az USA és SZU is közeledett egymáshoz, a közvetlen küzdelem lehetősége elmúlt, a hangsúly a világűr meghódítására tevődött át. A Csak kétszer élsz – ben (1967) nem véletlenül egy űrállomást lopnak el (ezúttal sem szovjetek, hanem a későbbiekben többször felbukkanó SPECTRE fedőnevű belső ellenség – alattuk többnyire a marxista fogantatású, Nyugaton operáló ideológiai terroristákat kell érteni, akik a kapitalizmust akarták megdönteni, mint pl. a RAF, Vörös Brigádok). A filmet megelőző év kezdetén sikeresen szállt a Holdra a “kommunista” LUNA-9, a NASA meg egyre közelebb volt a Holdra-szálláshoz, így az sem véletlen, hogy Bond sikeresen “visszaszerzi” a film végére az űrállomást.
A későbbi darabokban a vegyi– és szuper-fegyvereké a főszerep (1969, Őfelsége titkosszolgálatában, 1971, Gyémántok az örökkévalóságnak). Ez a szakasz a világhatalmak közötti szimbolikus küzdelmek kora, amiben, technikai és technológiai tudás és fejlettségi szint képezi a téteket, nem a nyers erő – ezt képezik le a JB forgatókönyvek.
A Nixon-éra békülékenyebb külpolitikájától sem független a kém sztori: ennek jó példája a már címében is doktriner Élni és élni hagyni (1973) – ebben szériában a drogkartellek jelentik a fő ellenséget. Nem véletlen: Nixon előző évben a Szovjetunióba és Kínába is ellátogatott. Az 1977-ben készített A kém, aki szeretett engem című darabban a fő ellenséget azon konzervatív és “vaskalapos” katonai körök képezik, akik nem értenek egyet a SZU és USA közeledésével, sőt, Harmadik Világháborút szeretnének kirobbantani (szerencsétlenségükre Bond ezt is sikeresen megakadályozza, az akkor még divatos világbéke és dialógus jegyében). Ezt a szakaszt a nagyhatalmi közeledés jellemzi; a tárgyalt társadalmi problémák között kiemelt a dialógus hiánya, a kompromisszum-képtelenség, a keményvonalas-politika kockázatai.
A Reaganizmus és Thatcherizmus jelentette paradigmaváltás is tetten érhető a Bond filmekben: a Szigorúan bizalmasban (1981) egy titkos brit dekóder kerül a gonosz oroszok kezére, az 1983-as Polipkában a szovjetek már atombombával akarják elpusztítani Németországot és elfoglalni a szabad Nyugatot, az 1985-ös Halálvágátban egy mikrochip nyomán az egész Szilikon Völgyet. (Ronald Reagan ez idő tájban jelenti be a SDI, vagy Csillagháború néven ismert rakétavédelmi programot, Nagy Britannia pedig a Falkland szigetekért háborúzik Argentínával). Ez a szakasz a gyökerekhez való visszatérést jelenti a sorozat életében, tipikusan hidegháborús sztorikat ábrázol, a Jók az erkölcsi és technikai fölény birtokosai, a kommunisták mint legyőzendő ellenségekként vannak ábrázolva – ez a keményvonalas, politikailag konzervatív és puritánabb Bond ideje.
M. Gorbacsov főtitkárrá választása nem hagyhatja a forgatókönyvírókat sem hidegen: a frissen megválasztott reformer politikája szükségszerűen enyhülést hoz az USA-val való viszonyban. Tehát az 1987-ben bemutatott Halálos rémületben már csak a régi vágású KGB ügynökök ellen folyik a küzdelem, az ellentét már nem a Nyugat-Kelet, hanem a kommunista reformerek-konzervatívok tengelyre helyeződik át. A kelet-európai rendszerváltások előtti utolsó “hidegháborús” JB szériában, A magányos ügynökben (1989) hősünk már a drogbárók ellen ténykedik...
Eközben a világ már túl van a reykjavíki és genfi kétoldalú találkozókon, a kétpólusú világnak és a panamai M. Noriega csempész-tábornoknak is hamarosan vége. Ez a szakasz a klasszikus JB lezárása. Vajon ezért magányos az ügynök, mert vége a történelemnek és nem lesz ellenség? S ha nincsen ellenség, akkor mivel biztassuk a népet?
Az átmenet, majd a globalizáció a filmrajongók szerencséjére újabb problémákat és ellenségeket visz be a sztoriba. A maffiózóvá vedlett ex-KGB-s tábornokok korrupciója és hataloméhsége (Aranyszem, 1995), az orosz maffia csak átmeneti ellenség és probléma az egyre nagyobb hatalom– és tőkekoncentrációval jellemezhető média képezte kockázatok irányába (1997, A holnap markában). Itt problémaként a globális médiabirodalmak feletti kontroll hiánya, a társadalmi és állami ellenőrzés-nehézsége jelenik meg; az epizódban a R. Murdoch-ra hajazó fő gonosz háborús konfliktust generál, hogy legyen amit eladnia.
Később felbukkan még az olaj is, mint véges erőforrás elosztásának a kérdése (1999, A világ nem elég). A posztmodern JB ezen szakasza a kommunizmus bukása okozta társadalmi változást, valamint az objektív tájékoztatáshoz, információhoz való hozzáférés nehézségeit, valamint olajhoz kapcsolódó globális kérdéseket feszegette (korrupció, ex-szovjet régió szegénysége, régi-új elitek, áldemokrácia).
A poszt-9/11 szakaszban a JB sztori lényegében a jelenkor aktuális problémáit feszegeti: állami terrorizmus és a tudás privatizációja (2002, Halj meg máskor), új– és cyber terrorizmus (2006, Casino Royale; 2012 Skyfall), környezeti kérdések, a víz és olajkészletek kimerülése (2008, Quantum csendje) tartoznak ide. Ebben a szakaszban az ellenség képe is árnyaltabb, hiszen a problémák is komplexebbek, mint a hidegháború alatt. A korporációs világ kapzsi üzletemberei, a politikum korrupt közszolgái is ellenségek, de mindannyian magunk ellenségeivé válhatunk, magunkra boríthatjuk az égboltot – a Skyfall talán attól más a többihez képest, hogy első alkalommal szimpatizálhatunk az amúgy hátborzongató fő gonosszal...”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >