Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Egykor és most
Gerold László
„Többek között úgy teremteni értékeket, hogy közben elfogadjuk azt, ami itt bejövetelünk előtt volt, kulturális értékként teremtődött.“ Gerold László blogjából (Vajdaság Ma):
„Migráció a Duna térségében címmel többszörösen tanulságos kiállítást nyílt Újvidéken a Vajdasági Múzeumban. Bár a jól áttekinthető, szépen elrendezett prezentálás nagyon is konkrét múltbeli folyamatot idéz, a németek 18. századi betelepülését, de lévén hogy a lakótér tömeges elhagyása s új haza választása hosszú évszázadok óta állandó processzus, ez a kiállítás lényegében kortól, nemzettől függetlenül jelenségként (is) szemlélhető. Kivált itt és most a mi időnkben és a mi térségünkben, ahol évtizedek óta rendre egymás sarkába érnek a ki-, de inkább a betelepülések, ahogy ezt a társadalmi vagy egyéni szükség diktálja.“
A megélhetés, a jobb életkörülmények szüksége kényszerítette egykor a németséget arra, hogy amikor „Dél- és Közép-Németország túlnépesedett, szegénység és háborúk (…) nyomán éhség ütötte fel a fejét”, elinduljanak új hazát keresni. Ennek a történetét mutatja be ez a hét partnermúzeum nemzetközi projektumaként létrehozott kiállítás, amely a dunai svábok migrációjáról Ulm, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár, Resicabánya és Pécs után Újvidéken is látható.“ (...)
„A svábok esetében ez nem vitás: németségüket. Ahogy a remek kiállítási katalógusból megtudjuk, ezen „új mezőgazdasági és kézműves technológiát” kell érteni. Olyan újításokat, melyekkel „hozzájárultak a termelés növeléséhez”, közelebbről: ez a „háromnyomásos gazdálkodás, a vetésforgós gazdálkodás és a földek trágyázása volt”, továbbá az „istállózó állattartást, a nyári takarmányozást és az istállótrágya felhasználását”, valamint a gaz eltávolítását, a „lovakkal húzatott vasekékkel történő” mélyszántást, s nem utolsósorban „olyan munkaigényes termények” termesztését, „mint például a szőlő és a dohány”. Minderről példásan a kiállítás tárgyi anyagi tanúskodik, a metszőkés, a hordócsap, a lopótök, a boroskancsó, a dohányvágó, a dohányfűzőtű, a mézeskalácsformák, a füles fazék. Azok a szerszámok, amelyek a németség akkor és azóta sem lankadó munkaszokását példázzák. Azt, ami által sikertöténetté vált ez a csöppet sem idillien indult honfoglalás, amellyel nemhogy sikerrel vették az eléjük tornyosult kezdeti akadályokat, de a falvakban, ahol éltek, idővel irigylésre méltó gazdagságot teremtettek. Ennek birtokában joggal állapíthatták meg, miszerint „jobb itt élni, mint Svábföldön”, de ennek a jobb életnek a föltételeit kizárólag maguk teremtették meg“ (...)
„Nem elég új hazát kapni, foglalni, új házat is tudni kell építeni. Ehhez pedig mindenekelőtt megfelelő mentalitás kell. Többek között úgy teremteni értékeket, hogy közben elfogadjuk azt, ami itt bejövetelünk előtt volt, kulturális értékként teremtődött. Tisztelni a másikat és a másságot, ami közösségteremtés és a közösségben élés alapfeltétele. Erre is szemléletesen tanulságos példát nyújtottak a kiállítás szervezői azzal, hogy példázva az összetartozást, közös tárló tartalmazza a magyar, német, szerb, bosnyák, horvát, román és bolgár menyegzői főkötőket, illetve az ortodox, a görög katolikus, a héber, az evangélikus, a református, a katolikus vallások kiadványait.
Sok minden másról is szép, követendő példát ad ez a kiállítás, akkor is, ha a svábokként ismert itteni németség történetének direkt formában csak az egyik, a szebb részét mutatja meg. A történet másik végét, azt, amikor 1946 után a dunai svábok ismét vándorlásra kényszerültek, immár nem önszántukból, hanem kényszerből hatalmi parancsra kisemmizetten („egy batyuval jöttek, egy batyuval menjenek”) oda vissza, ahonnan őseik három évszázaddal ezelőtt jöttek, ahogy mondani szoktuk, csak a sorok között lehet olvasni. Holott ez is megérne a hasonlóan tartalmas és nem kevésbé tanulságos kiállítást. Kivált most, amikor innen vándorolnak ezren és ezren németföldre vagy még messzebb.“
„Hátha lenne, aki itt és most okulna belőle.“
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >