2024. március 28. csütörtök
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A hős gyilkos

Öreg Dezső
Öreg Dezső
A hős gyilkos
Gavrilo Princip (RobWake illusztrációja)

Azt mondják, a gyilkos és a hős között csupán annyi a különbség, hogy az első egy ember halálát okozta, a másik ezrekét vagy milliókét. Föltéve, ha győztesként fejeződött az általa indított háború. Gavrilo Princip személye e között a két véglet között kerül egyre gyakrabban a szerbiai és a külföldi sajtó érdeklődési körébe. Merthogy az idén lesz a szarajevói merénylet 100. évfordulója. Annak az eseménynek a centenáriuma, amely gyakorlatilag elindította az első világháborút.

Szerbiában már hónapok óta cikkeznek arról, hogy egyesek, mindenek előtt német, brit és amerikai történészek át akarják írni a versaillesi békeszerződést, illetve a szerződés hozta világrendet. Számos tudományos tanácskozáson foglalkoztak már a jubileum kapcsán ezzel a témával és természetesen Gavrilo Princip személyével. Akit Szerbiában egyértelműen hősként ünnepelnek. Mint ahogy annak tartották a kommunista Jugoszláviában is. Szinte minden településen viselte a nevét egy-egy utca. Legalábbis Szerbiában. Felemelte szavát az ország két legfontosabb közméltósága, az állam elnöke és a kormányfő is. Mindkettő azt mondta, hogy Szerbia és Princip nem terrorista és hogy nem engedik meg a történelem átírását. A kormány egy különbizottságot hozott létre, amely előkészíti a szarajevói merénylet évfordulójára való emlékezést. Élén az államfővel. Helyet kaptak benne miniszterek, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke és több más intézmény igazgatója.

Szarajevóban nagy zenei rendezvénnyel készülnek a megemlékezésre, amelyet Ausztria, Németország és Franciaország szervez közösen. Az itteni sajtó arról cikkezik, hogy az amerikai, a brit és a német média egymással versengve igyekszik új fényben feltüntetni az első világháború kirobbanásának okát. Oroszországot és Szerbiát téve felelőssé az első világégés kitöréséért. A német Die Welt és az amerikai The Wall Street Journal a Mlada Bosna szervezetet, amelynek Princip is tagja volt, az al Kaidához hasonlította, magát Principet pedig Oszama bin Laden elődjének nevezte – írja a belgrádi sajtó, majd itteni történészeket megszólaltatva kiemeli, hogy Princip semmiképpen sem robbantotta ki a háborút. Németrország kezdte meg az Oroszország és Franciaország elleni támadással. Szerbia pedig mindenképpen az Osztrák-Magyar Monarchia áldozata lett volna a szarajevói merénylet nélkül is. Ezt bizonyítja az 1908-as, 1912-es és 1913-as háborús fenyegetés is. Princip egy autokrata megszállóra adta le a halálos lövéseket. Egy másik történész szerint Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása akkor a megszálló elleni gyilkosságnak számított. A merénylet felszabadító cselekedet volt, mert a Boszniában élő népek elleni kulturális és másfajta elnyomás minden határt túllépett. Így a történészek. De bekapcsolódtak ebbe a kampányba más közéleti személyiségek is. Az egyik a szarajevói születésű, bosnyákból szerbbé vedlett Emir (Nemanja) Kusturica, Arany Pálma és César-díjas filmrendező. Aki a napokban bejelentette, semmissé nyilváníttatja a Gavrilo Princip elleni pert. Úgy egészében. Még nem tudja pontosan, melyik bírósággal, de minden bizonnyal a strasbourival. Valószínűleg az Emberi Jogok Európai Bíróságára gondol. A trónörökös elleni merénylet ügyében lefolytatott per azért volt törvénytelen, mert a monarchia sohasem cikkelyezte be Bosznia-Hercegovina annektálását, tehát Principet nem foghatták perbe hazaárulás vádjával – érvel Kusturica. A ratifikálást a magyar országgyűlés mulasztotta el – mondja. Bejelentette azt is, hogy egy egész jogászcsoport fog dolgozni az ügyön. Remek. Még egy planetáris pert indítunk. Néhány héten belül kezdik tárgyalni a Hágai Nemzetközi Bíróságon a Horvátország és Szerbia kölcsönös keresete alapján megindított eljárást, melyben mindkét állam népirtással vádolja a másikat. Szinte mindenki biztos abban, hogy a pert egyik ország sem nyerheti meg.

Ami pedig a 100 évvel ezelőtti eseményeket illeti és azt, hogy abból napi politikai ügyet csinálnak Szerbiában, arról tanúskodik, hogy még nagyon távol áll az itteni politikusoktól a XXI. század Európájának a gondolkodásmódja. És ismét elfelejtik, hogy már negyed évszázada leomlott a berlini fal és széthullott a szovjet világbirodalom.

2014. február 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább