Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Horvát-magyar két ellenség
Szerbhorváth György
„Csak egyes magyar körökben él az a buta mítosz, hogy a magyarok meg a horvátok mindig is barátok voltak.“ Szerbhorváth György blogja (commmunity.eu):
„Ez nem háborús állapot” – mondja a horvát kormányfő. Zoran Milanović mérsékletre int mindenkit, ellentétben Orbánékkal, akik a legszívesebben lerohannák Horvátországot. Kár, hogy a horvátok tele vannak (részben új) fegyverekkel, na meg ugye épp Antall Józsefék adtak el nekik pár kamionnyi Kalasnyikovot 1991-ben. És hát a horvátok a legutóbbi háborújukat megnyerték, ellentétben a magyarokkal. A magyar számítás akkor persze nem csak az volt, hogy a horvátok essenek neki az ősellenség rácoknak, hanem ugyebár ott volt az anyagi haszon, plusz a magyar raktárak tele voltak a pufajkások levetett fegyvereivel. Szóval, nem a magyar-horvát szolidaritásról volt szó, hanem üzletről, fegyvercsempészetről, amiért a Tudjman-rezsim nagyon is hálás volt.
Az ügy, ugyebár, közismert: kiadjuk-é a MOL-vezér Hernádit a horvátoknak, miután már az Interpol is körözi. De Orbánék egy nagy fityiszt mutattak a horvátoknak, mondván, az ottani bíróságok amúgy sem függetlenek (bezzeg a magyarok!). Hernádi eleve ártatlan, punktum, nem vett részt az INA-MOL körüli korrupciós ügyben, ami miatt egyébként a korábbi horvát kormányfő, Ivo Sanader már a sitten ül.
De félreértés, ha valaki azt hiszi, hogy no, most megromlik az ezeréves horvát-magyar barátság. Az igaz, hogy a két nemzet, ha jól tudom, nem háborúskodott egymással, de az is biztos, hogy alig találunk olyan horvát írást, tanulmányt, könyvet, amely köszönetet mondana azért a magyaroknak, mert vagy nyolcszáz évig a magyar királyság (aztán a monarchia) kötelékébe tartozott korábbi független államuk. Csak egyes magyar körökben él az a buta mítosz, hogy a magyarok meg a horvátok mindig is barátok voltak. Lópikulát, ez a történelmi emlékezet a velejéig hamis, erről több magyar turista is beszámolt már… A horvátoknak amúgy megvan az ősellenségük a szerbekben, a szlovén testvéreket sem szeretik, a Dalmáciát megszálló olaszokat a tengerparton meg qrvára nem, ahogy egy dubrovniki pincérnő mesélte bosszúsan, a II. világháború alatt az olaszok megették az összes macskájukat. Szóval, van kit utálniuk, szerencsére mi nem vagyunk az első sorban.
Biztosan akadnak példák a szövetségkötésekre, a jó viszonyokra, de ellenpélda is bőségesen akad. Íme, különösen perverz az, ami épp a II. világháború alatt történt, amikor a Független Horvát Államot a Pavelić-féle fasiszta, Hitler-barát rezsim vezette, míg a magyart a Horthy-féle. Mindkét állam Hitler szövetségese volt, ám láss csodát, viszonyuk közel sem volt barátságos, sőt. Pedig még ellenségeik is közösek voltak: az usztasák szerbeket, zsidókat, cigányokat, kommunistákat zártak koncentrációs táborokba és irtották őket s.k., a magyarok pedig szintén szerbeket, zsidókat, cigányokat, kommunistákat. Apró különbség, hogy a horvátok inkább a saját kezükbe vették a népirtást, míg a magyarok inkább deportálták őket és a németekre bízták, intézzék el őket Auschwitzban, bár az újvidéki razzia ugyebár szintén a saját kezűség bizonyítéka.
A két állam ideológiája tehát nem különösebben állt szemben egymással, vagyis inkább megegyeztek, azzal, hogy a Pavelić-féle eleve fasiszta, szélsőjobboldali, totalitárius volt, míg a Horthy-rendszer fokozatosan lett egyre inkább az. Azok kerültek hatalomra, akik etnikailag tiszta államot akartak, és épp emiatt ütközött egymással a két szomszédos „szövetséges”. Horthyék azt szerették volna, ha a bunyevácok takarodnak a Bácskából, ezt viszont nagyon nem akarták a horvátok, akik meg inkább a baranyai magyaroktól szabadultak volna. Ungváry Krisztián nagyszerű könyve, a Horthy-rendszer mérlege ragyogó példákkal illusztrálja ezt a páréves történetet, tessék elolvasni. A lényeg most az: a horvátok és a magyarok ugyan legalább egymást nem irtották, és ennek Hitler se örült volna, úgyhogy maradt a pusztán igen feszült viszony. Ezt az epizódot ugyanakkor egyik fél sem emlegeti különösebben, a II. világháború (helyi) történetéből szépen ki lett írva, pontosabban meg se lett nagyon írva.
Most olvasom Vesna Pusić horvát külügyminiszter véleményét – miután magyar kollégája, Martonyi János nem ment el Dubrovnikba -, hogy a Hernádi-ügynek nem kellene kihatnia a horvát-magyar viszonyokra.
Nem-e.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >