Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Lehull a lepel
Korpa Béla
Korpa Béla alkalmi megemlékezése egyebek között annak alkalmából, hogy alig két héten belül beköszönt a világvége:
Kedves barátaim, ünneplő gyülekezet!
Elérkezett hát a NAGY NAP, amikor lehullhat végre a lepel és fény derül egy hatvan éven át fondorlatosan rejtegetett titokra. Nevezetesen arra, hogy ki is valójában ez a sokarcú, immár hatvanadik életévén túljutott ifjonc, akit mi mindannyian csak a civil életben használatos és fellengzősnek aligha mondható nevén Németh Árpádnak ismerünk. Mert mit is tudtunk mi eddig róla: egészen vázlatosan felsorolva jobbára annyit, hogy áldozatos munkával eltöltött és immár jelentős összegű nyugdíjjal honorált évei alatt volt újságíró – mellesleg olyan televízióknál, amelyeket tisztességes ember ma már nyelvére nem venne – miközben aktívan részt vett egy szomszédos, akkor még szocialistának mondott ország pártjának bomlasztásában, majd horvát állampolgárnak álcázva és hűséges élete párja támogatásával végigjárta a boszniai testvérháború poklát, hozzájárulva az erről szóló igaz hírek eljutásához a demokratikus világba. Később, immár megtérve anyaországába, ismét újságírásra adta fejét, és páratlan szorgalommal egészen a főszerkesztőségig küzdötte fel magát. Áldozatos munkájával, amelyre az ország uniós elnöklése idején Gödöllőn tette fel a koronát, kiérdemelte a miniszterelnök csodálatát és elnöki kézfogásban részesült – amiről nekünk sikerült fotót is szereznünk és a mellékelt tablón be is mutatjuk. Sokszorosan megérdemelt jutalomként nem sokkal ezután lehetővé tették számára, hogy békés nyugalomban élvezhesse a munka nélküli pihenés összes örömét.
Nagyjából ez lenne az, amit mi mindannyian tudunk róla. ÁMDE – és ezt meg kell ismételni: ámde! Vajon ez lenne a teljes igazság erről a méltán irigylésre méltó és sikeres életútról? Korántsem! Szívós és alapos kutatómunkával ugyanis sikerült olyan titkokra fényt derítenünk, amelyek immár egészen más megvilágításba helyezik ennek a hírlapírói tevékenységére joggal büszke örökifjú életútját, lerántva a leplet ennek titkos és bonyolult vonalairól. ÉS most vegyetek mély lélegzetet: BARÁTUNK, e köztiszteletben álló szeplőtelen úriember nem más, mint a titokzatos HOSSZABBÍTOTT DÁKÓS LOVAGREND főpapja, aki már zsenge gyermekkorától elkötelezte magát a brit gyarmati hadsereg Indiában állomásozó tisztjei által 1875-ben feltalált sajátságos biliárdjátékkal – a sznúkerrel. MEGDÖNTHETETLEN BIZONYÍTÉKUNK VAN RÁ és a fotó megtekintésével ti is meggyőződhettek róla, hogy a pelenkáját éppen csak elhagyó Árpádka már a biliárdasztalon gebeszkedve terelgeti a golyókat a lyukak felé. Ebből az időből származik azóta is sokat emlegetett mondása: KIVAN A TÖKÖM A SOK GOLYÓTÓL. Egyébként, ha figyelmesen megvizsgáljátok a képet, felfedezhetitek Árpádka alsó felének bal oldalán a híres Matolcsy féle piros pöttyöt, amivel csak az igazi félázsiai besenyők leszármazottai büszkélkedhetnek. EZ tette lehetővé kedves barátunk fokozatos felemelkedését a titkos sznúkertársaság ranglétráján egészen a főpapi szentségig, meg az olyan misszionárius küldetés is – amelyről szintén van képi bizonyítékunk – amikor is Árpád lovag a Fekete Afrika országaiban beavatja a sznúker rejtelmeibe a néger apróságokat.
TÖBBEK KÖZÖTT ennek elismeréseként és immár tiszteletre érdemes papi méltóságként részesítette rangos kitüntetésben miniszterelnökünk e nagyszerű játékmestert, de tekintettel e lovagrend titkosságára, csak igen szűk kör lehetett tanúja a gratulációnak.
A hatvanadik születésnapon túljutva azonban feloldódnak a titkosság szabályai és így vált lehetővé, hogy mi is közkinccsé tehetjük e tablót, amelynek középpontjában ott virít hősünk fotója, amint lóháton, kezében az elmaradhatatlan hosszabbított dákóval indul újabb hódító túrára, fennen hangoztatva azóta már közszájon keringő híres mondását. HA RÖVID A DÁKÓD, TOLD MEG EGY LÉPÉSSEL.
Kelt Budapesten, 2012. december hava 7. napján. (két héttel a világvége előtt)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >