2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

HadiNapló 2.

A belgrádi tavasz

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A belgrádi tavasz
Vuk Drašković

Vasárnap este van, hívnak Belgrádba, a független szakszervezetek tanácskozására. Útközben visszaper­getem a történelmi március 9. moz­zanatait.

24 órával később, ismét úton Belgrád felé

A tankok végigdübörgésével egyidejűleg letartóztatták Vuk Draškovićot. A szerb államfő beszédet intézett a nemzethez, és ebben a beszédben a leghangsúlyosabb szó az volt, hogy követelem. Az ellenzék 19 parlamenti képviselője, közöttük kollégánk Petar Petrović, éhségsztrájkba kez­dett. Aztán az államelnökség is előrukkolt egy közleménnyel. Ebben egyértelműen elítélte a tüntetéseket, mert azok „csapást mértek a reformtö­rekvésekre és a demokratikus folyamatokra”. Nocsak.

Később kitudódott, hogy a közleményből szégyenlősen kifelejtették azt az aprócska mozzanatot, hogy az ülésen nem vett részt Szlovénia és Horvátország képviselője. Stipe Mesić még egy lapáttal rátett az államel­nökségi közlemény „tárgyilagosságára”. Ő ugyanis már szombat éjszaka úgy nyilatkozott, hogy telefonon konzultáltak, de nem értett egyet a katonaság beavatkozásával. Hasonló hangnemben nyilatkozott Janez Drnovšek is. Eszembe jut – és ismét rosszullét környékez – a tankokkal őrzött Belgrádi Televízió tegnap esti híradója. Mintha csak az 1956-os eseményékről a Kádár-rezsim ideje alatt „összeállított” filmet látnám. Azzal, hogy ez a híradó még azt a propa­gandaanyagot is túlszárnyalta. A sze­rencsétlenül járt rendőr özvegyének filmezése pedig egyenesen újságírói bűntény volt.

Vasárnap délután az ellenzéki pár­tok sajtóértekezleteket tartottak. Zo­rán Đinđićnek, a Demokrata Párt főtitkárának a szavai maradtak meg bennem. „Egy ember, aki azt hi­szi, hogy minden parancsát tel­jesíteni kell, megparancsolta egy másiknak, hogy vezényelje ki a katonaságot az utcára.”

Nincs időm tovább emlékezni, megérkezünk a Jugoslavija szállóhoz.

20 óra 30 perc, Jugoslavi­ja szálló

Az egykori legelőkelőbb belgrádi hotelon ugyancsak meglátszik az idő vasfoga. Nomen est omen?

Felvonulunk az emeletre, vagyunk vagy harmincan. A szerbiai újság­írás reprezentánsai. Itt vannak a Tanjug, a Borba, a Večernje novosti, a Belgrádi Rádió- és Televízió, az Újvi­déki Rádió- és Televízió, a Vreme, és természetesen a Napló független új­ságírói. Régi haverok, a rendszer ül­dözöttjei. Csupán az különböztet meg bennünket hogy a gépszíj nem mindenkit kapott el egyszerre. Vagy, jobban mondva, kinek a gyomra bír­ta el tovább a szakma bemocskolását. Elhatározzuk, hogy mindenna­pos ügyeletet tartunk és közlemé­nyekben számolunk be állásfoglalá­sainkról. Nem új ötlet, mi már ezt gyakoroltuk az újvidéki tévében, de talán közösen többet tehetünk.

Jól esik, hogy mindenki érdeklődik a Napló iránt, és annak főszerkesztőjét – szerénytelenség, de el­mondom – a kidobottaknak járó tisz­telettel kezelik.

Most azonban súlyosabb dolgokról van szó. Nemcsak a hivatásunkat tiporták el a hernyótalpak, hanem emberéletet oltottak a tisztességes újságírásért meghirdetett tüntetése­ken. Itt már nem szakmai, hanem emberi becsületről van szó. Az egyik kolléga elmeséli, hogy a rendőrség megszállta a Studio B és Studentski radio szerkesztőségeit és „szerkeszt”.

Várjuk a közleményünk megfogal­mazását és tárgyalunk. A lehető leg­hevesebben magyaráz nekem egy belgrádi tévés kolléga, aki egy évvel ezelőtt még hatalom egyik leghangosabb szócsöve volt. „Én csak isme­rem őket, egy évig viaskodtam veIük!”

Itt tudom meg, hogy a közeli egyetemi városban a jövő értelmisége talpon van, és a városba akar vonulni. A rendőrség azonban körül­vette a városnegyedet.

Száva-híd, késő este

Megindultak az egyetemisták. Csak a Száva-hídnál tartóztatta fel őket a rendőrség, a már bevált mód­szerekkel, elsősorban könnyfakasztó bombákkal. Sikerült azonban áttömi a kordont, és a túlparton egyesülni a város többi kollégiumából érke­zőkkel. A Terazijén már lehetnek vagy tízezren. Ismét hallatszik a „Slobo-Szaddám” jelszó, meg az, hogy „Szerbia felkelt!”. Az egyete­mistákat bázisuknak tekintő Demok­rata Párt vezetői a legaktívabbak. Dragoljub Mićunović pártelnök az új­jászülető szabadságról beszél. Az egyetemisták éljeneznek, majd azt kiabálják, hogy tartóztassák le Slobo­dan Miloševićet. Mićunović erre azt mondja, hogy a szabadság mindenki számára érvényes. Majd elmegy tár­gyalni a Képviselőházba. Az egyete­misták csak akkor nyugszanak meg, amikor visszajön és bejelenti, hogy fogadja képviselőiket a szerb államfő és délután rendkívüli ülést tart a kormány és a parlament Az egyete­misták követeléseit tárgyalják meg.

Megkezdődött a belgrádi tavasz.

Hétfő hajnal, Újvidék

Körülkocsikázom az egyetemista negyedet. Mindenki alussza békés ál­mát. A tél itt még tartja magát. De a felmelegedés feltartóztathatatlan.

1991. március 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább