Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Nincs visszaút
Amíg a hadsereg saját szétesését leplezi, a Nyugat megszeppen, Milošević pedig hadvezért játszik
Bódis Gábor
Amikor ezeket a sorokat az Önök rendelkezésére bocsátom, a közelgő megnyugvás melege önt el.
Mindezen endokrinális folyamat kiváltó tényezője az a már magában véve is nagyszerű hír, hogy szeretett vezérünk, aki azt mondta, hogy senki sem verheti a népet, egyedül csak ő, ellátogatott Aradacra. Önök most nyitván azon töprengenek, hogy miért történelmi ez a pillanat. Hát elárulom: Milošević elvtárs, dedinjei lakos, annak ellenére, hogy nem kapott behívót, megjelent a tartalékosok bánsági csúcstalálkozóján, ahol a huszárok ereiben nem felpálinkázott vér folyik, hanem lüktető hazafiság.
Erről a – mint említettem – magában véve is nagyszerű eseményről nem akart lemaradni a tartomány sírásójaként ismert délceg dalia, aki a svájci gárdából csak azért maradt ki, mert ott még nem differenciáltak (a 160 centiméternél alacsonyabbakat). Nos, mindannyiunk főszerkesztője megunta a tollforgatók csatasorba állításának gyötrelmes és sok tekintetben az osztályellenség cselekedeteként kimutatható intellektuális tevékenykedését, és csatlakozott értelmi nagyapjához, a Szerb Nép Nagy Manitujához.
Ez utóbbi, kinek nevét hiába számon ki nem ejtem, szintén megelégelte az itthoni handabandát meg a külföldi fúrásokat, és bejelentette, hogy a világ legsanyarúbb sorsban élő nemzete készülődhet: ütött az óra. Itt az idő, most vagy soha, a békét megőrizni megyünk oda. Ahova a madár se jár.
A naprendszer legüldözöttebb hősei, akiken a népirtás megbocsáthatatlan bűnét végrehajtották Szentendrétől a Broadwayig, fegyvert ragadtak, hogy megvédjék a békét. Mert az különben olyan védtelen.
Emiatt a halaszthatatlan nemzetközi tevékenysége miatt a Szerb Nép Egyetlen Fia, Aki Büszke és Hajthatatlan, fölöslegesnek tartotta elutazni Brioni szigetére, mely egykor a Monarchia büszkesége, majd a Marsall gyümölcsöskertje volt. Tudva tudjuk, hogy a Monarchia csupáncsak a Nagy és Rettenhetetlen Nemzet elnyomása céljából létezett, s csak nem engedheti meg magának ugyanez a Nagy és Rettenhetetlen Nemzet Még Nagyobb Fia, hogy ott holmi európai miniszterekkel tárgyaljon. Mit is szólna ehhez a Népe? Olyanokkal cseresznyézni egy tálból, akik hajdanában-danában kézzel ették a húst, amíg a Világ Legüldözöttebb Nemzete arany eszcájggal és égnek álló kisujjal falatozott a bivalycombból. (És most, kérem, tartózkodjanak a megjegyzésektől, hogy az eszcájg a Kohnéktól származott – el. Mintha nem is hallottam volna.)
Nos, vezérünk, fáradtságot nem sajnálva, nem utazott el Brioni usztasa szigetére, hanem Aradacon tartott díszszemlét. Mert a mi Területvédelmünk mindeneknél nagyobb. Sőt a szerepe is. A „mi” területünknek ugyanis nincs határa. Ahol „mi” egyszer megfordultunk – a sírunkban vagy a kocsmában – az a mienk. Tudja ezt a Nemzet apraja és nagyja. Ezért is elvetendők azok a selyemfiúkra jellemző fintorok, amelyek vajdánk, Vojislav, a Šešelj képviselőházi bevonulását kísérték. Engedtessék meg, neki ott a helye. Meg a szlavóniai, baranyai, krajinai, szentendrei, azerbajdzsáni, tanganyikai és minden más olyan fronton, ahol a Nemzetet üldözik. És csak átmeneti gyöngeségnek nyilvánítható, hogy a vajda URH-n azt üzente a napokban: „Povlačite se, popušili smo!”, avagy szabad magyar fordításban: „Vonuljatok vissza, ráfáztunk!”.
Ezt a felszólítást egyesek olyan komolyan vették, hogy autóbuszokkal Vajdaságba szállítják az „üldözötteket”, akik nem a vajda elől menekülnek, hanem az „usztasa” hatalom elől. Mert az végzi a népirtást. Ennek áldozatai pedig a volt tartományban telepednek le.
Szerencsére ilyen szándékukról még nem nyilatkoztak azok a mozdonyszőke „németek”, akik Magyarországon keresztül tízezer számra vonulnak át hazánk büszkébb felén. Még ilyen polgárháborús időkben sem állom ki, hogy ezzel kapcsolatban ne mondjam el azt a viccet, ami – teljesen véletlenül – éppen most jutott eszembe.
A halálos ágyán fekvő Kohn bácsit a rabbi megkérdezi, hogy mi lenne az utolsó kívánsága.
– Az, hogy a kínaiak szállják meg Magyarországot – hangzik a válasz.
– Elég meglepő kívánság. És mi lenne a másik? – kérdezi a rabbi.
– Hogy vonuljanak vissza!
– De hát, mi ennek az értelme?
– Az, hogy kétszer vonulnak át a Szovjetunión.
Még mondja valaki, hogy nincs visszaút.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >