Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Az elhallgatott népirtás
Bódis Gábor
„A magyar katonák válogatott kegyetlenséggel pusztítottak a Szovjetunióban – derül ki egy eddig nem publikált korabeli iratok alapján összeállított könyvből.” Czene Gábor cikkéből (Népszabadság):
„Mikor a faluba értünk, a legelső három házat én gyújtottam fel. Ott a férfiakat, nőt, gyermeket megöltük és a falut felégettük. Tovább mentünk…” – dicsekedett naplójában Boldizsár Ferenc honvéd, hozzátéve: míg ő társaival felderítést végzett, „kiváló magatartású huszáraink” hat falut gyújtottak fel. Boldizsár Ferenc honvéd 1942-es feljegyzése a Szovjetunióban született, egy olyan elfoglalt – ma Ukrajnához tartozó – területen, ahol a magyar hadsereg feladata volt a „rend fenntartása”. A leírt eset csupán egyetlen apró epizód: a második világháború idején magyar katonák három éven át bestiális kegyetlenséggel, tömeges méretekben gyilkoltak a keleti front hátországában.”
„A L’Harmattan kiadónál megjelent vaskos könyv eddig nem publikált korabeli iratok – jegyzőkönyvek, szemtanúk vallomásai – alapján mutatja be, hogy honfitársaink milyen mérhetetlen pusztítást vittek végbe. „A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, Levéltári dokumentumok 1941–47”. A szerkesztők – Krausz Tamás történész és Varga Mária Éva levéltáros – talán ezzel a távolságtartó címmel próbálták ellensúlyozni az elénk táruló tömény borzalmat.
1941 őszétől kezdve a magyarok több mint félmillió négyzetkilométeren láttak el megszálló feladatokat a Szovjetunióban (ukrajnai, orosz és fehérorosz körzetekben). Ami – jegyzi meg Krausz Tamás – többszöröse Magyarország területének.” (...)
„A magyarok sok esetben német feletteseik parancsára, vagy a németekkel együttműködve követtek el szörnyűségeket. Máskor azonban saját hatáskörben, közvetlen külső kényszer nélkül.
Az Ukrajnában lévő csernyigovi terület tizenkét járásában például kivétel nélkül magyarok hajtották végre a lakosság elleni megtorlásokat: mintegy 38.600 szovjet állampolgárt öltek meg, kínoztak halálra. A kivégzés egyik szokványos módja volt, hogy elevenen felgyújtották áldozataikat.
Zsidók számára végképp nem volt kegyelem. A magyar hadsereg mentalitását jól érzékelteti egy orosz nyelvű felhívás, amely Voronyezs környékén, 1942 nyarán buzdította átállásra a tatár, vogul, osztják, cseremisz, mongol és votják származású vöröskatonákat.”
„Mi, magyarok nemcsak a zsidóuralom megsemmisítéséért harcolunk Oroszországban, hanem a ti szabadságotokért is. Ázsiából származunk, ahol népünk a régi időkben békés egyetértésben élt együtt népeitekkel.
Célunk felszabadítani titeket a zsidóuralom alól, hogy befejezzük végre a köztünk, testvérek között dúló gyilkos háborút.
Ne harcoljatok ellenünk, irtsátok ki a zsidókat, szabadítsátok fel Oroszországot! Álljatok át és lépjetek be az ázsiai légióba, ami a zsidóuralom ellen harcol; testvéri szeretettel várjuk mindannyiótokat a felszabadított Oroszországban.” (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >