Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Állami kufirc
Szerbhorváth György
„A magyar állam már a nemi életet is kontrollálná. Igaz, már így is jól fejbek…tak bennünket.” Szerbhorváth György blogja (Paraméter):
Ezt is megértük: Soltész Miklós szociális államtitkárnak eldurrant az agya, és ha eldurrant, a kormánya is mögé állt, úgyhogy vasárnap megszervezték a táncos társkereső programot. Már egy jó hónapja – vasárnaptól meg még inkább - ezen röhögtek az érintett egyetemisták, mert ők lettek volna a célcsoport: a cukros bácsi szerepét felöltő államtitkár úgy véli, a házasság nem divatjamúlt forma, ámde „az egyetemistakorú fiataloknak a tanulás, a munka mellett gondot okoz a társkeresés". Az egyetemistáknak ugyanis inkább az a tapasztalatuk, hogy éppen fordítva állnak a dolgok: tanulni és melózni sokkal nehezebb, mint udvarolgatni. És úgy vannak vele, nem efféle teadélutánokra kéne a lóvét elszórni, hanem az oktatás fejlesztésére.
A híradásokból persze az is rögtön lejött, hogy inkább általános iskolások és nyugdíjasok, de minimum bőven középkorúak kaptak az alkalmon, hogy lötyögjenek egyet és megnézzék a kiválasztott nagynemzeti tánccsapatok produkcióját. A kormány persze überelégedett az akcióval (hogy a vicc teljes legyen, azért Soltész Bajnait szidja…), aztán majd kilenc hónap után jön a végeredmény, gondolják, hisz abszolút kiérezhető, hogy az akció igazi és még nemesebb célja a nemzetmentés. A média meg cinikus: sehogy sem akaródzik felismerni a ragyogó kísérletet, és azt állítják, hogy jóval kevesebben látogatták meg a Szabad egy táncra? néven futó programot, mint azt a kormány tervezte.
A neten, a médiában már szétcincálták az eseményt úgy a laikus hozzászólók, mint a megélhetési kommentátorok – az állam már megest behatol a magánéletbe is. Nem elég, hogy keresztényeznek, moralizálnak nap, mint nap, miközben saját zsebeiket tömik a trafikok, az autópálya építések stb. révén, de már a hálószobában is kotorásznak. Ez még csak az első lépés volt: előbb megszervezik a párválasztást, aztán jöhet a kotonok és más védőeszközök betiltása (kivéve egyes jól, etnikailag is behatárolható csoportokat), de ha marad ez a tempó, azon se csodálkozunk, ha Soltész tervezetet ad be arról, hogy a kormánytagok saját kezükbe veszik a dolgot, mármint a dugást, a gyerekcsinálást.
De nem pusztán arról van szó, hogy Soltészék úgy viselkednek, mint egy gardedám, ezt betudjuk hülyeségüknek, és hogy elszaladt mellettük az élet, s nem értik, hogy a fiatalok többnyire normálisak. Hanem mindez pénzbe is került. De az Emberi Erőforrások Minisztériumában minden másra is akad pénz. A múlt héten a fél ország avagy a fél nemzet azt tárgyalta, hogy meghalt két magyar hegymászó, és vajon mi értelme is volt annak, hogy fáradtan megrohamozták a csúcsot, úgy, hogy esélyük minimális volt. Nos, ezt az akciót is részben az EMMI finanszírozta, és szimplán rá lehet kérdezni az ő felelősségükre is – mert korántsem egyértelmű, hogy úgy a minisztériumoknak, mint cégek tucatjainak támogatnia kéne az olyan vakmerő expedíciókat, amelyekbe be van kódolva a tragédia. Természetesen a saját zsebéből mindenki azt támogat, amit akar, és mindenki úgy cseszi el az életét (és családjáét), ahogy akarja (bár utóbbi korántsem egyértelmű), de közpénzen nem hinném, hogy erre kéne áldozni. Főleg nem az EMMI-nek, ahová a szociális államtitkárság is tartozik – van itt szociális eset épp elég.
Egy kolléga persze másképp magyarázza az esetet, legalábbis Erőss Zsoltot idézte, és hát nemigen értem. Vagyis értem, de én ezt nem tudom elfogadni, tisztelni. Mert Erőss egyszer állítólag azt mondta az újságíró kartársnak, hogy „Azt gondolod, hogy úgy jártam a hegyeket évtizedeken át, hogy nem vettem észre, ez veszélyes? Mindig tudtam, hogy mivel jár a hegymászás. De szerinted jobb otthon ülni, és tévét nézni biztonságban?” Továbbá Erőss látszatéletnek nevezte annak az embernek az életét, aki csak a divatos dolgokkal foglalkozva „egy nem létező sorsot valósít meg”. Sőt: „Mindig is furcsállta, hogy miért vállalják mégis ezt a félszívű életet olyan sokan.”
És azért ezek súlyos szavak. Abból mondjuk rég tele a hócipőm, hogy sokan a tévében találják meg minden rossz gyökerét - mintha a filmek, dokumentumműsorok, híradók, focimeccsek, uram bocsá egy-egy show megnézése bűn lenne, s nem tájékozódás a világ dolgairól, és némi szórakozás. De az, ahogyan Erőss és hívei a másik életmódját elítélik, megvetik, pont a Soltész-féle „gondolkodásra” hasonlít, amikor belepofázunk a másik életmódjába, és megmondjuk, hogy kéne élni. Mert bizony, sokféleképp lehet tartalmasan élni, és igen, én is jobban szeretek otthon ülni, és mondjuk olvasni. Amikor Erőssék az extrém sportokat éltetik, a veszélyt, a csúcsok meghódítását, az lehet szimpatikus is, nietzscheánus is, meg lehet ideologizálni, van filozófiája is (épp a nietzschei „élj veszélyesen!”), de erre azt mondani, hogy jóval több, mint például az emberi kultúra, a művészet élvezése, sőt, az alkotás, hát – nem tudom. Inkább nem mondok semmit. Legfeljebb annyit, hogy mindenki éljen úgy, ahogy tud, ahogy akar, de a másik életmódjába beledumálni – ha az nem mások kárára megy – fölöttébb kétes dolog. És főleg nem közpénzekből támogatandó. Mert igen, kellenek a hősök, a példaképek – de nem halva és nem így.
Következő cikk: Deutsch hozhatja Palikot, és repülhet a Böröcz vezérkar
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >